Heisler András: Beszéljünk súlyos működési, morális gondjainkról

„Választási csalásokról írt a zsidó és a nem-zsidó sajtó, s a BZSH
részéről nem érkezett a vádakra érdemi cáfolat (…) A választások során
két, azonos dátummal ellátott, de jelentős különbségeket tartalmazó
választási szabályzat forgott közkézen. Ki tudja melyik választási
szabályzat a hiteles? (…) Mi volt az oka a temetőben és a Chevrán egy
időben megtartott rendőrségi házkutatásnak?”

 

Heisler András, a Mazsihisz korábbi elnöke – akinek BZSH és Mazsihisz küldöttként való megválasztását a hitközségi vezetés különféle manipulációkkal igyekezett meggátolni ez év májusában – a december 14-i BZSH közgyűlés előtt levelet intézett Streit Sándorhoz, a BZSH elnökéhez. A levelet Streit Sándor eljuttatta a közgyűlés tagjaihoz, akik közül valaki továbbküldte a vitriolos nyelvezetéről ismert judaizmus.blogspot.com-ra. Sajátos módon a megszólított is e blogon közölte reakcióját. Ezt nem Heislernek címezte (akinek még a nevét sem írta le), hanem a blog gazdájának, Naftali Krausnak. Írásában a konkrét felvetésekről nem vett tudomást, csakúgy, mint az őt megszólító Heisler személyéről.

Az alábbiakban olvasható Heisler András levele és Streit Sándor reakciója.

Budapesti Zsidó Hitközség
Streit Sándor Úr,
elnök részére

Tisztelt Elnök Úr

Késéssel, de péntek délben megérkezett a BZSH december 14-i közgyűlésére vonatkozó anyag. Áttanulmányoztam a benne szereplő dokumentumokat és a közgyűléssel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel bennem:

A BZSH (és a MAZSIHISZ) szervezetei ma olyan működési, strukturális és hitelességi válságokkal terheltek, melyekkel való foglalkozás nem megkerülhető a BZSH legfőbb döntéshozó szervének, a Közgyűlésnek félévente meghirdetett ülésén.

1. Az egyházügyi törvény alapjaiban új státuszba helyezi a BZSH-t. Szervezetünk ugyanis eddig önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházként volt bejegyezve. Az új törvényben egyházként nincs nevesítve a BZSH.  Vajon két hét múlva (2012. január 1-től) a BZSH milyen jogi formában fogja folytatni tevékenységét? A kérdés a BZSH működésének alapjait érinti, ezért a december 14-i közgyűlésen mindenképpen a pótválasztást követő első napirendként javaslom a téma részletes tárgyalását.
2. Külön pontban javaslom tárgyalni az örökjáradék kérdéskörét. A sajtóból mindenki értesülhetett arról, hogy a Kormány által kezdeményezett Zsidó Közösségi Kerekasztal sokadszorra és eredménytelenül ült össze. Bár a Kerekasztal szeptemberi fordulója után a MAZSIHISZ – állítólag – a többi zsidó hitközség irányába elismerte, hogy „megváltozott a helyzet”, sőt ajánlatot is tett, de a kifizetés jogcímére és módjára vonatkozólag a felek nem tudtak megállapodni. A kormánybiztos újabb egyeztetést kezdeményezett törvény által megjelölt három zsidó felekezet vezetőivel, valamint a regisztrációs kérelmét már benyújtó hazai reform-zsidóság képviselőivel is. Vajon egyet ért-e a BZSH vezetése azzal, hogy ezen az egyeztetésen a MAZSIHISZ nem képviseltette magát (s így a BZSH is képviselet nélkül maradt)? Mire lehet számítani az örökjáradék kérdésében? Változása alapvetően befolyásolhatja a BZSH éves gazdálkodását és költségvetését. Megfelelőnek tartja-e a BZSH közgyűlése a MAZSIHISZ konfrontatív tárgyalási stratégiáját?
3. Megválaszolatlan történések, megválaszolatlan kérdések sora jellemezte a szervezet legutóbbi fél évét.Választási csalásokról írt a zsidó és a nem-zsidó sajtó, s a BZSH részéről nem érkezett a vádakra érdemi cáfolat. Helyesnek tartja-e a Közgyűlés a BZSH hallgatását? A választások során két, azonos dátummal ellátott, de jelentős különbségeket tartalmazó választási szabályzat forgott közkézen. Ki tudja melyik választási szabályzat a hiteles? Amelyiket a BZSH titkárságán lehetett megkapni, vagy amelyik a Hegedűs Gyula utcai körzet honlapján volt fellelhető? S mi okozta az eltérést a két szabályzat között? Kivizsgálta-e a BZSH vezetése a két szabályzat létezésének okát és volt-e személyi felelősségre vonás e miatt?
4. Normálisnak mondható-e, ha egy biztonsági őr (BZSH alkalmazott) nem enged bemenni egy rabbit a választási bizottság ülésének megnyitójára? Vajon ki adhatott az őrnek ilyen képtelen parancsot?  Vajon történt-e felelősségre vonás az ügyben?
5. Az egyik legnagyobb budapesti körzet elnökében megrendült rabbija bizalma, s új elnök került megválasztásra. Vajon mi indokolta a hirtelen váltást? S ha megrendült a bizalom az irányába, akkor hogyan tölthet be továbbra is bizalmi pozíciót a MAZSIHISZ és a BZSH szervezeténél?

A BZSH-n belül a Kozma utcai temetőben történtekkel kapcsolatban belső vizsgálat zajlott. A hírek szerint a temető igazgatója nyugdíjba vonult és visszafizetett egy összeget a BZSH pénztárába.  Mi indokolta vezetőjének hirtelen nyugdíjazását? Mi volt az oka a temetőben és a Chevrán egy időben megtartott rendőrségi házkutatásnak? Hogyan lehet egy sírhelyre úgy temetkezni, hogy a Chevra ne tudjon róla? S ha nem tud róla, akkor hogyan történt a betemetett sírhely nyilvántartása? Történt-e vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy milyen szabályozási hibák tették lehetővé a visszaéléseket? Vajon zárt rendszernek tekinthető-e, ha a temetőben úgy lehet temetni, hogy arról a BZSH központjának semmiféle értesülése nincs? Megtörtént-e a temető teljes körű gazdasági átvilágítása?

Úgy gondolom, hogy a BZSH működésével kapcsolatban tapasztalható általános bizalmi válság miatt a Közgyűlésnek, mint a szervezet legfőbb döntéshozó testületének, általános és teljes körű tájékoztatást kell kapnia. Vajon nem kellene-e egy független vizsgálattal átvilágíttatni a szervezet működési rendjét, a döntéshozatali folyamatokat és nem mellékesen a jelenlegi döntéshozók személyes felelősségét? Helyes stratégia, ha a közgyűlésen fel sem merülnek ezek a kérdések? Helyes stratégia minden probléma és anomália elhallgatása? Csökkentjük a magyarországi antiszemitizmust azzal, ha belső működési gondjainkról nem beszélünk, s helyette a szőnyeg alá söpörve azokat, inkább a rossz mechanizmusokat működtetjük? Ha nem beszélünk róluk, akkor viszont hogyan lehet a közgyűlés a szervezet legfőbb döntéshozó szerve?

Tisztelt Elnök Úr! Meggyőződésem, hogy a 2011. december 14-i közgyűlés meghirdetett napirendi pontjai nem a budapesti zsidóság jövőjéről szólnak. A problémák súlyosak, a válság jelei tapinthatóak. Ebben a helyzetben ezért nem javaslom, hogy a 2010. évi zárszámadás elfogadását tárgyaljuk. Azt sem javaslom, hogy most, az esztendő végén a 2011. év költségvetésének végrehajtásáról beszéljünk. Ez most nem más, mint időhúzás. 2011-ben tudott a szervezet a 2010-es zárszámadás elfogadása nélkül is működni, s a 2011-es év gazdálkodása is napokon belül befejeződik.

A negyedik napirendi pontban tárgyalandó 2012. évi költségvetésnek az alapjai hiányoznak. Amire már évek óta próbálom felhívni a figyelmet: nincs még MAZSIHISZ döntés a forráselosztásról, s a járadék összegének bizonytalansága miatt nem biztos, hogy a korábbi rutin szerint előre lehet kalkulálni a MAZSIHISZ közgyűlése döntésének végleges eredményét. Hatványozza a gondokat, hogy a felosztandó járadék végső összege sem ismert, vagyis az egész 2012. évi költségvetés fantom számokon nyugszik. Nem javaslom ezért a meghirdetett 4. napirendi pont tárgyalását sem.

Ha komolyan kívánjuk venni munkánkat, ha felelős döntéseket akarunk hozni a közgyűlésen, akkor beszéljünk előbb súlyos működési, morális gondjainkról. Őszintén mondjuk el egymásnak végre valós problémáinkat, próbáljuk tisztába tenni dolgainkat. Kívánom, legyen lehetősége a megszólalásra mindazoknak, akik a közgyűlés előtt szűkebb csoportokban már a levelemben leírt anomáliákról beszélnek. S majd ha lesznek információink a járadék mértékéről, akkor annak alapján készüljön új költségvetés, amit majd be lehet terjeszteni elfogadásra.

Elnök Úr! Kérem levelem felolvasását a napirendi pontok elfogadását megelőzően és javaslom, hogy a napirendi pontokat fentiekre cserélve módosítsa a Közgyűlés.

Tisztelettel
Budapest, 2011. december 11.
Heisler András

bh. dec.13 kedd délelőtt

Kedves reb Naftali!

Az általad említett levél, amely név szerint nekem szól, nem  titkos, bárki elolvashatja, mert én kértem, hogy hozzák nyilvánosságra a közgyűlés tagjai részére.

Az első része egy megsértett ember személyeskedő hangvételű  jajkiáltása, hogy sérelmeit felemlegethesse.

A második rész  már érdemben foglalkozik aktuális problémákkal. Az elöljáróság vasárnap foglalkozott ezekkel a kérdésekkel  nyilván onnan vannak az információk. Természetesen a szerdai közgyűlésen napirendre kerülnek a levélben említett  kérdések az egyéb napirendek címszó alatt.  Nem szabad lesöpörni, eltitkolni a meglévő problémákat, foglalkozni kell velük, és megtalálni a megoldásokat. Nem szenzációhajhászásra van szükség, hanem rendre és cselekvésre.

Üdvözlettel: Jehuda

(Streit Sándor héber neve – A szerk.)