Szlovákiai zsidók tiltakoznak Esterházy János kitüntetése miatt
Szlovákiai zsidó szervezetek nyílt levelet intéztek az amerikai Anti Defamation League vezetőjéhez Abraham H. Foxmanhoz, amiért az ADL posztumusz kitüntetést adományozott Esterházy Jánosnak. A Szombat álláspontja szerint a feszültségeket egy közös, szlovák-magyar történészvita keretében kellene tisztázni.
A levélírók szerint nagyot tévedett az amerikai Anti Defamation League (ADL – Rágalmazásellenes Liga), amikor a Holokauszt idején végzett zsidómentő tevékenység címén posztumusz kitüntetést adományozott Esterházy Jánosnak – adta hírül a parameter.sk szlovákiai magyar internetes lap.
„Sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy minden igyekezetünk ellenére még csak figyelembe sem kívánják venni a fasizmus idején sokat szenvedett Szlovákiai Zsidó Közösségek állásfoglalását és a kimutatható történelmi tényekkel ellentétben, kitüntették Esterházy János antiszemita szlovákiai politikust. Az önök szervezete ezzel hozzájárult azokhoz a törekvésekhez, amelyek megpróbálják rehabilitálni az egykori közép-európai fasiszta rendszerek képviselőit” – írták Abraham H. Foxmannak, az ADL vezetőjének szlovákiai zsidó szervezetek képviselői.
A kép közepén Esterházy János
Levelükben többek között ez áll: „az ADL egy olyan magyar nemzetiségű szlovák politikust tüntetett ki, aki nyíltan üdvözölte és nagyra értékelte 1939. március 14-én az önálló Szlovákia létrehozását, holott pontosan tisztában volt azzal, hogy ez az államforma Adolf Hitler kívánságára jött létre. A holokauszt idején a szlovák parlament képviselője volt, szavazataival hozzájárult több antidemokratikus, totalitárius és antiszemita jogi norma meghozatalához. Esterházy már 1940-ben, egyik beszédében, megdicsérte a szlovák államot, hogy másodrangú állampolgárokká degradálta a zsidókat és elindította vagyonuk elkobzását (…) Pozitívan értékeljük magát a tényt, hogy 1942-ben Esterházy János nem szavazta meg a kitelepítési törvényeket, ugyanakkor nem lehet ignorálni írásbeli nyilatkozatát, amelyben bocsánatot kér ezért a lépéséért és megmagyarázza, hogy mindig is antiszemita volt, ebben a szellemben nevelték, de a szavazáskor az a félelem irányította, hogy ha most a többség (a szlovákok) deportálják a kisebbséget (zsidókat), a jövőben ugyanezt megtehetik a magyarokkal is. Ebből a nyilatkozatból egyértelmű, hogy mi volt Esterházy János döntésének valós indítéka.”
A cikk írója szerint az aláírók teljes képtelenségnek tartják az állítást, miszerint Esterházy Jánost a zsidókhoz való pozitív viszonyulása miatt fosztották meg képviselői mandátumától. Még nagyobb abszurditásnak tekintik azt az állítást, hogy Esterházyt Szlovákia felszabadítása után azért vetették börtönbe, mert zsidókat mentett. Véleményük szerint az amerikai szervezet vezetőit nem tájékoztatták arról, hogy 1946-ban és 1947-ben Népbíróság elé állították a háborús Szlovákia minden politikai képviselőjét, mivel részt vettek egy antidemokratikus és fasiszta rendszer kialakításában. Így került börtönbe Esterházy János, volt parlamenti képviselő is, aki a Hlinka-párt listáján jutott be a pozsonyi törvényhozásba – foglalja össze a levelet a parameter.sk.
A szlovákiai zsidók szervezeteinek képviselői szerint lehetséges, hogy Esterházy segített néhány zsidónak elkerülni a deportálást, ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy „az akkor kormányzó politikai elit szinte minden tagjának (Tiso elnökkel és a legradikálisabb antiszemitákkal együtt) voltak saját, védett zsidói. Ezek az emberek semmit sem kockáztattak, mert képviselői immunitásuk volt, és nagyon sok egyszerű emberrel ellentétben, akik zsidókat mentettek, nem kockáztatták sem a saját életüket, sem a családjuk biztonságát. Ezért nem lehet belőlük rettenthetetlen hősöket csinálni és ezzel kompenzálni felelősségüket az állam antiszemita politikája, és az ebből következő holokauszt miatt.”
Esterházy János szobra
Esterházy János személyéről, a vele kapcsolatos vitákról bőséges információt találnak az érdeklődők a Szombat archívumában. Lapunk évek óta helyt ad a tevékenységére reflektáló különböző nézeteknek. Jellegzetes közép-európai sérelmek, fájdalmak, ellenérzések és törekvések övezik az ügyet, s bár pro-kontra számos érv elhangzott, nem csitulnak az érzelmek.
Esterházy János tevékenységének lehetőleg objektív megítélése elsősorban a történészek feladata. Ami oly sok más történelempolitikai kérdésre igaz, erre az ügyre is vonatkozik: a történelmi igazság túl fontos dolog ahhoz, hogy a politikusokra bízzuk.
Talán elérkezett az idő, hogy Magyarország és Szlovákia e témával foglalkozó szakemberei, esetleg a korszakkal foglalkozó más történészek bevonásával, egy közös konferencián tisztázzák az Esterházy János személye és tevékenysége körüli vitákat.
Kapcsolódó írásaink:
Tudatlanság vagy tudatos rosszakarat?
Válasz a „Válaszra”
„Esterházy egyre egyértelműbben vált az uralkodó rendszer ellenfelévé”
Az ér(d)em másik oldala
Küzdelem egy hős elismeréséért
