Újabb kudarc a BZSH-ban: még a napirendet sem fogadták el

Mivel a napirend megszavazásáig sem jutott el a tegnapi BZSH közgyűlés, a lényegi kérdés – pénzalapok átengedése a Chabad-EMIH és az ortodoxia számára – érdemben szóba sem kerülhetett. Sebaj, a jóváhagyás úgyis a vasárnapi Mazsihisz-közgyűlés döntésétől függ.

 

A Budapesti Zsidó Hitközség rendkívüli közgyűlésén, amelyet az Chabad-EMIH-hel, valamint az Ortodox Hitközséggel parafált forrásátadási, illetve járadékszerződés-módosítási megállapodás és a 2012. évi költségvetés ezzel kapcsolatos módosításának jóváhagyására hívtak össze, a küldöttek még a napirendet sem fogadták el.

A decemberi évi rendes közgyűlésen már terítékre került a két másik egyházként bejegyzett zsidó felekezettel, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és az ortodoxiával kötendő, kormányzati nyomásra létrejött megállapodás, amely szerint a Mazsihisz állami forrásainak az eddigiekhez képest tetemes részét (az ortodoxia számára 190 millió, az EMIH részére pedig 150 millió forintot) e két másik szervezet rendelkezésére bocsátja. A megállapodás jóváhagyására a Mazsihisz mellett a BZSH rendkívüli közgyűlését is összehívták.

A jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyének elfogadása után ugyanakkor Streit Sándor BZSH-elnök a közgyűlés elé tárta, hogy bár a kiküldött meghívókban két külön napirendi pontként szerepel az ortodoxiával, illetve az EMIH-hel kötendő megállapodás
jóváhagyása, a szerződést végül egységesen írták alá, így egyetlen napirendi pontban javasolta tárgyalni a két szervezet számára átcsoportosított források jóváhagyását.

A lépés számos küldöttből ellenkezést váltott ki: napirend előtt ügyrendi javaslattal élt Budai Béla Bethlen téri küldött, aki javaslatában ragaszkodott hozzá, hogy a kettőt külön tárgyalják. Streit elmondta, hogy a meghívók kiküldetésekor „még nem volt ennyire világos, hogy ezt a szerződést csak egyben lehet elfogadni vagy elutasítani”. Villányi András fölszólalásában azt kifogásolta, hogy a közgyűlés nem hatalmazta föl külön a vezetőséget a szerződés aláírására – Streit válaszában kiemelte: két közgyűlés között a vezetőség hivatott eljárni az ügyekben. Ezt követően Fröhlich Róbert főrabbi is szót kért, aki ugyancsak Budai javaslatát támogatta. Streit hozzátette: biztosak lehetünk benne, hogy ha a küldöttgyűlés nem fogadja el a megállapodást, a Mazsihisz sem kapja meg a kormánytól a járandóságát.

A BZSH és a Mazsihisz számvizsgáló bizottságának nevében Keszler Gábor is felszólalt, aki, jóllehet napirend előtt, de már a napirendi pontok témájában beszélt: javaslata szerint a szerződést akként kellene módosítani, hogy a megállapított összegeket ne évekre előre meghatározva (eszerint az EMIH 2013-tól kezdve évente 10%-kal több pénzt kapna), hanem csupán egyszeri jelleggel adja át a Mazsihisz a két további felekezet részére. Véleménye szerint a megállapodás jelenlegi formában történő jóváhagyása a Mazsihisz rövid távon bekövetkező anyagi csődjét, a hitélet és az intézmények fenntartásának ellehetetlenedését eredményezné.

Az ülésen kétségkívül Keszler állt ki leghatározottabban a Mazsihisz anyagi pozícióinak megtartása mellett. Érdekes változás, hogy az ülést követően Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató arra hívta fel informálisan néhány küldött figyelmét, hogy „nem lehet kirekeszteni más zsidó hitközségeket”. Több küldött ugyanakkor amiatt elégedetlenkedett, hogy „nem lehet egy kiküldött napirendi pontot egy órával az ülés előtt megváltoztatni”.

Streit végül több napirendi lehetőséget bocsátott szavazásra: a 47 jelen lévő küldöttből 16 fő arra szavazott, hogy a két szervezettel kötött megállapodás jóváhagyását külön tárgyalják, 22 küldött pedig azt támogatta, hogy – a vezetőség előterjesztésének megfelelően – együttesen foglalkozzanak a kettővel. Mivel ugyanakkor egyik változat sem kapta meg a jelen lévők felének támogatását, Streit berekesztette az ülést. Radnóti Zoltán záró imájában reményét fejezte ki, hogy a közgyűlés bölcsebb lett ettől az esettől, ami bizonyára nem véletlenül történt így.

A küldöttgyűlés előtt Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök mellett Heisler András, a Mazsihisz vezetőségének decemberben megválasztott új tagja is a megállapodás jóváhagyására hívta föl a küldötteket.

A kudarcba fúlt szavazás után lapunk kérdésére Heisler taktikai hibának nevezte a BZSH-közgyűlés összehívását, hiszen, mint mondta, ezt a javaslatot elég lett volna a Mazsihisznek elfogadnia, így viszont kedvezőtlen hangulati tényezőként jelenik meg a szervezet működésében. Streit Sándor a Szombatnak elmondta, azért tartották mégis indokoltnak a közgyűlés összehívását, mert a Mazsihisz gazdálkodásának legnagyobb része a BZSH-t érinti. Jogi szempontból ugyanakkor nem okoz hátrányt a mostani kudarc, a Mazsihisz vasárnapi közgyűlésén változatlanul tárgyalhatja az ügyet.

Képünkön Zoltai Gusztáv és Streit Sándor látható