A „magyar Clark Gable” és az amerikai magyarok

Jávor Pál katolikus volt, de tragikus élete sok szálon fonódott össze zsidó honfitársai sorsával. A magyar színjátszás és filmtörténet legendás szívtiprója Jermann Pálként, 1902. január 31-én született Aradon.

Életéről már majdnem mindent megírtak. Itt az Egyesült Államokban, ahol én élek, amerikai magyarnak is tartjuk, hiszen a második világháború után tizenegy évig az Államokban élt. Egyike volt azon keveseknek, akik az 1956-os forradalom leverése után visszatértek Budapestre. Tette ezt éppen akkor, amikor sok tízezer honfitársa az ellenkező irányba menekült.

Jávor amerikai élete és karrierje nem úgy alakult, ahogyan elképzelte, pedig már az 1930-as években jelentős sztár volt Amerikában. Mindmáig ő az egyetlen olyan magyar férfiszínész, aki úgy vált ismertté az Újvilágban, hogy filmjeinek döntő többségét magyarul, Magyarországon forgatták. Erős akcentussal beszélt angolul.

A sármos színész fotói gyakran jelentek meg az amerikai lapokban. A pokolian jóképű amerikai filmsztárhoz hasonlították, és a magyar Clark Gable-nek nevezték. Jávor a színpadra és a filmvászonra született, minden mozdulatát imádta a kamera. Bohém, meg nem alkuvó személyiség aki sokat olvas de nem vetette meg az alkoholt sem.

Szerelemgyerek volt; akkoriban így nevezték a házasságon kívüli kapcsolatból születetteket. Az 53 éves Jermann Pál, és a 17 éves cselédlány Spannenberger Katalin szerelemgyerekeként látta meg a napvilágot. Katolikus templomban keresztelték meg.

Húszévesen már színpadon van, és a következő 20 évben mintegy 70 filmben szerepel. Jermannból Jávor lett, neve a moziplakáton biztos kasszasikert jelent. A nők körülrajongják.

1934-ben köt házasságot a 31 éves Landesmann Olgával, egy kétgyermekes elvált, zsidó származású asszonnyal. Életük végéig együtt maradnak, habár családjaik nem lelkesednek a házasságért.

Érthetően nincsen vallási esküvőjük. Az anyakönyv-vezető előtt két tanúval jelennek meg. Jób Dániel színigazgató volt az egyik, felesége Simon Böske, Magyarország egykori szépségkirálynője volt. Ők túlélik a Holokausztot.

Roboz Imre, a Vígszínház igazgatója volt a másik tanú. Ő már nem volt ilyen szerencsés, 1945-ben a nyilasok Budapesten agyonlövik.

Nem meglepően, Jávort a fasizálódó Magyarországon hamarosan “zsidóbérencnek” titulálják, és azt tanácsolják neki, hogy váljon el a feleségétől. Nyíltan antifasiszta. Sokszor idézett kijelentése hogy a hungaristák nemhogy egy államot, de még egy sertéshízlaldát sem tudnának elvezetni.

1944-ben a nyilasok letartóztatják. Először a sopronkőhidai fogházba kerül, majd később Németországba, ahol az amerikaiak szabadítják fel. Kádár Gyula vezérezredes visszaemlékezésében azt írta, hogy letartóztatásakor Jávor kiabált a magyar fegyveresekkel: “Maguk nem szégyellik magukat, magyar ember létükre, ilyen piszkos munkára vállalkoznak! Mi az én bűnöm? Az, hogy zsidó a feleségem? Ez nem tetszik Hitlernek meg Szálasinak?”

1945 nyarán kerül vissza Magyarországra. Ünnepelt színész, de Amerikába vágyik és 1946-ban egy hathónapos szerződéssel kiutazik. Az amerikai magyarok önfeledten ünneplik. Rendkívül népszerű, az ifjú amerikai magyar szépségek szó szerint a lábainál hevernek.

De néhány éven belül megváltozik helyzete Amerikában. Az 50 éves Jávort egyre nehezebb “hősszerelmesként” reklámozni, de van egy ennél lényegesebb változás is. Amerikai magyar közönsége is egyre inkább elfordul tőle.

1948-tól kezdve jelentős számban érkeznek új magyar bevándorlók az USA-ba, olyanok, akik évekig az úgynevezett Displaced Person (DP), azaz hontalantáborokban vártak amerikai vízumra. Truman elnök biztosította a beutazásukat és ma a magyar diaszpóra „DP generációjának” nevezzük őket. De az új bevándorlók között sokezer egykori horthysta tiszt, csendőr és nyilas is volt, sőt, háborús bűnösök is akadtak közöttük. Számukra Jávor nem az imádott magyar filmsztár, hanem egy Horthy-ellenes antifasiszta volt, “hibás” származású feleséggel.

Hamarosan a színházi körutak is elapadnak és Jávor hotelportásként kénytelen dolgozni.

A szélsőjobboldali Hídverő Jávor feleségét “elvtársnő őnagyságának” nevezi, és azt írják, hogy Amerika sem “elégítette ki a öntelt Jávort.” 1946-ban még keblükre ölelték a színészt az akkori amerikai magyarok, de az új bevándorlók 1955-ben már gyanakvással figyelték a “balos” színészt.

Jávor életében fordulatot jelentett az 1956-os izraeli turné. 1956 augusztusában és szeptemberében Molnár Ferenc Liliomját játszotta zsúfolt házak előtt. Haifán 3 előadást is kellett tartania és Tel Avivban, az Amerika Magyar Népszava tudósítása szerint, Jávor könnyekre fakadt a színpadon, amikor Dr. Schorr, az izraeli Színpad Szövetség titkára héberül köszöntötte.

Pásztor Béla az Új Keletben lelkes beszámolót írt az előadásokról, és olyan kisebb városokban is, mint Ramat-Gan, Rison-Lecion, zsúfolt házak ünnepelték. Az izraeli magyar közönség ki volt éhezve Jávorra.

Egy évvel később, 1957-ben feleségével együtt visszatér Budapestre, ahol a Kádár-rezsim ünnepeltje. Az Amerikában is terjesztett szélsőjobboldali Hídverő azt írta: “Kétségtelen hogy Jávornak a jelenlegi hóhérrezsimnél érdemei vannak, hiszen köztudomású, hogy már jóval a rémuralom előtt minden elképzelhető módon támogatta azt a baloldalt, amely baloldal az anyagiak birtokában a legkiválóbb magyar művészek mellőzésével őt favorizálta..”

Budapesten jóbarátai Bárdy György, Pethes Sándor, Uray Tivadar és Várkonyi Zoltán várják a vasútállomáson. Jávornak ekkor már gyomorpanaszai voltak, 1959-ben gyomorrákban hunyt el.

Özvegye nem maradt Magyarországon, Bécsbe költözött. Landesmann Olga negyedszázaddal később, 1984-ben ott hunyt el.

Nagy szerelem volt ez. Olga asszony Pesten bujkált 1944-ben, és felszabadulása után tudta meg, hogy Palit Sopronkőhidáról Németországba meneteltették. Azonnal engedélyeket szerzett és utánament. Németországban találta meg a férjét és már együtt jöttek vissza Budapestre.

A Farkasréti temetőben nyugszanak.