A J Street és a Trump effektus

A jobboldali AIPAC mellett feljövőben van egy baloldali Izrael-párti lobbiszervezet is Amerikában: a J-Street. Megítélése azonban ellentmodásos: a jobboldalon sokan nem annyira Izrael barátjának, mint inkább ellenfelének tartják.

Soros György gyakran szerepel manapság a magyar sajtóban, de azt ritkán említik, hogy Soros régi támogatója, sőt, egyik alapítója a liberális amerikai zsidó lobbi szervezetnek, a J Street-nek. A név eredete meglepő.  Azért nevezték el J Street-nek, mert Washingtonban az ABC betűi szerint adják az utcaneveket, és van ugyan K Street ahol sok politikai lobbista irodája található, de nincs J Street.

A J Street viszonylag fiatal szervezet, még 10 éves sincs, de megnyilatkozásai és rendezvényei rendkivüli szenvedélyeket váltanak ki a konzervatív amerikai zsidók és izraeli kormánypolitikusok körében.

A J Street a közel-keleti probléma megoldását a palesztin állam létrehozásában látja.  Több kérdésben vehemensen ellenzi Netanjahu miniszterelnök és pártjának politikáját. Támogatja az Obama elnök által megkötött iráni nukleáris egyezményt, elítéli Izrael, szerinte jogellenes, telepes politikáját, sőt, számos olyan ENSZ határozatot is támogat, amely a palesztinoknak kedvez.

A szervezet ellenfelei az amerikai médiában elitélik a J Street vezetőit, nyiltan a zsidóság ellenségeinek tartják őket. Az izraeli diplomaták és kormánypolitikusok bírálják őket és kerülik rendezvényeiket.

Donald Trump hivatalba lépése változást hozott. Miután az új amerikai elnök bejelentette, hogy az izraeli telepespolitikát támogató és a palesztin-izraeli kétállami megoldást megkérdőjelező bizalmasát, David Friedmant jelölni izraeli nagykövetnek, a J Street támadásba lendült. Válaszul Friedman is „rátett egy lapáttal”, amikor bejelentette, hogy alig várja, hogy megkezdhesse a munkát “Izrael örök fővárosában, Jeruzsálemben”. Trump korábban jelezte, hogy megválasztása után azonnal Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezi át az amerikai nagykövetséget, de később visszakozott.

A harcias és szabadszájú Friedman korábban azt nyilatkozta, hogy a J Street támogatói rosszabbak “a nácikat kiszolgáló kápóknál is”. Ezt a J Street-esek nem vették jónéven, ők Izrael Állam szenvedélyes támogatói, viszont a kormánypárt, a Likud politikai irányvonalával nem értenek egyet.

Trump megválasztása után csoda történt, ömleni kezdtek az adományok a J Street-hez, új támogatók ezrei jelentkeztek. Friedman megszeppent és bocsánatot kért korábbi megjegyzéseiért.

Trump elnök kapcsolata ellentmondásos, sokak szerint válságos az amerikai zsidó közösséggel, és az talán legkritikusabb szűkebb pátriájában – New Yorkban. Az amerikai zsidók döntő többsége, 70%-a nem rá szavazott és New York-ban csupán néhány ultraortodox környék támogatja. Míg a zsidó szavazók száma országosan viszonylag alacsony, politikai aktivitásuk jelentős.

Trump első kijelentései sem voltak egyértelmüek. Támogatásáról biztosította Netanjahut, de a telepek építésének visszafogását kérte.  A nagykövetség áthelyezését is bizonytalan időre elhalasztotta.  A kétállami megoldást ugyan megkérdőjelezte, de nem világos hogy milyen menetrend szerint, milyen megoldást támogat.

Trump elnök Holokauszt Emléknapra kiadott nyilatkozatával aztán robbant a bomba. Abban a zsidó közösséget meg sem emlitette, és a Fehér Ház nyilatkozatát sokan egyfajta Holokauszt relativizálásként értelmezték.  Olyan, hagyományosan az elnököt támogató szervezet, mint az ADL (Rágalmazásellenes Liga) is fenntartásokat fogalmazott meg.  A Magyarországon is ismert AJC (Amerikai Zsidó Bizottság) vezetői is a fejüket vakarták. Még a konzervatív és befolyásos amerikai Izrael lobbiszervezeten, az AIPAC-on belül is repedések mutatkoznak Trump politikája nyomán.

Trump megválasztásánál jobbat álmában sem kivánhatott a J Street. Nemrég megtartott washingtoni kongresszusukon sokezren jelentek meg és felszólalt Hillary Clinton alelnökjelöltje, Tim Kaine, valamint megjelent Madeleine Albright volt külügyminiszter is.

De a pálmát a volt demokrata elnökjelölt, Bernie Sanders beszéde vitte el. A J Street-esek valósággal tomboltak, Bernie-t örömujjongással fogadtak. Sanders zsidó származású, Izraelben egy kibucban is dolgozott, lengyel rokonai közül többen a Holokauszt áldozatai lettek. Nem vallásos, felesége katolikus, és családja sem gyakorolja a vallást. Asszimilált zsidó származású amerikaiak milliói azonosulnak személyével, míg a jobboldali, és főleg az ultraortodox közösségek nem szimpatizálnak vele – „antiszemita zsidónak” tartják. Michael Oren, volt izraeli nagykövet még a “vérváddal” is előhozakodott, amikor Bernie kritizálta Izrael 2014-es gázai katonai akcióját. [1]

Az Egyesült Államokban legalább félmillió, mások szerint közel egymillió izraeli bevándorló él[2]. Ők is jelentős számban támogatják a J Street-et, sőt, a J Street alapítója és vezetője Jeremy Ben-Ami is cionista családban született, izraeli bevándorlók gyermeke.

A korábban mellőzött és gyakran lenézett J Street ma már befolyásos lobbiszervezet. Nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben szavuk akár meghatározó is lehet az Egyesült Államok Izrael politikáját illetően.

 

[1] Oren a vérvádhoz hasonlította Sanders Izraelnek címzett bírálatát, miután utóbbi – a 2014-es gázai hadműveletről szólva – a tényleges kétezer helyett tízezer palesztin áldozatról beszélt és Izraelt kórházak bombázásával vádolta, miközben nem ejtett szót a Hamasz taktikájáról, mely a kórházakat és civil intézményeket használ rakétakilövő állások színhelyéül. Oren bocsánatkérést követelt Sanderstől a torz információkért. (A szerk.)

[2] Különböző becslések 140 ezer és 800 ezer közti számokat adnak meg. Lásd itt. (A szerk.)