A Haarec a Kazinczy utcai zsinagógafoglalásról

Az ismert baloldali izraeli lap is beszámol a MAOIH zsinagógájának elfoglalásáról.

A Chabad zsidó felekezet és a kisszámú, többnyire ultraortodox Magyarországi Autonóm Izraelita Hitközség (MAOIH) közötti viták a múlt hónap végén oda fajultak, hogy előbbi bezáratta utóbbi 110 éves zsinagógáját a Kazinczy utcában – tudósít az izraeli lap.

A hívők korábban itt tartották hétköznapi és ünnepi imáikat, és erre készültek Tisá BöÁv ünnep alkalmával is.

Ám ünnep előtt az ortodox hitközség tagjait váratlanul arról értesítették, hogy az épületben felújítás kezdődik. Ezzel egyidőben két kisebb termet is bezártak a belső udvarban, amelyekben a több tucat hívő és turista imádkozott rendszeresen.

A Chabad Magyarországi – EMIH néven ismert – szervezete az 1980-as évek végétől működik az országban, az ortodox hitközség pedig 150 éves múltra tekint vissza.

A MAOIH egyik régi tagja, egy egyetemi oktató azt nyilatkozta Haaretznek, hogy hitközségük tagjait nem tájékoztatták arról, hogy a felújítás mikor kezdődik vagy fejeződik be. Közben arra kényszerültek, hogy megfelelő helyet találjanak, így először az utcán imádkoztak utána pedig udvarban lévő kóser étteremben.

A nyilatkozó szerint nem volt szükség nagyobb átalakításra, és a Chabad azon érve is mondvacsinált, miszerint azért léptek ilyen sürgősen, mert az állami támogatást a határidő lejártáig kellett fölhasználni.

„Ami most zajlik, a puccs része, a Chabad/EMIH kísérlete arra, hogy átvegye az irányítást közösségünk fölött, és kitegyen minket zsinagógánkból” – mondta és hozzátette, hogy a munkálatok még el sem kezdődtek a 110 éves épületben.

Magyarország autokrata kormányzata – írja a tudósító – nemrég ismerte el a Chabad irányzatot az ortodox zsidó közösség hivatalos képviselőjének az országban.

Mindez azt követően történt, hogy azok a Chabad képviselők, akik a MAOIH felekezethez csatlakoztak, a februári közgyűlésen többségbe kerültek. A MAOIH régi gárda tagjai szerint a választás során megszegték a közösség alapszabályzatát. A kormányzati elismerést a régi gárda a bíróságon támadta meg.

A Haaretznek nyilatkozó Megyeri Jonatán Chabad szóvivő a felújítást „sürgősnek” nevezte. Megismételte, hogy a MAOIH tagok számára „tökéletesen megfelelő imahelyet” találtak. A másik fél szószólója válaszul elmondta, hogy az alternatív hely egy étterem, ami a Chabad tulajdonában van és ugyanők működtetik. Kósersági bizonyítványát a MAOIH régi vezetősége nem fogadja el.

A Chabad szóvivő „teljességgel félrevezetőnek” tartja a vádat, miszerint szervezete az ortodox hitközségben „ellenséges hatalomátvételére” törekszik. Éppen úgy, mint az események közötti állítólagos összefüggéseket, ide értve a kapcsolatot a magyar kormányzattal.

Húsz év leforgása alatt, így Megyeri, a Chabad az ország ortodox zsidó életének főszereplőjévé vált: zsinagógák, óvodák és iskolák sokaságát működteti.

*

A magyarországi zsidók számát 80.000 – 100.000 közé becsülik, akik legnagyobb része nem ortodox. De még a jóval nagyobb, progresszívabb neológ irányzat vezetői is aggodalmukat fejezték ki a fölött, hogy az Orbán kormány előnyben részesíti a Chabadot, mivel a zsidó ügyekbe történő beavatkozás veszélyes precedenst teremthet.

A régi gárda tagjai szerint a Chabad pénzügyileg előnyös helyzetbe kerülhet a hatalomváltás nyomán, mivel a MAOIH több értékes ingatlannal rendelkezik szerte a magyar fővárosban. Mi több, egy 25 éve létrejött megállapodás értelmében a magyar kormány éves pénzügyi támogatásban részesíti a zsidó hitközségeket – így a MAOIH-ot is – a Holokauszt idején elkobozott vagyon fejében.

Ezért nincs kizárva, mondják, hogy a Chabad az eddiginél magasabb támogatást igyekszik kieszközölni a kormánynál, arra való hivatkozással, hogy immár ők az ortodox zsidó közösség egyetlen de facto képviselői.

Haaretz – Bassa László