A holland király a háborúról, dédanyjáról és a zsidókról

Vilmos-Sándor holland király emlékbeszédében elismerte, hogy dédanyja, Vilma királynő közömbösséget tanúsított országa zsidósága iránt a Holokauszt idején.

 

 

Az eddig példa nélkül álló bejelentés hétfőn hangzott el Amszterdamban, amikor a király beszédet mondott a 2. világháború áldozatainak nemzeti emléknapján.

Vilma királynő, a jelenlegei király dédanyja a náci megszállás éveiben az Egyesült Királyságban élt száműzetésben. 48 rádióbeszédében a zsidók három ízben szerepeltek általánosságban, akkor is a lakosságot ért megpróbáltatások felemlítése után.

A nácik és a kollaboránsok Hollandia zsidó polgárainak 75%-át gyilkolták meg; számuk a háború előtt 140.000 volt. Arányait tekintve ez volt a legmagasabb veszteség a németek által megszállt Nyugat-Európában. A közösség mindmáig nem heverte ki a csapást.

Vilmos-Sándor király a rendezvényen elmondta: „Embertársaink úgy érezték, hogy cserbenhagyták őket, nem figyeltek rájuk, még szóban is kevés támogatást kaptak. Ez igaz Londonban tartózkodó dédanyámra is, noha ő a nácik ellenében mindig a leghatározottabban fellépett. A dolog mindmáig foglalkoztat.”

Januárban Mark Rutte miniszterelnök követte meg a zsidóságot azért, mert a háború idején az ország vezetése magukra hagyta őket. Ez az első alkalom, hogy hivatalban lévő miniszterelnök bocsánatot kért, és azt is a zsidó közösség ismételt kérésének eleget téve.

Hollandiában rendkívül intenzív ellenállási mozgalom működött a náci megszállás idején. A Világ Igaza címmel 5.778 holland állampolgárt tüntettek ki; ez a második legnagyobb szám a lengyelek után, akik közül 6.992 zsidómentő részesült elismerésben. Lengyelországban a háború előtt 3,3 millió zsidó élt.

JTA