A harédi zsidók mégis megússzák a sorozást

Az Izraeli Hadseregbe nem fogják besorozni az ultraortodox zsidókat – erről szól egy új koalíciós megállapodás.

Ezt  a megállapodást Benjamin Netanjahu miniszterelnök és az Egyesült Tóra Judaizmus pártjának (az izraeli askenázi ortodox párt) vezetői állítólag hamarosan aláírják. Ez hatálytalanítana számos reformot, melyeket az előző (szintén Netanjahu által vezetett) kormány tavaly vezetett be.

 A reformok – melyek érintették a sorozást, a vallási áttérés szabályait és a harédieknek juttatott támogatásokat – az előző kormány fontos döntései voltak, ám a gyakorlatba nem sok mindent ültettek át.

 A reformok között az úgynevezett ”sorozási-törvény” volt a legfontosabb, ami lehetővé tette az Izraeli Védelmi Erők számára a harédi férfiak besorozását. A 2014-es márciusi törvény értelmében minden 24. életévét betöltött harédi férfi katonai szolgálatra kötelezhető – habár a szolgálat nem teljesítését csak 2017-től kezdték volna büntetni.

 A törvény az izraeli társadalom egy régi igazságtalanságát próbálta orvosolni. A kötelező katonai szolgálat Izraelben egyfajta beavatási rítus, ami alól a harédi zsidók – 1948, tehát az állam alapítása óta – felmentést kapnak. Az izraeliek közül sokan rossz néven veszik a harédiek mentességét. A centrista Yesh Atid párt 2013-as választási kampányában ennek eltörlését hirdette meg. A Yesh Atid elnöke, Yair Lapid a harédi fiatalok sorozást olyan kompromisszumnak nevezte, ami növelné az egyenlőséget Izraelben.

 De a törvényt kikényszerítő szankciók elmaradása számos izraelit tett szkeptikussá, noha a hadsereghez csatlakozó harédiek száma 2014-ben nőtt. A törvény életbe lépése után a harédieknek három évük maradt arra, hogy a következő választásokon a kormányalakító koalíció tagjaként elérjék a törvény visszavonását.

 És pontosan ez történt a beszámolók szerint. A koalíciós megállapodásnak a részeként az Egyesült Tóra Judaizmus állítólag azt követeli, hogy távolítsanak el a törvényből minden büntetőjogi következményt – amivel gyakorlatilag kiherélik a jogszabályt.

 És ezzel a vallási reformok visszaszorításának még nincs vége. A koalíciós megállapodás állítólag módosítaná vagy visszavonná a mérföldkőnek tekinthető törvényt, mely növelte az áttérési ügyekben eljárni jogosult a rabbik számát – veszélyeztetve ezáltal a harédiek monopóliumát. Ugyancsak növelnék a jesivában tanulóknak, valamint a nagycsaládoknak adható támogatásokat, amit 2013-ban megnyirbáltak. E támogatások haszonélvezői elsősorban szintén a harédiek.

 Yair Lapid a Facebook-on a „a cionizmus kiárusításának” nevezve a megállapodást. Mivel azonban Lapid aligha fog csatlakozni a koalícióhoz, szavainak csekély hatása lesz. Holott az izraeli zsidók 87%-a helyesli a harédiek sorkötelességét, mint az egy 2011-es közvélemény kutatásból kiderül.

 Most ezek az izraeliek újra várhatják türelmesen a következő választást, amikor talán ismét esélyük nyílik majd az egész ország által annyira vágyott reformok bevezetésére.

 

A Times of Israel cikke nyomán: Cseresznye Gábor