A Közel-Keleten nincs olyan, hogy valóság

Az Iszlám Állam közel-keleti szerepéről, világhatalmi törekvéséről, internetes kampányairól és azok hatásairól

A nyári ötven napos háborút követően az őszi hónapok alatt gyakorivá váltak a zavargások Jeruzsálem utcáin. Az elmúlt fél évben több támadás is történt: novemberben, egy nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, januárban pedig az egyik tel-avivi buszon utasokat késeltek meg. Az év eleji terrortámadás a Charlie Hebdo szerkesztősége és a kóser bolt ellen sokkolta az izraeli közvéleményt is. Több izraeli biztonságpolitikai szakember szerint ezek az események az Iszlám Állam (IÁ) terrorista támadásait másolják le, amelynek eszméi az online és valóságos térben is gyorsan terjednek. Az alábbiakban négy szakértő szólal meg: az IÁ kampányairól és azok hatásairól; az IÁ közel-keleti szerepéről; világhatalmi törekvéséről és az ellene folyó, Egyesült Államok vezette harcról; valamint az aktuális izraeli-palesztin viszonyról.

Közösségi hálók és a káosz motívumai

„Hallatni akarják a hangjukat, és a közösségi háló az egyetlen hely, ahol nő és férfi, muszlim, zsidó és keresztény ugyanolyan szabadon megszólalhat”– mondta Orit Perlov az Izraeli Nemzetbiztonsági Kutatóintézet (Institute for National Security Studies, INSS) arab nyelvű közösségi hálókat vizsgáló kutatója. Az INSS Libanonra, Jordániára, Szíriára, Egyiptomra és a palesztin területekre kiterjedő trendelemzéseket készít: a Youtube-on és a Facebookon az online kampányokat, a Twitteren a beszélgetéseket és a bejegyzések terjedését, a különböző blogokon pedig a mélyebb elemzéseket vizsgálja.

Amikor valamilyen anomáliát érzékel, mint például a nyári ötven napos háború, akkor lehetősége van megnézni, hogy a felhasználók számára mi a valóság. „Segít megérteni egy kicsit jobban, hogy mi zajlik az utcán, mi van mögötte és mi nem, mit akarnak.”Perlov felmérései alapján a palesztin lakosság 30-35 százaléka aktív a közösségi oldalakon, ami nagyjából egymillió ember jelent. Ez nem a teljes valóság, hangsúlyozta, nem jellemzi a teljes palesztin lakosságot, de még mindig ez az egyetlen legnagyobb platform, ami rendelkezésre áll. A felhasználók átlagéletkora 15-30 év között van, „érzelmileg fiatal generáció, akik szívükből beszélnek”- tette hozzá. Kutatásai is bizonyítják, hogy Jeruzsálemben pár hónap alatt a nemzeti diskurzust felváltotta a vallási, mert amikor a nemzeti és politikai diskurzus elbukik, csak a vallási marad.

Az Iszlám Államnak három kampánya zajlik a közösségi hálókon: az Ida’ash, Ita’an és az Idbak (átgázolást, döfést és fröccsenést jelentenek); az előbbiből ered az Iszlám Állam arab megnevezése is, a Daash, hogy ugyanazt a kognitív aspektust jelenítse meg. Perlov nem vitatja el az IÁ kampányainak sikerességét, véleménye szerint a társadalmi hálók a káoszban nagyon jól működnek: ilyenkor minden vírusszerűen terjed, és senki sem tudja jobban kihasználni ezeket a felületeket, mint azok a szervezetek, amelyek a káoszból élnek.

„Nem kell elhagynunk a lakásunkat ahhoz, hogy a fotók elérjenek minket. De ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk biztonságban, hanem azt, hogy nem érezzük magunkat biztonságban.” Nem kell fizikailag ott lennünk Moszulban, Rakkában, a Sínai-félszigeten ahhoz, hogy terrorizálva érezzük magunkat.

Gyengeségből erőt

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam vagy Iraki és Szíriai Iszlám Állam (angol betűszóval ISIS) mindössze egy évet és két hónapot létezett – hangsúlyozta Yoram Schweitzer, az INSS terrorizmussal és alacsony intenzitású konfliktusokkal foglalkozó programjának a vezetője. Azzal, hogy Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta magát kalifának, létrejött az Iszlám Állam (IÁ), így ez már nem csak egy szervezet, hanem egy entitás szuperhatalmi törekvésekkel.

„Kihasznált két országot” – mondta Schweitzer – „a három részből álló Irakot és a polgárháború sújtotta Szíriát, és a gyengeségükből erőt kovácsolt.” Jelenleg Bagdadi meg akarja szilárdítani az államát, fel akarja építeni az intézményi hátterét és még több önkéntest akar toborozni a világ minden pontjáról, a nyugati világból is. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció támadásai miatt azonban meggondolhatja magát – Schweitzer szerint. „Még akkor is, ha az IÁ egy lazább kartellé alakul át – mert valószínűleg az lesz Irakon belül, és egy még bonyolultabb helyzetben Szírián belül is – mindez hatással lesz a jövőre és ezek a negatív hatások velünk maradnak.”

Uzi Daján a jordániai, szíriai és a palesztin béketárgyalások idején az izraeli biztonsági bizottságot vezette, 2000-ben helyettes vezérkari főnök, Ehud Barak és Ariel Saron miniszterelnöksége alatt (2001-2002) pedig nemzetbiztonsági tanácsadó volt, mielőtt Izrael Nemzetbiztonsági Tanácsának élén állt 2003-2005 között. Daján pesszimistább az Iszlám Állam elleni támadásokat illetően. „Az Egyesült Államok vezette koalíció többé-kevésbé reagál az IÁ körüli eseményekre, de nem irányítja azokat” – mondta. Véleménye szerint az IÁ elleni támadások nem lesznek hatásosak, mert nem lehet csak légitámadásokkal válaszolni. „De, ha feltételezzük, hogy azok lesznek, ki fog uralkodni a harcok után: Bassár el-Aszad, a Hezbollah vagy Irán?”

Egyre több, az IÁ-hoz köthető szlogennel fogunk találkozni az egész világon, Schweitzer szerint. Ugyanakkor, mivel különböző csoportok azonosítják magukat az IÁ-val, nem feltétlenül áll mögöttük valóban az IÁ, és nem is biztos, hogy ez a valódi inspirációs forrásuk. „Elég inspirációval rendelkeznek ők maguk is” – tette hozzá Schweitzer. „Ma az IÁ az önazonosság egyik forrásaként jelenik meg az egész világon; megnyilvánulási lehetőséget ad a harag, frusztráció, gyűlölet, bosszúvágy számára, valamint a büszkeség egy forrása is, mivel erőt jelenít meg.”

Erőszakhullám

Az elmúlt hónapok eseményei alapján két féle terrorista támadást különítenek el: az egyik egyértelműen népszerű, a korábbi sikeres terrorista akciók másolásán alapul – például amikor autóval egy zsúfolt buszmegállóba hajtanak. A másik fajta támadást szervezetek hajtják végre: ilyen a jeruzsálemi zsinagógában történt mészárlás, amit a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű csoport vállalt magára. Schweitzer szerint abban az esetben, amikor egyének követnek el támadásokat, hosszas tervezési időszak hiányában, nagyon kicsi annak az esélye, hogy ennek a biztonsági szolgálatok elejét vegyék, a világ bármelyik másik országában. Ám az elmúlt időszakban kialakult helyzet és a növekvő feszültség miatt nagyobb a rendőri jelenlét az utcákon, és az emberek is sokkal éberebbek.

A Közel-Keleten nincs olyan, hogy valóság

„Mivel nem tudtuk, hogy mi lesz a vége a szíriai, egyiptomi és más arab országokban zajló eseményeknek, jobbnak láttuk, ha kívülről szemléljük az eseményeket és nem kezdeményezünk semmit, inkább védekezünk” – mondta Udi Dekel, az Izraeli Nemzetbiztonsági Kutatóintézet (INSS) ügyvezető igazgatója az arab tavasz óta zajló hatalmi átrendeződésről a Közel-Keleten.

„Nem hiszek a valóságban, nincs olyan, főleg nem a Közel-Keleten” – fejtette ki Dekel. Szerinte a Közel-Kelet észlelés, elképzelés, történetek és összeesküvés-elméletek halmaza.  Véleménye szerint a közösségi médiában nagyon könnyű az emberek véleményét megváltoztatni, egy-két személyes történet segítségével.

„Mindenki azt hiszi, különösen a nyugati világban, hogy mivel jelenleg nincs béketárgyalás, ez a terror időszaka. Nem emlékeznek, hogy a tárgyalások alatt is voltak támadások. Meg kéne nézni a történelmet” – tette hozzá Dekel, aki Ehud Olmert ideje alatt izraeli részről vezette a béketárgyalásokat.

Dekel szerint az Olmert-kormány által ajánlott engedményeket az izraeli közvélemény is valóban nagyvonalúnak tartja, de „Abbász nem mondott sem igent, sem nemet.” Abbász irányelve most is az, hogy nemzetközi színtéren akar eredményeket felmutatni, ezért számára nem rossz, ha zavargások vannak, ugyanakkor a terrort ellenzi, hiszen tudja, hogy azt kemény izraeli válasz követi. Ezért nem is Abbász áll a támadások mögött, nem ő küldi az embereket az utcára, hogy másokat öljenek.

Dekel szerint jelenleg nem áll túl sok eszköz rendelkezésre ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben kialakult negatív tendenciákat le lehessen csillapítani, és hogy létre lehessen hozni egy biztonsági zónát az arab világ és Izrael között. „Feltételezésem szerint előre kell tekinteni, olyan dolgokat kell tennünk, amiket korábban nem, különösképpen gondoskodnunk kell a kelet-jeruzsálemi arab lakosságról”

Hogy mi várható a közeljövőben? Az ügyvezető szerint a korábbi tapasztalatok alapján, ha sikeresek az első terrortámadások, akkor azokat továbbiak fogják követni. „Így először is le kell csillapítani az indulatokat, visszaállítani a stabilitást és csak utána felkapcsolni a villanyt. Vissza kell állítani a normális hétköznapokat.”