Ruth Fainlight versei

Ruth Fainlight 1931-ben született New Yorkban, és tizenöt éves kora óta
Angliában él. Hosszabb időt töltött Franciaországban és Spanyolországban
is, fordított is e nyelvekből. Verseken kívül színdarabokat,
novellákat, operalibrettókat ír. 

 

 

 

Lilit

Lilit, Ádám első társa
Feltételezte egyenjogúságát
Ezért elátkoztatott.

Isten ugyanabból a földből
Teremtette őt, mint Ádámot.
Lilit helytállt, ámulva
A különbség ötletén.

Ádám és Isten zavarban,
Megalázva. Igaza volt –
Egy időben teremtettek
Isten tükörképének
Két felére.

A nő elvárásai
Jogosak lettek volna.
De Ádámnak meg kellett értenie Istent.
A teremtménynek most már szolgálnia kell,
Kelletlenül és vonakodva, mint ő.
Isten bátorította.

Őrizni titkait, Isten
Elaltatta Ádámot.
Amikor felébredt,
Éva várta, tartozéka.

Szemét lesütve, pénisze
Volt az első, mit a nő a felfedezett.
A kígyó emlékeztette rá.

Az oldalában zsibongó fájdalom,
Honnan a borda vétetett
(Aminek emlékére
A katona kardját döfte),
Sebezhetővé tette Ádámot.

Lilit szégyene így hozott
Jót és rosszat. Ő lesz
A kívülálló a rettegett, az idegen,
Éhes és veszélyes.
Dühe veszélyezteti
A férfi magjait, Éva gyümölcseit.

Jó asszonyok amulettet viselnek
Ellene, hogy megóvják magukat.
Lilit féltékeny.
 

Isten nyelve

Az angyaloknak nincs memóriája,
Isten nyelvének nincsen nyelvtana.
Folyamatosan beszél,
Minden szó neve
Variációja, a világ nevek
Hálózata, minden mássalhangzó
Egy új jelentést hirdet;
Az elfogadhatatlan
Szintúgy, mint az igaz, túl
Az idő fogságán. Így az angyalok
Elfelejtenek minden ellentmondást,
Elfogadják az összes kijelentést
Mint kommentárt.
Céljuk eltűnődni
Isten munkája felett, és hallgatni,
Ama napig, míg
Kiejti a nevet: Messiás.

Függőleges

Ki jelölte ki helyem?
Emberöltőkig tart
Olyan igaz hívőt nemzeni,
Századokig megteremteni
Valakit, ki ösztönösen tudja,
Hogy az egyetlen lehetséges mozgás
Csak le, vagy fel. Nekem
A föld felszínén nincs helyem:
A vízszintes csak látszat,
Mikor számomra csupán
A függőleges használható. De
A nyelv elenged,
A beszéden át menekülök,
Melynek nincsenek dimenziói,
Nem követel lakóhelyet,
Vagy hűséget s mely megszabadít
Bárki meghatározásától:
Zsidó. Nő. Költő.

A zuhanás

Ha egyszer zuhanni kezdesz, zuhansz mindörökre.
Ha egyszer elindulsz, sehol nincs megállás.
Bárhol volt otthonod, elhagyván
Nem lelsz másikat. Mint egy meteor,
Sebességgel növekvő fényesség
Zuhan az űrön át, nem kell áthatolnia
Egyik bolygó pályáján sem, nem lelsz
Nyughelyet, sem utazásod végét,
míg fel nem használtál mindent, felemésztve
Bármit, ami táplál, behúzva 
Zuhanásod kavargó örvényébe:
Reményed legmesszebbik, sötét ösvényére.