„A gyűlöletet hirdető, uszító tüntetéseket be kell tiltani”
A Hamász bestiális terrortámadására adott izraeli visszavágás nyomán Németországban egyre gyakoribbak a durva antiszemita megmozdulások. A politikai feszültségek gyakran átterjednek a sportra. Erről és személyes gondolatairól beszélgetett Polgár György a Németországi Makkabi Szövetség elnökével, Alon Meyerrel.
Meyer úr, mit érez a palesztinok melletti, sokszor erőszakos németországi tüntetések kapcsán?
Mély gyászt és egyben csalódást a társadalmunkban. Senki sem gondolta volna, hogy ilyen mészárlásra sor kerülhet a Közel-Keleten. És hogy emberek itt Németországban az utcára vonulnak, hogy édességek osztogatásával ünnepeljék ezt a terrorcselekményt! Valamint, hogy ezeket az összejöveteleket nem lehet betiltani, vagy ha mégis engedélyezték, nem lehet szétoszlatni. Be kell látnunk, hogy hibákat követtünk el. Nem csak részvétnyilvánításokra van szükség. Nem csak arra, hogy a „Soha többé”-t ismételgessük, hanem következetes cselekedetekre.
Mit ért ezalatt?
Alapvetően megengedett és jogszerű, ha emberek kiállnak Palesztina mellett. Ez nagyon fontos a demokrácia szempontjából, és az is nagyon fontos, hogy ez továbbra is lehetséges legyen. De a gyűlöletet és uszítást hirdető, egy kisebbség – Németországban elsősorban a zsidók – ellen irányuló tüntetéseket be kell tiltani. Vagy ha mégis engedélyezik, akkor ilyen esetekben azonnal fel kell oszlatni őket. Mindenekelőtt szigorítani kell az effajta tüntetések engedélyezésének a feltételeit, és jobban ellenőrizni a betartásukat. Továbbá azokat, akik megszegik a kikötésöket, akik másokat diszkriminálnak, a törvény keretein belül a lehető legszigorúbban meg kell büntetni. Azokat, akik menekültként érkeznek hozzánk, oltalmat és támogatást élveznek – ami alapvetően helyes –, de azonnal, minden szigorral meg kell büntetni, ha nem tartják be jogállami elveinket.
Leállította a Makkabi biztonsági okokból a működését?
Nem. A Németországi Makkabinak negyven helyi egyesülete van. Ezek mind önállóak, mindegyik maga dönt az ilyen kérdésekben. Több szünetelteti, vagy átmenetileg szüneteltette az edzéseket, illetve versenyzést, mások nem. Általában nincs különösebb veszélyhelyzet.
A Makkabinak nem csak zsidó, hanem keresztény és muszlim tagjai is vannak. Kialakult az egyesületen belül feszültség a jelenlegi körülmények között?
Még hozzá nagyon sok nem zsidó tagunk van! Meg kell érteni, hogy minden tagunk önként döntött úgy, hogy csatlakozik egyesületünkhöz. A kiváló sportolási lehetőségek mellett kifejezetten azért választottak minket, mert a kirekesztés és a diszkrimináció ellen dolgozunk. Így aztán semmiképpen sincsenek házon belüli feszültségek, de természetesen vannak tiszteletteljes viták egyenrangú emberek között, például a németországi helyzetről vagy Izrael kül- és belpolitikájáról, amiért természetesen egyetlen Makkabista sem felelős.
Vannak a tagok között izraeli állampolgárok is?
Igen. Néhányuknak most haza kellett utazni Izraelbe, mert behívták őket tartalékosnak. Ők olyan izraeliek, akik itt tanultak. Néhányan valóban még mindig itt vannak. Őket sokkolta az Izraelben történt mészárlás.
Mit tapasztalnak a sportolóik az egyesületen kívül?
Nagyon kényelmetlenül érzik magukat a Makkabi-mezében vagy melegítőjében. Egyes polgártársaink bújtatottan vagy teljesen nyíltan ellenségesek velük szemben, függetlenül attól, hogy milyen származásúak. Függetlenül attól, hogy zsidók, muszlimok, keresztények vagy akár buddhisták, csak azért, mert szerintük rossz mezt viselnek. Ezt látni és érteni kell ahhoz, hogy következetesen felléphessünk ellene. Ami most Németországban történik, az mindannyiunkat érint, nem csak a zsidókat.
Hogyan éli meg mostanában a hétköznapokat?
Jelenleg a mindennapi életet egyfajta automatizmus irányítja. Az embernek hatalmas nyomás alatt kell végeznie a munkáját, miközben szellemileg és érzelmileg teljesen máshol van az elkövetett embertelen terrorcselekmény miatt.
Ön szerint Németországban eleget tesznek az antiszemitizmus ellen?
A jelenlegi helyzetből láthatjuk, hogy messze nem történt elegendő. Azzal, hogy az eddigi húsz-huszonöt százalékos lappangó zsidóellenesség nem csak a felszínre került, de jóval harminc fölé emelkedett, nem állíthatjuk komolyan, hogy eleget tettünk. El kell ismernünk, hogy egyszerűen kudarcot vallottunk ezen a területen, és hogy a társadalomnak sürgős pótolnivalója van.
Mit vár el a politikától és a társadalomtól?
Elsősorban azt, hogy a már létező törvényeknek valóban érvényt szerezzünk. Továbbá, hogy minden lehetőségünkkel fellépjünk az antiszemitizmus ellen. Az oktatás mellett a sportot, ahonnan én jövök, ennek kiválóan a szolgálatába lehet állítani a demokrácia megértését elősegítő programokkal. Hiszen mi alkalmasabb erre a sportnál? Sok évvel ezelőtt elindítottuk az Együtt1 (Zusammen1) projektünket, amivel szenzációs eredményeket értünk el. Például a Makkabi Frankfurtnál, amelynek negyvennégy éve vagyok a tagja. A különböző ligákban és korcsoportokban összesen huszonhét futballcsapatunk van. A legtöbb antiszemita megjegyzés foci közben hallható. De az elmúlt szezonban egyetlen egy antiszemita megjegyzés sem volt – először az elmúlt negyvennégy évben! Ez igazolta az erőfeszítéseinket, és ezt szeretnénk kiterjeszteni az egész országra.
Pontosan mit csináltak?
Korábban a Makkabi alacsonyabb osztályú csapataiban a labdarúgók közel hatvanöt százaléka tapasztalt ellenségeskedést. Megnéztük, hogyan tudnánk ezen változtatni. Először is felkerestük a klubokat, hogy oktatáson keresztül érzékenyítsük tagjaikat a demokráciával és általában a rasszizmussal kapcsolatban. Sokan közülük elfogadták ezt az ajánlatot, és nagyszerűen működik. Részletezzük, mi a demokrácia, és mit jelent a tiszteletteljes együttélés itt Németországban. A második lépés, hogy elmagyarázzuk, hogyan kell viselkedni egy adott helyzetben, és hogyan lehet higgadtnak maradni, ha a dolgok mégis kellemetlenné válnak. Ebben erősítjük a sportolókat, a Makkabinál és más klubokban is. A játékvezetőket arra bátorítjuk, hogy jelentsék a rasszista incidenseket, hogy fel lehessen ezeket dolgozni. Harmadik lépés a fegyelmi eljárások. Egyes ellenfeleknél két-három játékos antiszemita megjegyzéseket tett. Őket például hat hónapra eltiltották a játéktól. Egy ilyen esetet követően az egész csapat meglátogathatja például az Anne Frank Oktatási Központot, ahol elmagyarázzák nekik Németország történelmi múltját ebben a kérdésben. Vagyis lehetőséget adunk nekik arra, hogy a helyes útra térjenek. Elmondják nekik, hogy az ilyen viselkedés miért elfogadhatatlan a társadalmunkban. Ha résztvettek egy ilyen felvilágosító előadáson, megúszhatják a büntetést. Ez nagyon sikeres! Vannak olyan klubok, akikkel korábban mindig csak bajunk volt, most pedig tornákra hívnak meg minket, és közös projektjeink vannak. Változás tapasztalható, különösen itt Frankfurtban, és most már két-három másik városban is, ahol aktívak vagyunk.
Mondana néhány szót a Németországi Makkabiról?
A negyven tagegyesületben mintegy hat és félezren vagyunk. Frankfurt, Berlin, München és Düsseldorf a legfontosabb városok. A legtöbben fociznak, de a legnagyobb nemzetközi sikereket az asztaliteniszben, vívásban, sakkban és az úszásban érték el sportolóink.
Köszönöm a beszélgetést!
Címkék:Makkabi, Németország