Zsugorodó diaszpóra, gyarapodó Izrael
Egyetlen zsidó közösség van a földön, amelynek létszáma növekszik: Izrael. A diaszpóra zsidósága fogyatkozik, így a kettő együtt nagyjából nulla növekedést mutat. Ezelőtt 15-20 évvel az amerikait tartották a világ legnagyobb zsidó közösségének. Ma már Izrael megelőzte, olyannyira, hogy itt több zsidó él, mint egész Észak-Amerikában. Húsz éve még New York volt a legnagyobb zsidó város. Ma már a Tel Aviv-i agglomeráció az első.
A zsidó demográfia nagymestere, Sergio della Pergola adatai szerint a diaszpóra zsidósága 7,724,600 lelket számlál (2010-es adat). Ennek több mint kétharmada, 5.275.000 fő az Egyesült Államokban él. A 375 ezer fős kanadai közösséggel együtt Észak-Amerika adja a diaszpóra zsidóságának csaknem háromnegyedét. A hetvenes években még szerény növekedést mutató közösségek mára csökkenőbe fordultak: a halálozások száma (egyelőre még csak egy százalékkal) meghaladja a születésekét. Az átlagéletkor ennek megfelelően egyre növekszik.
A legnagyobb zsidó lakossággal rendelkező országok
| Ország | Zsidó lakosság létszáma (fő) |
| Izrael | 5.703.700 |
| USA | 5.275.000 |
| Franciaország | 483.000 |
| Kanada | 375.000 |
| Egyesült Királyság | 292.000 |
| Oroszország | 205.000 |
| Argentína | 182.300 |
| Németország | 119.000 |
| Ausztrália | 107.500 |
| Brazília | 95.600 |
| Ukrajna | 75.000 |
| Dél-Afrika | 70.800 |
| Magyarország | 48.600 |
(Forrás: Sergio Della Pergola: World Jewish Population, 2010.)
A diaszpóra valamivel kevesebb, mint egyötödét kitevő európai zsidó közösség nemcsak létszámában csekélyebb (1.456 ezer fő) de állapota is sokkal rosszabb. Az elöregedés problémája az egész kontinenst sújtja, de a zsidókat az átlagnál jóval erősebben. A Holokauszttól megkímélt brit zsidóság létszáma jobb években még növekszik, de tartósan csökken. Viszonylag tűrhető képet mutat a francia zsidóság is, amelynek a nagyobbik részét kitevő, Észak-Afrikából bevándorolt szefárd közösséget szintén elkerülte a náci népirtás.
A többi európai zsidó közösség viszont aggasztó vagy egyenesen tragikus képet mutat. A 200 ezres orosz zsidó közösségben már 2000-ben is 613 születés jutott 8218 halálesetre (!). De a 120 ezer fős németországi zsidóság sem áll sokkal jobban. (A németországi zsidók is túlnyomórészt ex-szovjet bevándorlók.) Előbbi esetében a medián életkor (az az értek, amelynél a közösség egyik fele idősebb, másik fele fiatalabb) 57.5 év, utóbbinál 54 év. Még rosszabb a helyzet Ukrajnában és Romániában.
Pergola professzor ezt a helyzetet demográfiai szempontból „végső stádiumnak” nevezi. De azok az „előrehaladott korúnak” nevezett közösségek sincsenek megnyugtató helyzetben, amelynek fele 40-45 éven felüli. Magyarországon ez volt a helyzet 1995-ben. (!)
És ez még csak az egyik negatív tényező, hiszen az orosz vagy ukrán zsidóságot a kivándorlás is apasztja. (Előbbiből 2009-ben 3244 fő vándorolt el, csak Izraelbe.) De a fejlett világ minden fontos zsidó közösségében magas a vegyes házasságok aránya is. Oroszországban és Ukrajnában 75 százalék feletti, de az európai posztkommunista országokban is mindenhol 55-75 százalék közötti. Nyugat-Európában és az USA-ban ennél jobb az arány, Kanadában és Ausztráliában még jobb. A vegyes házasságra lépők túlnyomó többsége elhagyja a zsidó közösséget, ha egyáltalán volt valami köze hozzá korábban. Még az e téren rendkívül eredményes Amerikában is csupán a nem zsidó partnerek harmada házasodik be a zsidó családba,ami nem feltétlenül jelent formális betérést.
A diaszpóra fogyatkozó, vagy éppen olvadó zsidóságát az erőteljesen növekvő izraeli zsidóság ellensúlyozza. Itt a medián életkor 30 év. Az átlagos gyerekszám három. Még a teljesen szekuláris Tel Aviv-i családoknak is átlag két gyerekük van. (Az amerikai átlag 1.5.) A vallásosaknak ennél persze több, és a gyerekszám a vallásossággal arányban növekszik: a harédi közösségekben nem ritkán a családonkénti tízet is eléri. Ez természetesen feszültségeket szül az országon belül: a nem harédi izraeliek sérelmezik, hogy az egyre növekvő arányú harédi lakosság nem szolgál a hadseregben, és a munkavállalás, adófizetés terén sem jeleskedik, mivel az ő szemükben a tóra tanulmányozása a legmagasztosabb tevékenység.
A vegyes házasság és a kivándorlás Izraelben szintén nem jelent demográfiai problémát: előbbi jelentéktelen arányú (2-3 százalék), utóbbi pedig mindig a bevándorlók száma alatt maradt. (Kivétel: 1980-81.) A zsidóság létszámát itt az évi 4-6 ezer betérés is gyarapítja.
Sajátos demográfiai versenyben állnak viszont a zsidókkal az izraeli és a palesztin arabok. Előbbiek körében az átlagos gyerekszám családonként négy. Ez igen magas, noha lassan csökkenő tendenciát mutat. Ezt a palesztin lakosság elvándorlása, illetve a ’90-es években érkezett egymillió szovjet zsidó sem tudta ellensúlyozni. Így Izraelen belül az arab lakosság aránya az 1949-es 13.7 százalékról 2011-re 24.6 százalékra nőtt. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ilyen magas gyerekszám az arab világban sehol máshol nem észlelhető, a palesztinok hatalmas népszaporulata tehát (egyéb okok mellett) alighanem összefügg az Izraellel fennálló konfliktussal.
