A családok kétharmada soha nem beszél a a holokausztról és a kommunizmusról
A holokauszt olyan példátlan történelmi tragédia, amelynek csakis a kollektív emlékezetben tartása képes elejét venni, hogy hasonló szörnyűségek újból megtörténjenek – mondta Karácsony András, az ELTE rektorhelyettese a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány vizuális történelmi archívuma második magyarországi hozzáférési pontjának megnyitóján Budapesten.
Karácsony András kiemelte: a nácizmus embertelen borzalmait követően nem lehet ugyanúgy gondolkodni humánumról, kultúráról, civilizációról, mint azt megelőzően, mert még mindig érezhető az üldöztetést elszenvedők fájdalma, illetve a társadalom kollektív bűntudata.
Úgy fogalmazott: fel kell ismerni, hogy nem kielégítőek a holokauszttal és a népirtásokkal kapcsolatos ismereteink. Ennek gyarapításához jelentősen hozzájárul a több mint egymillió nevet, hétszázezer képet, hatvanezer kulcsszót tartalmazó vizuális történelmi archívum, amelyhez most már az ELTE is teljes hozzáféréssel bír – tette hozzá.
Fel kell ismerni, hogy nem kielégítőek a holokauszttal és a népirtásokkal kapcsolatos ismereteink – mondta Karácsony András rektorhelyettes. Fotó: Reichel Tamás
Utalt arra, hogy “a tettes-áldozat szembeállítás és az ebből eredő konfliktusok rendezése nem könnyű, napjainkig Németország tekinthető talán az egyetlen államnak, ahol a kérdést sikerült érdemben lerendezni”. A történelmi felelősség kérdését csak ott lehet eséllyel felvetni, ahol a nemzeti emlékezetnek van egy biztos, közös alapot jelentő minimuma, és csak egy identitásában stabil nemzeti közösség képes arra, hogy múltját kritikailag újragondolja – idézte Varga Pál akadémikust.
Közölte: az ELTE-n zajlott kutatás szerint a családok kétharmada soha nem beszél a 20. század két legnagyobb traumájáról, a holokausztról és a kommunizmusról.
Steven D. Smith, az USC Soá Alapítvány a Vizuális Történelemért és Oktatásért igazgatója úgy fogalmazott: az ELTE azzal, hogy kapcsolódik a programhoz, “láthatóvá teszi a láthatatlant, átlátható teszti mindazt, ami történt és azt, ahogy történt”. Mint mondta, a tanúvallomások meghallgatása a mai társadalom felelőssége, mert “Magyarország még továbbra sem győzte le démonjait”, és sokan szavaznak szélsőséges pártra.
Fábri György, az ELTE rektorhelyettese arról beszélt, hogy az alapítvány archívumához Magyarországon először a Közép-Európai Egyetemen lehetett csatlakozni 2009-ben. A gyűjteményben jelenleg 52 ezer videó található, amelyek a holokauszt túlélőinek és szemtanúinak, valamint a ruandai népirtás áldozatai hozzátartozóinak visszaemlékezéseit tartalmazza. Kitért arra, hogy eddig 12 ország 44 intézménye kapcsolódott a rendszerhez, az ELTE a 45. a sorban.
Az egyetem az archívumra épülő kurzusokat tervez tanárszakosoknak és tanártovábbképzések résztvevőinek, hogy a gyakorlati pedagógiai munkájuk során hasznosíthassák a videóinterjúkat.
