A Mazsihisz befogadta a reformközösségeket  

Február 2-án, vasárnap tartotta időközi közgyűlését a MAZSIHISZ, melynek négy napirendi pontja volt: elnöki tájékoztató; a 2020. évi költségvetési terv folytatólagos tárgyalása, esetleges vitája és határozathozatal; alapszabály módosítási javaslatok (a 2019. december 15.-i ülésen elhangzottak újratárgyalása, kiegészítve az Alapszabály 50. § (3) bekezdését érintő módosítással); illetve különfélék. A közgyűlés egyhangúan fogadta el a napirendet.

Az időközi közgyűlés nyitóimával kezdődött, melyet Deutsch László főrabbi mondott. A közgyűlésen 79 küldött jelent meg, tehát hattal többen, mint a kudarcba fulladt decemberi közgyűlésen, vagyis megvolt a határozatképesség. A jelenlévők a napirendet két tartózkodással és egyetlen ellenszavazattal fogadták el.

Heisler András elnök nagyon röviden beszámolt a gettó felszabadításának 75. évfordulójához kapcsolodó hazai és nemzetközi megemlékező rendezvényekről, majd azt javasolta, hogy a Kozma utcai temetőben tartandó BZSH megemlékezés legyen központi megemlékezés, amit szélesebb körben hirdetnek meg.

A rövid elnöki bevezető után második napirendi pontként a 2020. évi költségvetési terv elfogadása következett. Decemberben, mint arról korábban beszámoltunk, a költségvetés tárgyalása és elfogadása az utolsó napirendi pont volt, akkor nem sikerült megszavazni, mert nem voltak elegen. Ebből adódtak problémák, ahogyan azt most dr. Kunos Péter BZSH-MAZSIHISZ ügyvezető igazgató elmondta, hiszen a gazdasági és pénzügyi vezetésnek nem volt felhatalmazása érvényes költségvetés hiányában.

Kunos jelezte, hogy a holokauszt túlélők másodgenerációjának támogatására a MAZSÖK-kel való egyeztetés után nagyjából 100 millió forint áll rendelkezésre. Hozzátette azonban azt is, hogy az előzetes regisztrációk alapján úgy tűnik, nincs tömeges érdeklődés a támogatás iránt. Az ügyvezető közölte, érkezett egy olyan javaslat, hogy a költségvetés előkészítésébe jobban vonják be a képviselő-testületet. Észrevételként megjegyezte, mindenkinek lehetősége van arra, hogy információhoz jusson a költségvetéssel kapcsolatban. Az elnök mindehhez még annyit tett hozzá, hogy

az összes zsidó felekezet közül a MAZSIHISZ költségvetése a legátláthatóbb és legtranszparensebb.

Mester Tamás BZSH elnök megjegyezte, szerinte sérelmes a turisztikai bevétel elosztása, mert kétszer 45, azaz 90 millió forint kiesik a BZSH költségvetéséből. Kunos Péter úgy reagált, hogy jelenleg a bevétel felosztása akképpen zajlik, hogy 55% jár a BZSH-nak és 45% a MAZSIHISZ-nek. Hozzátette, soha nem látott szintre csökkent a MAZSIHISZ tartaléka a költségvetésben, kéri tehát, hogy a BZSH legyen tekintettel a MAZSIHISZ működőképességére. Ezután szavazás következett, melynek végeredményeképpen a közgyűlés 5 tartózkodással és 2 ellenszavazattal elfogadta a MAZSIHISZ 2020. évi költségvetését.

A legtöbben a harmadik napirendi pontot várták, ez elvileg ugyanis nem várt meglepetéseket tartogathatott. A szavazás előtt Heisler András két diát vetített a küldöttek elé, az egyikből az derült ki, hogy az EMIH a jövőben a Magyar Zsidók Szövetsége vagy a Magyar Zsidó Szövetség nevet szeretné használni. Az elnök bejelentette, hogy ezért a MAZSIHISZ beperelte az EMIH-et. A következő dián egy EMIH meghívó látszott, ahol egy külföldi rabbi ugyanarról a témáról külön, más helyszínen tart előadást az uraknak és a hölgyeknek. Az elnök a látottakhoz annyit tett hozzá, szerinte a mai szavazás arról szól, hogy 50 év múlva lesz-e neológia, majd közölte: aki nemmel szavaz, az a Chabad előretörését segíti.

A következőkben dr. Rosta Márton, a MAZSIHISZ jogásza magyarázta el, milyen változások lesznek az alapszabályban. Az úgynevezett szigorú szabályra hivatkozott, mikoris nemcsak a jelenlévők kétharmadának, hanem a teljes közgyűlési tagság legalább felének, jelen esetben 58 szavazatnak is meg kell lennie. Az egyik küldött azt javasolta, teljesen felesleges a vita, hiszen december óta mindenki pontosan tudja, miről van szó, inkább már végre szavazni kellene.  Rosta egyértelművé tette, az alapszabály változásának lényege, hogy a „kényelmi nemmel” szavazókat valahogyan kezelni lehessen. Hangsúlyozta, a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha jelen van 58 szavazó, a változás után azonban már 42 igennel lehet módosítani az alapszabályt. Most azonban még 58 szavazatra lesz szükség, hiszen a régi alapszabály van érvényben.

Egy vidéki küldött élesebb hangon mondta el, ők mindig minden körülmények között feljönnek Budapestre, miközben a fővárosiak gyakorta távolmaradnak, bármilyen oknál fogva is. Mindenképpen el kell fogadni az új alapszabályt, mert ha a régi maradna, akkor nem lehet normálisan dolgozni.

Heisler András mindehhez hozzátette, három éve nem tudnak alapszabályt módosítani, ezen próbál segíteni most az új alapszabály. A változás szerinte arra ösztönzi majd a küldötteket, hogy eljöjjenek, nem pedig arra, hogy távol maradjanak. Bár nem mondta ki, de egyértelműen arra célzott, hogy

így véget ér az obstrukció ki nem mondott lehetősége.

Radnóti Zoltán rabbi azt hangsúlyozta, ne a számokon lovagoljanak a jelenlévők, hiszen a 42 egy minimumszám, ám ha mindenki eljön végre, akkor ez sokkal nagyobb szám lesz. Mester Tamás úgy fogalmazott, a legrosszabb esetet figyelembe véve, akár 42 emberrel is lehet majd alapszabályt módosítani. Úgy vélte, nem biztos, hogy ez a legjobb út. Szerinte inkább valamiféle szankciót kellene bevezetni azokkal szemben, akik sokadjára nem jelennek meg a küldöttgyűlésen, például x hiányzás után az illető már nem képviselheti közösségét.

A háttérbeszélgetésekből egyértelműen látszott, hogy a jelenlévő vidéki küldöttek egyértelműen az alapszabály változása mellett vannak, egyikük példaképpen megemlítette, hogy a budapestiek ebédidő után már nem szoktak visszajönni a közgyűlésre. Szavazás előtt többen emlegették, hogy ez most egy sorsdöntő, „négyigenes” szavazás lesz, hiszen az alapszabály 6. §-nak módosításáról, a társult tagi viszonyról, az ifjúsági csoport jogállásáról és az elnök jogállásáról szavaznak. Szavazás előtt sokadjára tisztázták, hogy a számok ismeretében ma a kétharmad is 58 szavazat és az összes fele is 58, vagyis most 58 egyirányú szavazattal lehet alapszabályt módosítani.

Elsőként az alapszabály 50.§ 3. bekezdésének módosításáról szavaztak, amit a közgyűlés 65 igen, 9 tartózkodás és 6 nem szavazattal fogadott el. Az érintett bekezdés tehát a következőképpen módosul:

„Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a Közgyűlésen megjelent képviselők 2/3-ának igenlő szavazat szükséges, a választási szabályzat elfogadásához és módosítsáshoz, taghitközségek felvételéhez, mnegszűnésének, szövetségbeli tagságának megállapításához, területi csoportok létrejöttének tudomásulvételéhez ugyancsak a Közgyűlésen megjelent képviselők 2/3-ának jóváhagyása szükséges.”

Vagyis a szövegből kimaradt a korábbi felesleges szigorító passzus, amely egyébként lehetőséget adott egyfajta bújtatott obstrukcióra.

A módosítás indoklását írásban is kézhez kapták a küldöttek:

„Állítás: a de legalább az összes – az aktuális közgyűlési névjegyzékben szereplő – képviselők felének igenlő szavazata” indokolatlan többletkövetelmény, mely a működésképesség jelentős gátja.

A jelenlegi struktúra a bármilyen okból esetlegesenérdektelen vagy „kényelmi nemmel szavazóknak” kedvez. Az új javaslat jogot nem von el, sőt készteti a jelenlétre a küldötteket, hiszen Alapszabályi kérdésben (is) cél a minél nagyobb arányú részvétel. (A javaslat támogatása esetén a következő Alapszabályi kérések már az új szabály szerint kerülhet elfogadásra.)”

A folytatásban arról kezdtek vitázni, hogy nyílt vagy írásbeli szavazás legyen, az elnök határozottan írásbeli szavazást javasolt, hogy a küldöttek ne egymást figyeljék, így szerinte objektívabb lesz a végeredmény. Bekiabálások kezdődtek, így Heisler András arról is szavazást rendelt el, hogy írásbeli vagy nyílt szavazás legyen. A szavazás végén a küldöttek látható többséggel voksoltak amellett, hogy írában szavazhassanak. A szolnoki hitközség elnöke felháborodottan mondta, nehogy valaki elmenjen a szavazás után, majd feltette a kérdést, vajon miért nincs a MAZSIHISZ-nek országos főrabbija, mikor az EMIH-nek van. Mások azért háborogtak a szavazást követően, hogy miért nem lehet gyorsan, nyíltan szavazni, miért félnek néhányan az arcukat adni a szavazáshoz.

A szavazás előkészítése közben került sor az „Egyebek” napirendi pontra. Egy küldött elmondta, hogy a másodgenerációs támogatás esetében csak a szociális támogatás igénylésekor vizsgálják a kérelmező jövedelmi viszonyait, mentálhigiénés és egészségügyi támogatás esetén erre nem kerül sor.

Radnóti Zoltán felháborodást kiváltva közölte,

megjelent az új Nemzeti Alaptanterv, amiben Wass Albert és Nyírő József is benne van,

majd megkérdezte, akar-e ebben az ügyben fellépni a MAZSIHISZ. Heisler elnök válaszában elmondta, még nem tettek semmit, de fognak, mert ez durva és negatív fordulat, amivel a MAZSIHISZ-nek mindenképpen foglalkoznia kell.

Hosszas és teljesen felesleges, némiképp kicsinyes vita bontakozott ki arról, hogy a Síp utában található Kosher Deli étterem molinója kitehető-e vagy sem a Wesselényi utcában a zsinagóga kerítésére.

Mindezek után következett az úgynevezett „négyigenes” az alapszabály módosító szavazás a 6. §. modósításáról, a társult tagi viszonyról, az ifjúsági csoport jogállásáról és az elnöki jogállásról. A szavazás mind a négy kérdésben eredményes volt, olyannyira, hogy a korábbi alapszabály szerint is eredményes lett volna. Az elsőt 69 igennel, 18 nemmel, a másodikat 64 igennel és 22 nemmel, a harmadikat 77 igennel és 10 nemmel, míg a negyediket 69 igennel és 18 nemmel fogadták el a jelelévő küldöttek.

Mindazért, hogy a változások érthetőek legyenek, szöveghűen közöljük ezeket. Az alapszabály 6. §-a így módosult:

„A Szövetség tagja lehet minden olyan magyarországi önálló bejegyzésű hitközség és magyarországi zsidó hitközség vagy szórvány, amely elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti a Szövetség Alapszabályát, azt kétoldalú egyezmény keretében – elfogadva és figyelembe véve a Magyar Állammal már megkötött és fennálló megállapodásokat, egyezményeket – megerősíti, és
(1) Alapszabálya szerint:
a) kinyilvánítja, hogy az Írott és a Szóbeli Tan, valamint a zsidó vallásjogi hagyományok szabályait tiszteletben tartó szervezetek közössége, és ezen szabályok szerint működik. A Taghitközségek joga, hogy ezen § a) pontjában rögzítettek alapján meghatározzák saját vallási irányzatukat a Tóra, a Misné Tóra, a Sulchan Aruch és a Döntvényirodalom-Kommentárok keretei között.”

A társult tagi viszonyról szóló új 17/A§. szövege:

„A Szövetség társult tagja lehet a 6. §-ban foglalt vallási elveket valló – saját jogon jogi személyiséggel rendelkező – zsidó közösség.

A társult tag Szövetségbe történő felvételének szabályai, eljárási rendje azonos a taghitközségek felvételi szabályaival.

A társult tagok nem belső egyházi jogi személyek, jogalanyiságukat nem a Szövetségtől nyerik el.

A társult tag jogosult a Szövetség Közgyűlésébe 1 (egy) képviselőt delegálni, kinek jogállása azonos a taghitközségi küldött jogállásával, azaz a Közgyűlésben választó és tisztségre választható.

A 6. §-tól 17. §-ig terjedő szakaszokban, valamint a 18. § és a 19. §-ban foglalt rendelkezések hatálya a társult tagokra nem terjed ki. A társult tagok névjegyzéke az Alapszabály mellékletét képezi.

A Szövetség Közgyűlése megszünteti a társult tag tagságát, amennyiben a társult tag jelen § rendelkezéseinek nem felel meg, illetve amelyik azt kéri. A megszüntetésre a felvételre vonatkozó eljárási rendet kell alkalmazni.”

A Közgyűlés tehát a megszavazott új 17/A. §-ára tekintettel

a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyesületet és a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesületet társult tagként a MAZSIHISZ-be felveszi.

Az Ifjúsági Csoport jogállásáról, figyelemmel a 2019.05.20.-i Vezetőségi Határozatra az 56.§. így módosult:

„A vezetőségnek ezen túl hivatalból tagja a Rabbitestület által delegált két rabbi, valamint a Szövetség elnöke, alelnökei, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, Országos Főrabbi és az Ifjúsági Csoport elnöke.”

Az Elnök jogállásáról szóló 71.§. passzusa pedig így változott:

„A Szövetség elnöke társadalmi tisztségviselőként látja el feladatát, de tevékenységéért a vezetőség döntése szerint tiszteletdíjban részesülhet. A tiszteletdíj mértékének megállapítására a vezetőség jogosult. A tevékenységével összefüggő költségeit a Szövetség megtéríti.”

A sikeres küldöttgyűlés végén a záróimát Petrovics Péter főrabbi mondta.