Örökjáradék – kinek jár?

Alighanem minden érintett és bennfentes elképedt, amikor a Mazsihisz és
az EMIH (örökjáradék ügyben folytatott) bizalmas háttértárgyalásairól
nyílt beszámoló jelent meg a Mazsihisz honlapján. 

Mint tudjuk, a tárgyalások tétje az úgynevezett állami örökjáradék, vagyis a zsidó közösség ’45 után államosított, s ’89 után vissza nem kért/adott ingatlanai után fizetett állami juttatás. Ez a szerződéskor (1996) megállapított érték öt százaléka, évente fizetendő, értéke jelenleg mintegy 1.5 milliárd forint. (A minta a Horn-kormány és a katolikus egyház között létrejött ún. Vatikáni szerződés volt.)

A Mazsihisz, említett közleményében „történelmi felajánlást” tett: a fenti összegből 150 millió forintot hajlandó átengedni a többi zsidó szervezetnek. Az EMIH vezető rabbija – ugyancsak a fenti közlemény szerint – 320 millió forintban jelölte volna meg a számára elfogadható összeget.

Ám Köves Slomó mindezt cáfolja: a tárgyaláson– tudatta a Szombattal – összeget nem is említett, mivel nem a Mazsihisztől kíván adományt kapni, hanem az újraelosztás elveiről szeretne megállapodni. A tárgyalásokról szóló egyoldalú tájékoztatás módját, idejét (tíz perccel az ünnep beköszönte előtt, nem hagyva időt a válaszra) és tartalmát is inkorrektnek nevezte, és jelezte, gondolkodik azon, hogy a továbbiakban írásban folytassák a tárgyalásokat, a hasonló helyzeteket elkerülendő. (…)

Guba Gergely, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke szerint az elorzott javak létrehozásához, működtetéséhez minden ma élő zsidó felmenője hozzájárult, így a kárpótlásra is minden szervezet egyformán jogosult.

Sessler György, a MUSZOE elnöke a kerekasztal-tárgyalásokon úgy becsülte, hogy az 1948 után államosított és számításba vett 154 ingatlan mintegy kétharmada szociális intézmény volt, negyede oktatási intézmény, és csak 15 százaléka szolgálta közvetlenül a hitéletet. (Miközben túlnyomórészt a hitközségek üzemeltették őket.)

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, Kirschner Péter azt közölte, hogy a háború előtt kulturális tevékenységet folytató OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) utódjának tekintik magukat.

Ezeket az – amúgy is nehezen összevethető – szempontokat kellene a gyakorlat nyelvére lefordítani. Mely szervezetek jogosultak részesedni az örökjáradékból, milyen alapon és milyen arányban?

A teljes cikk a Szombat novemberi számában jelenik meg.