A „bíróság megbéklyózása” vagy a „hatalmi ágak egyensúlyának helyreállítása”

Jariv Levin igazságügyminiszter átfogó javaslatokat jelentett be a bírák jogköreinek súlyos korlátozására; azt állítja, hogy a bíróság beavatkozása a döntésekbe és a Knesszet törvényeibe árt a demokráciának; az ellenzék “politikai puccsra” figyelmeztet.

Jariv Levin igazságügyi miniszter szerdán bejelentette az izraeli igazságügyi és jogi rendszer széles körű és rendkívül ellentmondásos átalakítását, amely, ha hatályba lép, vitathatatlanul az izraeli kormányzati rendszer eddigi legdrasztikusabb változtatását jelentené.

A Levin által a Knesszetben tartott sajtótájékoztatón ismertetett változtatások súlyosan korlátoznák a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét, a kormánynak adnák az ellenőrzést a bírói kiválasztási bizottság felett, és jelentősen korlátoznák a kormány jogi tanácsadóinak hatáskörét.

Az igazságügyi miniszter, aki Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud pártjának tagja, azt állította, hogy a bírói aktivizmus tönkretette a közvélemény bizalmát a jogrendszerben, és lehetetlenné tette a kormányok számára a hatékony kormányzást.

“Elmegyünk az urnákhoz, szavazunk, választunk, aztán újra és újra olyan emberek döntenek helyettünk, akiket nem mi választottunk. A közvélemény számos rétege az igazságszolgáltatási rendszerre tekint, és azt látja, hogy nem hallgatják meg” – vádolta a fennálló rendszert Levin. “Ez nem demokrácia”.

Levin a következő területeken jelentett be változást:

• A Legfelsőbb Bíróság azon képességének korlátozása, hogy törvényeket és kormányhatározatokat semmisítsen meg. Az új törvény szerint ehhez a bíróság mind a 15 bírójából álló testület és “különleges többség” szükséges;
• Egy “felülbírálati záradék” beépítése, amely lehetővé teszi a Knesszet számára, hogy újra törvénybe iktassa a bíróság által megsemmisített törvényeket;
• A bírák kiválasztási folyamatának megváltoztatása, hogy a mindenkori kormány tényleges ellenőrzést gyakoroljon a kiválasztási testület felett;
• Annak megakadályozása, hogy a bíróság az “ésszerűség” tesztjét alkalmazza a jogszabályok és a kormányzati döntések megítélésére;
• Annak lehetővé tétele, hogy a miniszterek saját jogi tanácsadóikat nevezzék ki, ahelyett, hogy az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működő tanácsadóktól kapnának tanácsot.

Levin szerint “régóta esedékes” reformja “a demokrácia megerősítését, a kormányzás rehabilitálását, az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett hit helyreállítását és a három hatalmi ág egyensúlyának helyreállítását” célozza.

Javaslatait üdvözölték a kormánykoalícióban, ahol a pártok Levin Likudjával kötött különböző megállapodásai kimondják, hogy az igazságügyi reformot prioritásként kezelik.

Az ellenzéki vezetők azonban elítélték Levin tervezett jogi átalakítását, mint az izraeli demokráciára és a kormányzati hatalmat rendszabályozó fékek és ellensúlyok rendszerére leselkedő egyértelmű veszélyt.

Az ellenzék vezetője és a Yesh Atid elnöke, Yair Lapid, valamint a Nemzeti Egység vezetője, Benny Gantz egyaránt “politikai puccsként” ítélte el a javaslatokat, míg a Munkáspárt vezetője, Merav Michaeli azzal vádolta a kormányt, hogy a bejelentés időzítése miatt “maffiaként” viselkedik.

A Legfelsőbb Bíróság a tervek szerint csütörtök reggel tart meghallgatást azokról a beadványokról, amelyek Arje Deri, a Sasz vezetőjének miniszteri kinevezésének megsemmisítését követelik.

Levin javaslatai szerint a Legfelsőbb Bíróságot kifejezetten meg fogják akadályozni abban, hogy Izrael alaptörvényeiről tanácskozzon és döntsön.

Az alaptörvények kvázi alkotmányos státusszal rendelkeznek, de a hivatalos alkotmánnyal ellentétben többségük egyszerű többséggel módosítható vagy akár érvényteleníthető, beleértve az „emberi méltóság és szabadság” területét szabályozó „kritikus alaptörvényt” is.

A Legfelsőbb Bíróság még soha nem semmisített meg egy alaptörvényt vagy annak módosítását sem, bár utalt arra, hogy bizonyos körülmények között bírói felülvizsgálatot gyakorol felettük.

Levin elmondta, hogy javaslatai részeként a Legfelsőbb Bíróság csak mind a 15 bíróból álló testület által és “különleges többséggel” dobhatná vissza a Knesszet jogszabályait.

“Nem fordul elő a Knesszet törvényeinek felhatalmazás nélküli megsemmisítése” – mondta, utalva arra, hogy soha nem született olyan törvény, amely kifejezetten a Legfelsőbb Bíróságnak biztosítaná a Knesszet törvényei feletti bírói felülvizsgálatot.

Az igazságügyi miniszter nem közölte, hogy mi lenne ez a különleges többség, bár a Vallásos Cionizmus párti szövetségesei által tett javaslatok szerint a bíróság 15 bírájából 14-nek kellene döntenie a jogszabályok megsemmisítése mellett.

Levin elmondta, hogy törvénybe iktatnak egy olyan legfelsőbb bírósági felülbírálati záradékot is, amely lehetővé tenné a Knesszet számára, hogy 61 képviselőből álló többséggel újra törvénybe iktathasson egy, a bíróság által elutasított törvényt.

Levin azonban hozzátette, hogy a Knesszet nem lesz képes újra törvénybe iktatni egy olyan törvényt, amelyet a bíróság mind a 15 bíró egyhangú döntése alapján a Knesszet adott ciklusa alatt elvetett.

Az igazságügyi miniszter azt is elmondta, hogy reformjai megváltoztatnák a bírói kiválasztási bizottság összetételét, és “egyenlő képviseletet biztosítanának mindhárom hatalmi ágnak”.

A bizottságban két “közjogi képviselő” is helyet kapna, akiket az igazságügyi miniszter választana ki. Jelenleg az Izraeli Ügyvédi Kamara két képviselője foglal helyet a testületben – ezt az új törvény megszüntetné.

A kilenctagú bizottságban jelenleg a kormány három tagja foglal helyet. Az igazságügyi miniszter által választott két képviselővel kiegészítve a kormány ötfős többséget kapna a bizottságban négy ellenében.

Times of Israel