56 neves közgazdász óv az izraeli jogi átalakítástól

Az izraeli miniszterelnöknek címzett, és 56 neves amerikai közgazdász – köztük 11 Nobel-díjas – aláírásával ellátott nyílt levél szerint az igazságszolgáltatási rendszer kormány általi reformja kártékonyan befolyásolná az izraeli gazdaság növekedését. Arra figyelmeztetnek, hogy Izrael a lengyel és a magyar viszonyokhoz közelít ezáltal. Közben öt „unikornis” (egymilliárd dollárnál értékesebb) startup cég jelentette be, hogy tőkekivonást hajt végre Izraelből.

„Az erős és független igazságszolgáltatási rendszer a fékek és ellensúlyok rendszerének alapvető részét képezi. Meggyöngítése nem csak a demokráciának ártana, de a gazdasági fellendülést is akadályozná –  hangzik a levélben, amelyet 56 ismert közgazdász egyetemi professzor írt alá.

A kormánykoalíció nevében Yariv Levin igazságügyi miniszter által a Kneszetben beterjesztett törvényjavaslat súlyosan korlátozná a Legfelsőbb Bíróság jogosítványát arra, hogy blokkoljon egyes törvényeket és kormányhatározatokat, mivel olyan „felülbírálási záradékot” tartalmaz, miszerint a Kneszet akár 61 fős minimális többséggel is visszaállíthatja az elutasított törvényeket. A kormány teljes körű hatalmat gyakorolhatna a bírák kinevezése fölött, megakadályozhatná, hogy a Bíróság az „észszerűség” nevében ítéljen meg törvényeket és kormányhatározatokat. Továbbá a miniszterek maguk választhatnák meg jogi tanácsadóikat ahelyett, hogy az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működő tanácsadókat kellene igénybe venniük.

A tizenegy Nobel-díjas között van Peter Diamond a MIT-ről, Oliver Hart a Harvardról, Paul Milgrom a Stanfordról és Edmund Phelps a Columbiáról.

Egy másik aláíró, Daniel Kahneman a Princeton Egyetemről azt nyilatkozta, hogy a jogi átalakítás nagyobb aggályokat ébresztett benne a jövőt illetően, mint annak idején az 1973-as jom kippuri háború. “Úgy érzem, itt a világ vége, de legalább is ez már nem az az ország, amilyennek én ismerem”– így Kahnemann.

Több MIT professzor is akad az aláírók között; Netanjahu annak idején itt szerezte BA és MA fokozatát.

A professzorok levelében az áll, hogy a bejelentett javaslatok „károsan hatnak az izraeli gazdaságra, mert gyöngül a jogállamiság, és Izrael a magyar és lengyel útra lép.”

“A közpolitikát és az izraeli társadalmat érintő kihívásokat illetően nézeteink ugyan erősen különböznek, de mind osztjuk ezeket az aggodalmakat” – tették hozzá.

A 12. izraeli tévécsatorna ugyancsak kedden jelentette, hogy öt izraeli unikornis startup cég jelentős összeget vont ki Izraelből, mert befektetőik nyomást gyakoroltak rájuk. A Wiz, a Papaya Global, a Verbit és Skai vállalatoktól eltérően, ezek nem adtak ki közös nyilatkozatot arról, hogy lépésüket a jogrendszer átalakítását célzó tervek váltották volna ki.

Hírek szerint a törvény bejelentése óta mindeddig mintegy 7 milliárd dollárnyi összeget vontak ki izraeli bankokból.

A hi-tech iparágban dolgozók az utóbbi három hétben folyamatosan tüntetnek az igazságszolgáltatás gyökeres átalakítása ellen, amely egyformán sújtja a fejlett ágazatot és a gazdaságot általánosságban.

Vállalatok, bankárok, üzleti szervezetek és politikai döntéshozók ara figyelmeztetnek, hogy az igazságszolgáltatás reformja a demokráciát fenyegeti, és ez rontani fogja Izrael helyzetét, mint megbízható befektetési partnerét. A helyi és nemzetközi cégeket, mint megbízható befektetési partnereket elijeszti, és azok kivonulnak az országból.

Izraeli bankok korábbi vezetői olyan hólabda-effektusokra emlékeztetnek, mint amelyek Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban következtek be, ahol a jogrendszer státuszának romlása a fékek és ellensúlyok rendszere meggyöngült, és a kormányok hatalma jócskán megnőtt. Ennek hatására a külföldi tőkebefektetések csökkentek, és az országok hitelminősítése rosszabbodott.

Az izraeli kormánykörökben tagadják, hogy javaslataik rontanák Izrael demokratikus jellegét, vagy gazdasági nehézségekhez vezetnének. Ellenfeleiket politikai elfogultsággal vádolják, mondván: félreinformálják a közvéleményt, hogy félelmet keltsenek. Netanjahu azzal érvel, hogy az intézkedések nyomán csökkenni fog a bürokrácia és javulnak az ország gazdasági kilátásai.

Times of Israel – Bassa László