Vérvád, Orbán Viktor, Köves Slomó és a feljelentett Jobbik

A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?

Baráth Zsolt Jobbik képviselő cinikus vérvád-megemlékezését, a tiszaeszlári eseményekkel kapcsolatos egykori felmentő bírói ítélet kétségbevonását a kormány részéről Fónagy János államtitkár utasította vissza a parlamentben. Másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – a kormány nevében – közleményben lépett fel a szélsőséges megnyilvánulással szemben, illetve Horváth János (Fidesz-KDNP) a parlament korelnöke is visszautasította a felszólalást, majd Szanyi Tibor (MSZP) is éles szavakkal kelt ki az antiszemitizmus ellen.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága – a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban – a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely – akár nyíltan, akár burkoltan – bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul – fogalmazott a bizottság elnöke, Lukács Tamás (Fidesz-KDNP).

Orbán Viktor, egy héttel a Jobbikos vérvád-beszéd után, szintén a parlamentben szólalt fel, miután Steiner Pál (MSZP) személyesen az ő segítségét kérte határozati javaslatuk elfogadásában. „A magyar kormány minden emberi méltóságot sértő megnyilvánulást a leghatározottabban visszautasít, és garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is” – mondta a miniszterelnök.

A miniszterelnöki beszéd és a nagy többséggel elfogadott javaslat másnapján a Magyar Nemzet Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijának cikkét közölte, melyben a vérvád története mellett a jelen eldurvult belpolitikai viszonyaira is reflektált, s egyaránt bírálta az antiszemitizmust és azokat, akik az antiszemitizmus vádját alaptalanul használják. Köves aznap a vérvád-beszéd miatt közösség elleni izgatás gyanúja tárgyában feljelentést tett, és délután a miniszterelnökkel találkozott.

Orbán Viktor biztosította a vezető rabbit, hogy a zsidó közösség biztonságát minden körülmény között garantálni fogják, és nem engednek teret a szélsőséges indulatok elszabadulásának. A találkozón Köves Slomó kifejtette, mennyire fontos ebben a kérdésben az egyértelmű határvonalak meghúzása, milyen súlya van a közösség szemében a szimbolikus értékű szavak mellett a tetteknek is, és megköszönte a miniszterelnök parlamenti kiállását – fogalmaz az EMIH sajtóközleménye.

A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában is kifejtette: „az államnak kötelessége minden közösséget megvédeni, amellyel szemben uszítanak, vagy amellyel szemben „méltatlan bánásmódot helyeznek kilátásba (…) Meg is fogjuk védeni, ideértve a zsidó közösséget is a többiek mellé” – fogalmazott. Az EMIH vezető rabbijával való találkozásra utalva azt is mondta: hiába van ilyen alkotmányos szabály, ezek a közösségek igényt tartanak arra – „dacára annak, hogy egyébként biztonságban vannak”, ám a történelmi tapasztalatok is rendkívül fájdalmasak –, hogy amikor valamilyen atrocitás éri őket, a kormányzat adjon jelzéseket, hogy ezt nem fogadja el. Közölte, hogy ő és kormánya ezt mindig meg is teszi – tudósított az MTI.

A miniszterelnöki beszéd a parlamentben, Köves Slomó hosszú cikke a kormányközeli lapban, aznapi feljelentése és az Orbán-Köves találkozó egymást erősítő lépések sorozata. A jó kormánykapcsolatokkal és nagy politikai tehetséggel rendelkező Köves rabbi a vérvád kapcsán hatékonyan szólalt meg, egyszerre képviselve a zsidó közösség és a demokratikus jogállam érdekét, mely egyben magyar nemzeti érdek. Ezúttal a kormány is a kellő határozottsággal lépett fel.

A vérvád-beszéddel kapcsolatban azonban lehetséges az is, hogy a demonstratív és politikai értelemben fontos feljelentés nem lesz sikeres. Lehetséges, hogy a bíróság az eddigi gyakorlatot követve elismeri a parlamentben elhangzottak sértő és botrányos voltát, de a szólás szabadságának sérthetetlenségére hivatkozva nem hoz elmarasztaló ítéletet. Egy esetleges felmentés azonban a szélsőjobb triumfálását és a náci beszéd szaporodását idézheti elő – amivel bizonyára Köves rabbi is számolt. Ez a demokratikus jogállam egyetlen hívének sem lehet érdeke. Fontos volna, hogy az igazságügyi hatóságok felismerjék a gyűlöletkeltés társadalmi veszélyességét, és másképp értelmezzék az ezzel kapcsolatos jogszabályokat, mint eddig – és mint a szólás szabadságának egyes liberális szószólói.

Évek óta hangoztatott igény, hogy a jog eszközével is fel lehessen lépni a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért fontos, precedensértékű ítélet születhet ezúttal. Ha így történik is, ezzel persze még nem nyer megoldást a magyarországi politikai antiszemitizmus kérdése, csak eddigi egyik legdurvább vadhajtását metszik le.