Rabbik lázongása a Mazsihisz közgyűlésén

A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!

A közgyűlésen még a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt szót kért Fröhlich Róbert főrabbi (lásd jobboldali képünkön), a rabbitestület alelnöke, aki – úgymond – visszautasította Egri Oszkárnak a rabbikart ért szerdai vádjait. Elmondása szerint Egri (aki tiltakozott egy, a zsidóságát kétségbe vonó döntés ellen) azt inszinuálta, hogy összeesküvés áldozata volna, ezt pedig Fröhlich az egész rabbikar megalázásának minősítette.

A vitába Lőwy Tamás főrabbitól kezdve Radnóti Zoltán és Verő Tamás rabbikon át Villányi Tibor győri hitközségi elnökig – aki a halacha előírásainak való megfelelés mellett a vezetők titkosszolgálati átvilágítását is szorgalmazta – sokan bekapcsolódtak, így végül Streit Sándor BZSH-elnök, majd Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök is beleegyezett, hogy a testület hozzon határozatot, amiben továbbra is bizalmáról és megbecsüléséről biztosítja a rabbikart.

Lőwy ezt is kevesellte, ő a konkrét ügyben is megerősítést várt volna, külön tekintettel arra, hogy a fölszólaló rabbik elsősorban azt kifogásolták, hogy a vezetők részéről senki nem határolódott el Egri utalásaitól. A temetőbotrány ügyéről ez alkalommal gyakorlatilag nem esett szó – úgy tűnt, a küldöttgyűlés résztvevői más, apróbb ügyekben találják meg azt a szelepet, amin levezethetik a vezetőséggel szemben fölgyülemlett feszültségeiket.

Az elnök „EMIH-fóbiája”

Az eredetileg kitűzött napirendi pontok tárgyalása így végül másfél óra késéssel kezdődött el. Az első napirendi pontban Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató ismertette a 2011-es költségvetés eddigi végrehajtását. A gazdálkodás az év harmadik negyedével bezárólag több mint húszmillió forintos többlettel zárult – a beszámolót a küldöttek nagy többsége elfogadta.

A második napirendi pontnál azonban az első másfél óra feldúlt hangulata éledt újra, miután Feldmájer Péter – életrajzának rövid, és minden fölvezetés nélküli ismertetése után – szavazásra bocsátotta Domán István főrabbi jelölését az országos főrabbi címre. A hirtelen elrendelt szavazás közben Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi jelentkezett szólásra, aki végül bekiabálva közölte, hogy az országos főrabbi-jelölés nem az elnök, hanem a rabbikar hatásköre. A látható többség már a magasba tartotta a szavazólapokat, Feldmájer azonban ezek után hiába kérte az ellenpróbát. Végül kénytelen volt visszavonni kezdeményezését, az országos főrabbi cím adományozása – a jelen lévő Domán István főrabbi döbbent tanácstalanságára – kudarcba fulladt.

A debreceni hitközséget vezető Horovitz Tamás arról számolt be, hogy a Mazsihisz vezetőségi ülésén is a rabbikar hatáskörébe utalták a kérdést. Feldmájer arra hivatkozott, hogy a rabbitestülettől nem érkezett időben válasz, Fröhlich ugyanakkor arra hívta föl a figyelmet, hogy Feldmájer a kérdésük ellenére sem tisztázta az országos főrabbi jogait és kötelességeit.

Villányi Benjámin kiemelte: az alapszabályban nincs világos rendelkezés e tárgyban, s említést tett a tavaszi BZSH-választások alatt tapasztalt anomáliákról is. Feldmájer aggodalmát, miszerint a szavazás elhalasztása esetén a Chabad rövidesen országos főrabbivá választhatja Oberlander Baruchot, Radnóti Zoltán „EMIH-fóbiának” titulálta, és hozzátette, személyi kérdésben nem is tanácsos nyílt szavazást elrendelni. „A fülkében van a forradalom, ahogy az Önökhöz hasonló, erős akaratú emberek nevezik” – szögezte le.

Heisler András hozzászólásában kiemelte: a vezetőséget eddig is a párbeszéd hiánya miatt bírálta, most azonban úgy tűnik, már nem csak a civil szervezetekkel, a többi hitközséggel és a kormánnyal, de a hitközség saját szerveivel, a rabbikarral sem képesek párbeszédet folytatni.

Elnök és igazgató a Chabadot bírálja

Az ezt követő vezetőségi pótválasztás első fordulóját Heisler nyerte 37 vokssal, maga mögé utasítva a 23 szavazatot szerzett Keszler Gábort és a 18 szavazatot kapott Freund Jenőt, a miskolci hitközség elnökét. Mivel azonban egyik induló sem érte el sem a leadott, sem az érvényes szavazatok felét, második fordulót kellett tartani.

A negyedik napirendi pontban Zoltai Gusztáv a 2010-es zárszámadást ismertette. A BZSH-ban kialakult helyzethez hasonlóan, az illetékes, 2011 májusa előtt hivatalban lévő számvizsgáló bizottság nem ellenőrizte az elszámolást. Ács Tamás, a Mazsihisz jelenlegi számvizsgáló bizottságának elnöke (aki a Mazsök irodavezetőjeként a közelmúltig a Mazsök kuratóriumi társelnök Zoltai alárendeltje volt, s így látta el a Mazsihiszben számvizsgálói feladatát – A szerk.) ugyanakkor, jobb híján, elfogadásra javasolta a beszámolót. Annak ellenére is, hogy – mint Gádor György fölvetette – a 2010-es költségvetés tízmillió forintos támogatást juttatott a Chabad Lubavics Talmud-kiadásának támogatására, a kiadás azonban mindmáig nem látott napvilágot, a vezetőség pedig azóta nem járt utána a pénz fölhasználásának. Mint Feldmájer megjegyezte, egy ilyen nagy mű esetében érdemes várni…

Heisler András hiába érdeklődött, hogy az ortodoxiának – többek között a Wesselényi utcai iskola fönntartására – milyen felhatalmazás alapján nyújtott hitelt a hitközség vezetése. (Az iskola teljesen eladósodott, Zoltai állítása szerint a tanárok novemberi bérének második felére már nem volt fedezet.) A 2010. évi gazdálkodás mindemellett 90 millió forintos többlettel zárult. A látható többség elfogadta a zárszámadást.

Miközben Radnóti rabbi a kétharmados kormányhatalomhoz hasonlította a Mazsihisz vezetőit, az ötödik napirendi pontban sorra került 2012. évi költségvetési terv megtárgyalásakor, a BZSH szerdai gyűléséhez képest Feldmájer és Zoltai sokkal élesebb hangon fogalmazott meg kritikát a kormánnyal szemben. Gyakorlatilag bizonyossá vált, hogy megszorításokra kell számítani. Zoltai azt is kilátásba helyezte, hogy (az eredetileg) a Scheiber Sándor Gimnázium mellett működő kollégiumot nyártól szinte biztosan meg kell szüntetni. A várható hiányt a fönnálló tartalékok fölhasználásával sikerülhet valamelyest ellensúlyozni.

Markovits Zsolt szegedi főrabbi indítványozta, hogy a más szervezetekkel – köztük a kormánnyal – folytatott tárgyalásokba a Mazsihisz ezen túl vonja be a rabbitestület elnökét is (jelenleg Deutsch Róbert tölti be ezt a tisztet). Feldmájer ígéretet tett rá, hogy eljár az ügyben, mihelyt a rabbitestület levélben pontosítja elképzelését.

A hitközség vezetői a Chabadot is élesebb kijelentésekkel illették. Zoltai úgy fogalmazott: „az EMIH és a kormány egy oldal, ez már egyértelmű”, Feldmájer szerint pedig a Chabad meg akarja semmisíteni a magyar neológiát. Amennyiben a költségvetést a meredeken csökkenő állami támogatás miatt módosítani kell, természetesen újabb közgyűlést kell majd összehívni. Ács Tamás számvizsgáló bizottsági elnök a költségvetési tervet ennek ellenére is elfogadásra javasolta.

Pótválasztás: Heisler a vezetőségben

A vezetőségi pótválasztás második fordulójában végül Heisler András 34 szavazattal nyert (Keszler 28 voksot kapott). Heisler korábbi nyilatkozatának megfelelően megerősítette, nem számított győzelemre, az eredmény láttán ugyanakkor úgy véli, a küldöttek közül egyre többen fogalmazzák meg a Mazsihiszen belüli folyamatokkal kapcsolatos elégedetlenségüket, ha nem is mindig nyíltan. Kiemelte, míg a döntéseket korábban 80-90 százalékos szavazati aránnyal vitte át a vezetőség, ez az arány mára 60-70 százalékra csökkent. (A 2010. évi zárszámadást is egyharmadnyi tartózkodás mellett fogadta el a küldöttgyűlés – P. M.) Miközben örömét fejezte ki, hogy minden előzetes alku és kompromisszum nélkül, tiszta lappal tudott a vezetőségbe bekerülni, egyben kétségeit fogalmazta meg afelől, hogyan fog együtt dolgozni azzal a vezetéssel, amelyet eddig folyamatosan és élesen bírált. Mint mondotta, elvtelen kompromisszumokra nem lesz hajlandó, szavai szerint „mindig a magyarországi zsidó közösség érdekeit fogja képviselni”