“A francia szélsőjobb hőse egy zsidó”

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Franciaországban a jövő tavasszal elnökválasztást tartanak. És az ötödik köztársaság történetében Éric Zemmour lehet az első zsidó elnökjelölt. A közvélemény-kutatások szerint most a választók 16%-a szavazna rá, amivel Emmanuel Macron kihívói között előkelő helyet foglal el. Jelenlegi támogatottsága hasonló, mint Marine Le Pené, az ugyancsak szélsőjobboldali Rassemblement National (Nemzeti Gyűlés) vezetőjéé, aki a 2017-es elnökválasztáson a szavazatok egyharmadát kapta.

Éric Zemmour

Ám van egy bökkenő: a szélsőjobboldali publicista, közéleti értelmiségi és szenvedélyes provokátor hivatalosan még nem jelentette be, hogy indulni szándékozik. A legtöbb francia zsidó pedig több okból sem tud vele azonosulni.

Joel Mergui, a Consistoire (a francia zsidók vallási szervezetének) elnöke nyilatkozta a Jewish Telegraphic Agency-nek: „Szélsőjobb politikus, és mint olyan, veszélyt jelent a köztársaságra nézve. Lehet, hogy zsidó, de nem ő a zsidó közösség hangja.”

A 63 éves Zemmour, ádáz nacionalizmusával és bevándorlás-ellenes retorikájával – miszerint Franciaországot moszlim migránsok és más idegen erők tartják ostrom alatt –, sok konzervatív követőt mondhat magáénak. Nyelvezete miatt számos esetben vádolták gyűlölet-beszéddel, és bírságolták meg – mint amikor 2011-ben a moszlim migránsokat „hódítóknak” nevezte, vagy 2016-ban, amikor kijelentette, hogy a legtöbb kábítószer-kereskedő arab vagy afrikai.

Kritikusai képmutatónak tartják Zemmour xenofóbiáját, mivel maga is Algériából érkező szefárd bevándorlók gyereke.

Zemmour a francia zsidó közvéleményt is megosztja, még a kifejezetten zsidó kérdésekben is. Számos sikerkönyvet írt politikai és társadalmi kérdésekről, és ezekben nyíltan vállalta zsidó identitását. Alkalmanként eljár a zsinagógába, de határozottan állást foglal a kipa – és bármilyen vallásos jelkép – nyilvános viselésének betiltása mellett. Egy 2016-os vitában a kipát „vallási szelfinek” nevezte, ami egyértelmű azzal, hogy „valaki saját vallását erőlteti rá a másik emberre”. Hozzátette: ez a viselet olyan most, mint amikor a náci megszállás alatt a zsidóknak előírták a sárga csillag viselését.

Sok francia zsidó számára még ennél is sértőbb az, ahogyan azt a sokat vitatott állítást pártolja, miszerint a nácikkal együttműködő Vichy kormány az országban élő külföldi zsidókat azért áldozta föl, hogy ezzel a francia állampolgárságúakat megmentse a Holokauszt idején. A francia történészek is megosztottak a kérdésben. Zemmour a múlt hónapban egy tévéinterjúban kijelentette: „Vichy védte a francia zsidókat”.

Zemmour megkérdőjelezi Alfred Dreyfus, a francia hadsereg kémkedésért elítélt német zsidó származású kapitányának ártatlanságát. Egy 2020-as tévévitában azt állította: még ha Dreyfus ártatlan volt is, azért vádolták be „mert német volt, nem pedig azért, mert zsidó”.

Még a szélsőjobbos francia zsidókat is bosszantja az a kijelentése, hogy ha Izraelnek van atomfegyvere, akkor Irántól sem lehet azt megtagadni. A Francia Zsidó Védelmi Liga, egy radikális jobboldali szervezet, amely „általában üdvözli és védelmezi Eric Zemmour bátor kiállását”, kinyilvánította, hogy „Iránnal kapcsolatos állításait tudatlanság vagy rosszhiszeműség teszi hiteltelenné.”

A fentiek miatt a francia zsidó establishment és a francia zsidóság képviselőinek többsége Zemmourral szemben foglal állást.

Francis Kalifat

Francis Kalifat, a CRIF, a francia zsidóság ernyőszervezetének elnöke szerint Zemmour „hasznos zsidó és vezető figura a Holokauszt tagadók számára”. Az ismert nácivadász Serge Klarsfeld a Le Monde-ba írt véleménycikket: „Zemmour lábbal tiporja a nemzeti értékeket, és a zsidóságét is”.

Bernard-Henri Levy, az ismert zsidó balközép filozófus a múlt héten írt véleménycikket a Le Point hetilapba. Ebben Zemmour és Trump között vont párhuzamot; szerinte mindkettő rossz választás azok számára, akiknek a zsidó értékek valamit is számítanak.

„Öt éve azt írtam a trumpizmus által elkábított amerikai zsidóknak: a vele kötött szövetség… öngyilkosság. Most ugyanazt mondhatom a francia zsidóknak, akiket magával ragadtak Eric Zemmour primitív leegyszerűsítései. Zemmour nem ismeri a zsidók nagylelkűségét, sebezhetőségét, humanizmusát és örök idegenséget” – írja Levy.

Trumphoz hasonlóan Zemmour is az „etnikai helyettesítéstől” való félelem narratíváját képviseli. Október 1-jén adott interjújában mondta: „Fennáll a veszély, hogy hazánk elpusztul, lakosságát más nép váltja le, civilizációja ugyancsak lecserélődik.” Ugyanekkor különbözőségét hangsúlyozta olyan karrierpolitikus ellenfeleivel szemben, mint Marine Le Pen és Emmanuel Macron. Utóbbi számít a választás esélyesének, bár támogatottsága jelenleg 40% alatt marad.

Zemmour nincs híján zsidó támogatóknak. A Tribune Juive, a közösség egyik legrégibb lapja négy véleménycikkből álló sorozatot tett közzé, amelyek szembefordulnak a zsidó establishmentből áradó kritikával.

Bernard Henri Lévy

William Fitoussi, párizsi ingatlanügynök azt írta, hogy Zemmour „az egyetlen politikus, aki véget kíván vetni milliók beáramlásának az országba, akik között a zsidók gyilkosai is ott vannak.”

Elie Sasson, Párizs környéki fogorvos október 17-én megjelent véleménycikkében jelent meg: „A CRIF és Levy cikke, amiben megkérdőjelezik Eric Zemmour zsidó identitását, kifejezetten émelyítő. Csak azért igyekszenek kitaszítani, mert ő ’nem a jó baloldali zsidó’”.

Rodolphe Sebbah párizsi fotós a „baloldal sztárjait” támadta. Levyt például azzal vádolta, hogy François Mitterrand rajongója volt, holott a szocialista politikust René Bousquet magas rangú Vichy kormánytisztviselőhöz és náci kollaboránshoz személyes barátság fűzte.

Sarah Cattan írta azt a Tribune Juive-ben, hogy „Zemmour nézetei nyomorúságosak, de ennek semmi köze zsidó identitásához”.

Jean-Marie Le Pen, a szélsőjobboldali Front National alapítója, hírhedt Holokauszt tagadó és hangos antiszemita, Zemmour lelkes támogatója. Egy interjúban nemrég így nyilatkozott: „Az egyetlen különbség Eric és köztem az, hogy ő zsidó én pedig nem vagyok az. Nehéz lenne rásütni azt, hogy náci vagy fasiszta, ami nagy szabadságot biztosít számára.

A zsidó Patrick Klugman, a Szocialista Párt képviselője a párizsi városi tanácsban ezt így kommentálta: „Történelmi tény, ami roppant elkeserít: a francia szélsőjobb hőse egy zsidó, és zsidósága ellenére a legmegrögzöttebb antiszemiták is melléállnak.”

Franciaországban évente több száz antiszemita incidens történik, köztük sok erőszakos cselekményre kerül sor, leggyakrabban a szegénynegyedekben, ahol zsidók és moszlimok élnek egymás szomszédságában. Tíz év alatt legalább 12 zsidó esett a dzsihadista terror áldozatául.

Az egyik ilyen elszegényedett párizsi negyed Sarcelles, sok zsidó és még több moszlim lakossal, ahol „kevesen vágynak arra, hogy Zemmour legyen az ország első zsidó elnöke” – mondja Olivier Arafi helyi mészáros. „Zemmour egy nem túlzottan jelentős figura, aki szeret sokat beszélni.” – véli Arafi, akinek szülei ugyancsak algériai bevándorlók.

„Mégis jó, hogy Zemmour föltűnt. Helyet csinálhat olyan, képzettebb személyeknek azzal, hogy megmutatja: Franciaország nyitott az új helyekről származó új hangokra.” – mondta Arafi.

JTA – Bassa László

Címkék:bevándorlás, Franciaország, szélsőjobb, Zémmour, zsidóság

[popup][/popup]