A lengyel hadügyminiszter visszautasítja az antiszemitizmus vádját

Antoni Macierewicz lengyel hadügyminiszter elhárította a korábbi antiszemitizmusával kapcsolatban felhozott vádakat és arra hivatkozott, hogy ő Izrael támogatója, amit Benjamin Netanjahu is elismert.

A Forward c. New York-i zsidó újságnak írt hosszú e-mailben Edmund J. Janniger, a lengyel miniszter szóvivője emlékeztetett Netanjahu budapesti találkozójára a visegrádi négyek miniszterelnökeivel. A tárgyalásokon az izraeli vezető elismerően szólt Lengyelországról, amely „határozottan szembefordul az Európában helyenként éledő antiszemitizmussal” és „a nemzetközi fórumokon fellép az anticionista és antiszemita határozatokkal szemben.”. A miniszter „egyike volt a lengyel kormány tárgyalásokon részt vevő négy tagjának. „Macierewicz Izrael rendíthetetlen barátja, a zsidó nép támogatója” – áll a szóvivő levelében.

Janniger e-mailje válasz volt a Forward korábbi cikkére. Tomasz Piatek, az újság korábbi varsói tudósítója, a liberális Gazeta Wyborcza munkatársa ez év júniusában jelentette meg könyvét „Macierewicz és titkai” címmel, amiben az oknyomozó újságíró feltárta a jelenlegi miniszter ’90-es évekbeli tevékenységét, amikor a jelenlegi miniszter különböző szélsőséges, paramilitáris csoportokkal tartott kapcsolatot. Külön cikkben foglalkozott Piatek Macierewicz munkásságával abban az időben, amikor a Głos c. lap igazgatója és főszerkesztője volt. A lapban akkoriban rendszeresen meg  antiszemita cikkek és rajzok. Piatek levéltári forrásokra, bírósági jegyzőkönyvekre, internet- hivatkozásokra támaszkodó, jegyzetekkel bőven ellátott könyve egy hónap alatt nyolcvanezer példányban kelt el, ami Lengyelországban nagy sikernek számít. A szerző július közepén írt cikke nyomán Macierewicz a könyvben írtak „azonnali és teljes visszavonását” követelte és azzal fenyegette meg Piateket, hogy amennyiben erre nem kerülne sor, „minden rendelkezésére álló eszközt megragad az ellenintézkedésre.”

Piatek számolt azzal, hogy a kötet megjelentetése rágalmazási perhez vezethet. Azt viszont nem várta, hogy a miniszter bűnvádi eljárást kezdeményez ellene a lengyel főügyészi hivatal katonai tanácsában, „erőszak vagy fenyegetés alkalmazása hivatalos személy ellen” illetve „alkotmányos testület nyilvános sértegetése vagy megalázása” pontokra hivatkozva. Amennyiben a vizsgálat bűnösnek találja, a szerző akár három évre börtönbe kerülhet.

„Macierewiczet, aki 2005 és 2007 között védelmi miniszterhelyettes volt, még ha írt is cikkeket a Głos-ba, kormányzati és parlamenti képviselői szerepe távol tartotta bármilyen szerkesztői döntéstől. A lapot egyszemélyes kft irányította, és semmi kapcsolatban nem állt a minisztériummal vagy a kormánnyal. Amikor Macierewicz cikkek írását fontolgatja, vagy nyilatkozatokat tesz, figyelembe kell vennie hivatalos pozícióját” – így Janninger.

A mostani nem az első alkalom, hogy Macierewicz magyarázkodásra kényszerült korábbi antiszemita nézetei miatt. Amikor a jelenlegi jobboldali kormányzó Jog és Igazság Párt (PiS) 2015 őszi választási győzelme nyomán a miniszterelnök megalakította kabinetjét, az amerikai Anti Defamation League tiltakozott a hadügyminiszter kinevezése ellen, és követelte, hogy Macierewicz vonja vissza egy 2002-es zsidóellenes kijelentését. Macierewicz szóvivőjén keresztül közölte, hogy akkori szavait félreértelmezték, és ő elítéli az antiszemitizmust, annak minden formájában.

A napokban a sajtószabadságot ellenőrző csoportok közösen tiltakoztak a miniszter által kezdeményezett bűnvádi eljárás ellen. A Freedom House, Reporters Without Borders és az International Press Institute szervezetek nyilatkozatot tettek közzé arról, hogy Macierewicz lépése „az újságíró megfélemlítésére része az országban a szabadságjogok ellen immár több mint két éve tartó offenzívának.”

A múlt héten Lengyelországon tiltakozási hullám söpört végig, több tízezer ember részvételével. A kormányzó PiS ugyanis törvényt fogadtatna el a parlamenttel, így intézve támadást a bíróságok politikai függetlensége ellen. Ennek értelmében a párt által dominált kormány szabad kezet kapna a Legfelsőbb Bíróság betöltendő helyeire szóló kinevezésekben, és elbocsáthatná annak jelenlegi tagjait. A párttag igazságügyi miniszter nevezné ki az új bírákat.

Ezzel kapcsolatban Piatek kijelentette, hogy amennyiben a legfőbb ügyész megindítaná ellene a bűnvádi eljárást, „lehetetlennek” tartja, hogy a jelenlegi helyzetben a vizsgálat tisztességesen folyna le.

Piatek könyve nem foglalkozott behatóan a Głosban megjelent antiszemita cikkekkel. A miniszter karrierjének erre az állomására a júliusi újságcikkben tért ki.

A cikkben leírja Macierewicz szerepét az újság alapításában, főszerkesztőként és résztulajdonosként, még minisztériumi karrierje kezdete előtt. Az 1990-es években, amikor aktív szerepet játszott a Głos kiadásában, a lapban számos antiszemita cikk és karikatúra jelent meg. Csupán 1996-ban 43 ilyen cikk volt olvasható, többek között Macierewicz tollából is.

Az egyik cikk „szemenszedett hazugságnak és rágalomnak”, „zsidó körök mesterkedésének” minősíti azt a közismert tényt, hogy az 1946-os, 40 holokauszt túlélő halálát követelő kielcei pogrom a lengyelek műve volt. Másik cikkében arról értekezett, hogy szerinte amerikai zsidók pénzelték Hitlert és a náci Németországot a 30-as években.

 

A Gazeta Wyborcza összeállítása a Glos antiszemita rajzairól itt látható.

A Forward cikke nyomán Bassa László