Dr. Domán István főrabbi 1922. november 17-én született Budapesten rabbi családban. Elmélyült vallási tudását nem csak édesapjától szerezte, hanem – az akkoriban már nem szokásos módon – a négyosztályos polgári iskola befejezése után Jesivába küldték, ahol megtanulta mindazt, amit a zsidó vallásról tudni lehet és kell.

18 éves korában úgy döntött, hogy jártasságot szerez a világi tantárgyakban is, ezért három év alatt elvégezte a hatosztályos gimnáziumot a Madách Imre Állami Főgimnáziumban. Utolsó vizsgáit már sárga csillaggal a mellén fejezte be.

A munkaszolgálat szörnyűségei után 1945-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1948-ban szerzett summa cum laude minősítéssel doktorátust. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan beiratkozott az Országos Rabbiképző Intézetbe, ahol valamennyi elővizsgáját kitűnő eredménnyel tette le, de az akkori szélsőséges ateista politika miatt nem avatták rabbivá, középiskolai tanárként dolgozott.

„Jónás próféta történeteinek ábrázolása az ókeresztény emlékeken” című doktori disszertációjához egyszerre használta fel rabbinikus és művészettörténeti tudását. 1956-ban a felkelést követő megtorlások elől az Egyesült Államokba ment, ahol hittantanárként működött.

1965-ben dr. Scheiber Sándor professzor hívására visszatért Magyarországra, letette a rabbi vizsgát, és azóta szolgálta híveit, tanította a Talmudot  a zsidó ifjúság nemzedékeinek. Rabbiként szolgált Kaposvárott, Szegeden, Újpesten, a Vasvári Pál utcában, majd elfoglalta néhai édesapja székét a Hunyadi téri zsinagógában.

Kiváló ismerője a bibliai és talmudi hébernek, az arameusnak, ezen kívül beszél és alkot angolul, németül és jiddisül, kiváló magyar nyelvű szónoklatai méltán vívták ki a vallásos közönség és kollegái elismerését.

1990 és 1991-ben előadója volt az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Judaisztika -Hebraisztika tanszékének. 1992-1993-ban és 1996-1997-ben előadója volt az Eötvös Lóránd Tudományegyetem folklór tanszékének. 1996-ban Scheiber Sándor díjat kapott.

2002-ben az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Rektori tanácsa egyhangú határozatában életműve elismeréseként 80. születésnapja alkalmával díszoklevélben részesítette.

2012-ben 90. születésnapja alkalmából a MAZSIHISZ a „Magyarországi Zsidókért” díjat adományozta a főrabbinak. Az eseményen a közelmúltban elhunyt Prof. dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi köszöntötte a magyar rabbikar egyik legtekintélyesebb tudós rabbiját.

A főrabbi tudományos értekezések, könyvek sorát alkotott az elmúlt évtizedekben. Anyanyelvi szinten beszél angolul, németül, és jiddisül, kiváló ismerője a bibliai és a talmudi hébernek valamint az arameus nyelvnek. Tagja volt a Zsidó-Keresztény Társaságnak. A rendszerváltás előtti években az Új Élet főszerkesztőjeként is dolgozott.