Kertész Ákos Kanadába menekült

Az Amerikai Népszava adta hírül, hogy Kertész Ákos író Kanadába távozott, és a hatóságoktól menekültstátuszt kért. Az író közleménye szerint az ellene indított hecckampány során fizikai fenyegetés is érte, s „nem számíthatott arra, hogy Magyarországon védelemben részesül”.

„Kertész Ákos február 29-én utazott Kanadába feleségével együtt, azzal a szándékkal, hogy emigrálnak Magyarországról, és Montreálban menekültstátuszt kértek. A távozás oka, hogy az Amerikai Népszavában megjelent cikkét követően politikai hecckampány indult ellene nemcsak a fővárosi közgyűlésben, ahol megvonták díszpolgári címét, de a kormányzati szinten és a parlamentben is. A jobboldali kormánypárti sajtó hajtóvadászatot indított ellene, és nyíltan uszította a szélsőségeseket. Ennek köszönhetően a Kossuth-díjas magyar író állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve, tettleg is inzultálták, életét veszélyben érezte.” – írja a lap, mely Kertész sajtóirodásának közleményét is közzétette.

Kertész Ákos cikkéről, a Szombat annak idején megfogalmazta a véleményét.

Igaztalan és sértő volt Kertész cikke, s abszurd módon túlzó a Fővárosi Önkormányzat reakciója, mely díszpolgári címét megvonta Kertész Ákostól. Miközben Magyarországon húsz éve kelt heti rendszerességgel gyűlöletet a zsidókkal szemben a szélsőjobboldal, mindössze két esetben hangzott el hasonlóan durva – társadalmi veszélyességére nézve azonban elenyésző jelentőségű – válasz zsidó szájból.

A Kertész-ügyet a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat túllihegte, jobboldal és szélsőjobboldal közt hidat építve, akár az Új Színház esetében, s így megpróbálva versenyre kelni a szélsőjobboldali szavazókért.

Kertész Ákos személyében olyan ember lépett túl egy határt, aki számos írásával bizonyította Magyarország és a magyar kultúra iránti szeretetét – ezért is volt ízléstelen meghurcoltatása.

Hasznos lett volna, ha az őt ért atrocitásokról, melyről az Amerikai Népszava beszámol, Kertész rendre tájékoztatást nyújt a magyar nyilvánosság számára, mielőtt az emigráció mellett dönt, mert így, utólag azt mondhatják ellenfelei, mindez csupán politikai hangulatkeltés, különösen, hogy azt írja: „Remélem, hogy egy demokratikus és toleráns, emberséges Magyarországra egyszer még visszatérhetek”.

Ugyanakkor csodálkozásra semmi ok

Amikor Magyarországon a felmérések szerint nyíltabbá vált a zsidóellenesség; amikor kormányzati vezető személyiségek tisztelik meg Csurka István, a legújabb kori politikai antiszemitizmus élharcosának temetését; amikor olyan plakátok jelenhetnek meg a kormányt támogató tömegtüntetés fotójával, melyek az egykori horthysta „Hiszek egy hazában” szlogent használják, ne csodálkozzon senki a jobboldalon, ha a zsidókban – elsősorban a vészkorszak túlélőiben – felmerül, hogy nincsenek biztonságban.

S azon se lepődhet meg senki, hogy a baloldali sajtó vagy politikai erők mindezt szóvá teszik. Túl magas labda ez ahhoz, hogy le ne csapják.