A hír természetesen csak félig igaz

Hamis a hír, miszerint az EMIH egyeteme indítana először Jewish studies képzést Magyarországon – írja cikkünk szerzője, Biró Tamás, aki attól tart, hogy az EMIH újabb offenzívája nyitányának lehetünk tanúi.

Izraeli hírportálok szerint történelmi döntést hozott a magyar miniszter: először indul államilag elismert Jewish studies szak Magyarországon! A hír természetesen csak félig igaz, a szak elindul, de nem ők az elsők. Van jelentősége ennek a pontatlanságnak?

Az izraeli Aruc Seva oldala hozta le a hírt 2025. február 19-én: „Történelmi határozatában Hankó Balázs oktatási miniszter [sic!] az ország történelmében első alkalommal engedélyezett egy Jewish studies felsőoktatási szakot. … A tekintélyes Milton Friedman Egyetem, amelyet a rabbi Shlomo Kovesh [sic!] főrabbi, Chabad-küldött vezetése alatt működő EMIH üzemeltet, mind BA, mind MA szinten fog Jewish studies képzést indítani.”

Köves Slomó hozzátette: „Magyarország a vallásszabadság ritka szigetét jelenti, miközben Európa-szerte nő az antiszemitizmus.” Egyúttal azt is bejelentette, hogy tervben van egy jesiva megnyitása is, amely az első jesiva lenne Magyarországon a holokauszt óta.

Hasonló cikket jelentetett meg a Times of Israel, amelynek címe: „Magyarország engedélyezi az ország első Jewish studies szakját”. Itt is olvashatunk arról, hogy a holokauszt óta először fog megnyílni jesiva, amely Chabad-küldöttek gyermekeit fogja fogadni egész Európából.

Valóban igaz az, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) a közelmúltban akkreditálta az EMIH fenntartásában működő Milton Friedmann Egyetemen az askenázium zsidó tanulmányok alapképzési szakot, valamint az angol nyelvű európai zsidó tanulmányok mesterképzési szakot. Viszont súlyos tévedés az, hogy ez lenne Magyarországon az első ilyen jellegű, államilag elismert képzés.

Az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző Intézet teremtette meg intézményi szinten a „zsidóság tudományát”, a Wissenschaft des Judentums­-ot, a mai Jewish studies elődjét. A Rabbiképző akkoriban még nem volt egyetem, de államilag elismert oktatást nyújtott.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1989 körül jött létre az Assziriológiai és Hebraisztika Tanszék, amely gondozza a mai napig a hebraisztika szakot. Komoróczy Géza alapító a kezdetektől fogva angolul a Jewish studies kifejezést használta. Napjainkban a hebraisztika szakos BA és MA képzés mellett hebraisztika és judaisztika diszciplináris minorokat, valamint a hebraisztika-judaisztika alprogramban doktori képzést is kínál. Ezek évtizedek óta akkreditált, az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett képzések.

Az Országos Rabbiképző Intézet jogutódja 2000 óta az államilag szintén akkreditált Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE), amelynek hivatalos angol neve Jewish Theological Seminary – University of Jewish Studies, Hungary. Kimondottan Jewish studies fókuszú és jellegű képzést nyújt a judaisztika alapszak, a zsidó kultúratörténet mesterszak, valamint a Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola, de többi szakján is tanulnak a hallgatók zsidóság tanulmányokat.

Hebraisztika, judaisztika vagy egyéb elnevezéseket használva, az 1990-es évektől kezdve Jewish studies képzés működött, többek között, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Miskolci Bölcsész Egyetemen és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán is. A Közép-Európai Egyetem (CEU) Jewish studies programja szintén Budapesten működött az 1990-es évektől az intézmény Bécsbe történő költözéséig.

Ha és amennyiben az izraeli hírportálok pontatlan megfogalmazásai az EMIH-től származó pontatlan információra vezethetők vissza, akkor – attól tartok – az EMIH egy új kommunikációs offenzívába kezdett. Az EMIH terjeszkedésének célpontja ezúttal a Jewish studies (létező vagy lehetséges magyar elnevezések: zsidóságtudomány, zsidóság tanulmányok, hebraisztika, judaisztika, zsidó kultúratörténet, zsidó vallástudomány). Természetesen örülök annak, ha kutatási területemet minél több intézményben művelik. A tudományra is érvényes a talmudi mondás, miszerint „az írnokok közötti irigység sokasítja a Tórát” (bBB 21a). Az irigységnél még hasznosabb az együttműködés. Viszont kimondottan barátiatlan, ha valaki tendenciózusan letagadja a magyarországi hebraisztika, judaisztika, a zsidó történelem, művelődés- és eszmetörténet korábbi és jelenlegi műhelyeit. Az egyetemi szakok és tanszékek mellett ne feledkezzünk meg a HUN-REN és a Mazsihisz kutatóintézeteiről, múzeumokról, levéltárakról, helytörténészekről, szakmai szervezetekről, folyóiratokról sem. Ha az EMIH a Jewish studies kisajátítását tervezné – remélem, tévedek –, akkor elkerülhetetlen a szélesebb szakma válasza.

Nem tudom eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek, amikor a múlt újraírása még a magyarországi Chabad történetére is kiterjed. Az az állítás ugyanis a hivatkozott cikkekben, hogy a holokauszt óta nem nyílt jesiva Magyarországon, nem csupán a háború után még elvétve működő talmudiskolákat törli ki az emlékezetből, de a Báruch Oberlander által alapított Pesti Jesivát is. Azt a helyet, ahol Köves Slomó maga is tanult.

 

A szerző hebraista (Magyarországon szerzett, államilag elismert diplomával), egyetemi oktató (ELTE hebraisztika szak, OR-ZSE judaisztika alapszak, zsidó kultúratörténet mesterszak, Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola), az ELTE BTK judaisztika diszciplináris minor felelőse.