A kelet-ukrajnai zsidók fölkészülnek az élelmiszerhiányra és az antiszemita provokációkra

Amikor az orosz csapatok – azt követően, hogy Moszkva hivatalosan is elismerte a két ukrajnai enklávét – hétfőn este megindultak a határ felé, a helyi zsidó vezetők nem csupán azért aggódtak, hogy a fegyveres összecsapás nyomán híveik kénytelenek lesznek elmenekülni, de a miatt is, hogy a Kreml antiszemita provokációkkal igyekszik lejáratni Ukrajnát.

Rabbi Meir Stambler, az ukrajnai zsidó közösségek szövetségének elnöke Dnipro városából fejezte ki aggodalmát a Haaretznek. Azt mondta, soha nem érezték, hogy biztonságukat fenyegetnék, a mostani helyzetben viszont annál inkább ez a helyzet. Felidézik, hogy 2014. márciusban Putyin azzal ijesztgetett, hogy “a reakciós erők, nacionalisták és antiszemiták tombolása folyik Ukrajna bizonyos területein”, ami jogossá tenne egy katonai beavatkozást. A zsidó vezetők válaszul a Kremlt vádolták antiszemita provokációk szervezésével.

Mostanában viszont magas rangú orosz politikusok beszélnek a két szakadár enklávéban folyó állítólagos genocídiumról.

Stambler (akkor még) azt gondolta, hogy nagyarányú, menekültválságot előidéző beavatkozás nem valószínű, de azt is mondta, hogy szervezete vészhelyzet esetére szóló élelmiszercsomagok szétosztására készül föl 20.000 zsidó család számára.

Evakuációs tervek

„Fogalmam sincs, mi történhet, mi hiszünk Istenben és imádkozunk” – mondta Stambler, de hozzátette azt is, hogy azoknak a zsidóknak is gondját kell viselni, akik ott maradnak. Stambler egyike azoknak a rabbiknak, akik vészhelyzet esetére evakuálási és elhelyezési terven dolgoztak a konfliktus eszkalálódásának esetére, ami menekülthullámot válthat ki.

Kedden Jákov Bleich főrabbi arról beszélt a Haaretznek, hogy az ukrán hadsereg lényegesen jobban van fölszerelve, mint nyolc éve, de azért a zsidóknak is vannak készenléti terveik menekülthullám esetére. A Kijevtől száz kilométerre lévő Zsitomir környékén befogadó központ létesült, ami 2014-ben még nem volt meg.

Moszkva 150.000 fős hadsereget vont össze az ukrán határon, majd elismerte a két “népköztársaságot”. Még korábban Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, és támogatta az Ukrajnától való de facto elszakadást a Donyec-medencében. Az itteni ellenségeskedéseknek 14 ezren estek áldozatul. Mindennek nagy szerepe volt abban, hogy 2014 és 2018 között mintegy 30.000 zsidó vándorolt ki Ukrajnából Izraelbe. Bleich azt mondja, biztonsági okokból nem beszélhet a készenléti tervekről. Az aggodalom az utóbbi időkben nőttön nőtt.

Orosz zsidók bocsánatot kérnek

Ilja egyike a több ezer kijevi zsidónak, akiket Moshe Azman, az egyik kijevi rabbi a múlt héten azzal keresett meg üzenetében, hogy vonuljanak a közeli Anatevka menekültközpontba, ami 2016-ban létesült.

A rabbik nem csupán közösségeik megnyugtatásával foglalkoztak, de orvosságot és meleg ruhát is gyűjtöttek, hogy felkészítsék őket a legrosszabbra – mondja Ilja, és hozzáteszi: „Moszkvai barátaimtól levelek tucatját kapom azzal az üzenettel, hogy ők nem akarnak háborút, ők nem szavaztak Putyinra.”

A szakadár Luhanszkban élő Anna szerint az a legszörnyűbb, hogy nem tudni, mi következik. „Félünk a bombázásoktól. Itt voltam 2014-ben. több mint két hónapon át nem volt gáz, víz és kommunikáció. Most talán nem fog addig tartani… Nem mondanám, hogy kitört a menekülthullám, de sokan ülnek a bőröndökön. Elég néhány lövés, és útnak indulnak, különösen azok, akik átélték a 2014-es válságot.”

Boruch Gorin, az oroszországi zsidó közösségek szövetségének vezetője azt mondja, hogy oda is sokan menekülnek. Ők „humanitárius segítséget nyújtanak a Donbaszból érkezőknek, nemzetiségtől és vallástól függetlenül.” Berl Lazar oroszországi főrabbi szerint pedig a különböző országokban élő zsidó közösségek támogatják egymást és a zsidó „bárhonnan is érkezzen, mi mindent megteszünk azért, hogy segítsünk rajta.”

Forward – Bassa László