Mazsök – forradalmi kuratórium?

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

 

Az 1997-ben létrehozott Mazsök célja az volt, hogy – 52 évvel a háború után – a magyar állam kárpótlást nyújtson az üldöztetés áldozatainak, segítve vallási, kulturális, közösségi életük újraszervezését. A vészkorszak idején elorzott (többnyire az akkori hatóságok által „elosztott”) zsidó ingatlanok tömege helyett hét ingatlant kapott az alapítvány, s ezekkel kezdett gazdálkodni. Az ebből befolyó összeg a honi zsidó élet föllendítését szolgálta: az alapítvány kuratóriuma az arra érdemesnek minősített pályázóknak ítélt oda néhány tízezertől akár tízmillióig terjedő összeget. A Mazsök apparátusa intézte az egyéb kárpótlási ügyek nagy részét is. Ez volt az egyetlen, Mazsihisztől (viszonylag) független pénzforrás a honi zsidó életben.

A Mazsök-vagyon igazgatására és a pályázatok elbírálására kijelölt kuratórium összetétele az akkori honi zsidó erőviszonyokat tükrözte. A Mazsihisz (illetve annak különféle fiókszervei, mint pl. a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága) mellett a rendszerváltás idején létrejött szervezetek képviselői kaptak helyet a testületben. Utóbbiak közt többen (pl. Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, B’nai B’rith) a ’89 utáni liberális szellem hordozói voltak és a hitközség ellenlábasaként születtek. Mások (Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete) a Holokauszt-túlélőit képviselték, a hitközségi keretektől függetlenül. Jelen volt még a kuratóriumban a külföldre távozott túlélőket képviselni hivatott World Jewish Restitution Organization (WJRO), a legnagyobb, kárpótlással foglalkozó nemzetközi zsidó szervezet. Így a testületben – demokráciában bevett módon – sokféle érdek jelent meg, gyakoriak voltak a feszültségek és torzsalkodások, de a legkülönbözőbb pályázók remélhettek tőle támogatást.

Eltolódó erőviszonyok

Az erőviszonyok azonban idővel eltolódtak. A civil szervezetek lendülete elfogyott, kezdeményezőkészségük lehanyatlott, s lassan a Mazsihisz ernyője alá kerültek. (Ezt a folyamatot a Mazsihisz által 2008-ban gründolt Magyar Zsidó Kongresszus létrejötte tetőzte be, melybe besorolt a zsidó szervezetek többsége.) A WJRO-t képviselő izraeli kurátorok többsége rendszertelenül járt az ülésekre (csakúgy, mint egy-két idős, betegeskedő honi kurátor-társuk). Így a Mazsihisz dominanciája egyre erősebb lett. Többen már korábban is bírálták az elosztás egyoldalúságát: a Mazsihisz – milliárdos nagyságrendű költségvetése mellett – egyre nagyobb szeletet hasított ki magának, illetve a hozzá közelállóknak a Mazsök évi 100 milliójából is.

Időközben a közalapítványnak juttatott hét ingatlanból kettőbe jócskán „beleharaptak”: az egyik már csak fele, a másik pedig csupán negyedrészben van a Mazsök tulajdonában ( A 2008.november 19-én kelt alapszabály melléklete szerint).

A szocialista kormányok nem akartak beavatkozni a zsidó belügyekbe, ami mindig roppant kényes ügy. Illetékes államtitkáraik megelégedtek az időnkénti dorgatóriumokkal, amiért a kuratórium ülései újra és újra határozatképtelenül értek véget. Megesett, hogy a pályázók fél évig hiába vártak a döntéshozatalra. Mindeközben a feltörekvő új erő, a Chabad Lubavics már régen szeretett volna helyet kapni a testületben, de a számára idő közben fölajánlott egy kurátori tisztet kevesellte és nem fogadta el.

Új kormány – új kuratórium

Az Orbán-kormány által meghirdetett forradalom a Mazsök háza táját is felforgatta. (Csakúgy, mint a szintén állami alapítású Holokauszt Dokumentációs Központét.) Az új kormány által összehívott, a döntést megelőző/előkészítő informális tanácskozásokon a Mazsihisz képviselői már defenzívába szorultak az elosztás újrarendezését követelőkkel szemben. A kormány végül nemcsak a kuratóriumot oszlatta fel, de a tagszervezetek kiválasztását is új alapokra helyezte.

A 17 fős kuratórium összetétele új erőviszonyokat és új szemléletet tükröz. Utóbbira utal a felekezetek megerősödött jelenléte. Eszerint a Mazsihisz 2 fő, a kebelébe tartozó BZSH 1 fő, a vele pénzügyi szimbiózisban élő Ortodox Hitközség pedig további 1 fő delegálására jogosult. 2 főt delegál az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH – a Chabad Lubavics felekezeti szárnya), egyet pedig a két reformzsidó közösség, a Szim Salom és a Bét Orim.

A civil szervezetek kategóriájában a három legnagyobb került be a kuratóriumba. (A mérésre a 2010-es adóbevallásokban számukra felajánlott egy százalék szolgál.) Ezek: a Chabad Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, a Lauder iskola mögött álló Világi Zsidó Iskola Alapítvány, valamint az amerikai Joint által működtetett Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány.

A Mazsihisz Szeretetkórházért Közhasznú Alapítvány (mely az előző két évben még a második helyen állt), negyedik lett, így nem került be a kuratóriumba. Az előkészítő tanácskozások során azonban elhangzott, hogy a sorrendet háromévenként felülvizsgálják, így más szervezeteknek is lesz esélyük a bejutásra.

A felajánlott egy százalék, mint mérőszám, problémákat is felvet. Az első kuratóriumba bekerült civil szervezeteknek – mint a zsidó rendszerváltáskor kulcsszerepet játszott Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vagy a Cionista Szövetség – komoly közéleti ambícióik voltak, küldetés vezette őket a honi zsidó élet átformálására. Ezek az ambíciók azóta elenyésztek. Az egy százalékok alapján most bejutott két alapítvány ilyet nem hirdet: vállalt feladatuk, hogy a mögöttük álló intézmény számára kutassanak föl pénzforrásokat. A Chabad Lubavics egyesülettől viszont a közéleti ambíciókat nem lehet elvitatni.

A fenti elvek alapján nem értelmezhető a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének jelenléte a kuratóriumban: az egyesület nem szerepel az APEH statisztikákban, így nincs – a fentiekhez hasonlóan – kimutatható tagsága. Ám a Holokauszt túlélői nyilván nem maradhattak képviselet nélkül, s erre épp a MUSZOE találtatott alkalmasnak. A II. világháborúban munkaszolgálatra kényszerítetteket az 1945-ben született Sessler György képviseli. Sessler 2010-ig a Mazsihisz számvizsgáló bizottságának elnöke volt. Ebbéli minőségében (még 2000-ben) élesen kikelt a Mazsihisz pénzügyi átvilágítását szorgalmazó javaslat ellen.

Radikálisan lecsökkent a külföldi (javarészt izraeli) kurátorok száma. A fent említett WJRO az eddig négy helyett mostantól csupán egy főt delegálhat, Or Csillag Shai személyében (aki már korábban is tagja volt a kuratóriumnak).

A „tudomány és a közélet kiemelkedő képviselői” mindig is problematikus kategória volt, mivel ennek mibenlétét semmilyen megfogható módon nem definiálták. Az e célra fenntartott kurátori helyek korábban az erős szervezetek zsákmányai lettek, akik bizalmi embereiket ültették ide.

Most három fő jogosult ezen a jogcímen a kuratóriumba ülni: Michael Silber történész, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, a magyarországi zsidó történelem kutatója szakmai körökben jól ismert, ám a magyar közéletben nincs jelen.

David Moskovits amerikai üzletember, a Wesselényi utcai ortodox iskola egyik alapítója és támogatója eddig a WJRO képviseletében volt kurátor. A harmadik ebben a kategóriában a 34 éves Megyeri András, aki a dinamikus, fiatal nemzedéket képviseli: amerikai jesivákban tanult, üzleti iskolát is végzett a tengerentúlon, jelenleg pedig az egyik nagy hazai kereskedelmi televízió gazdasági igazgatója.

Slomó barátja vagyok, de nem Slomó embere – fogalmazza meg pozícióját Megyeri, aki jelenleg a Chabad Károly körúti imaházába jár imádkozni, de az EMIH-nek és a Kazinczy utcai ortodoxiának egyaránt tagja. Ugyanakkor nem rejti véka alá a Mazsihisz módszerek iránti kritikáját: „Az egy vicc, ami a Mazsihiszben folyik. Egy másik fajta elosztást szívesen megnéznék.”

Egy pólus helyett kettő

A korábbi egypólusú kuratórium helyett mostantól kétpólusú testület működik tehát: a Mazsihisznek legalábbis egyenrangú (vetély)társa lesz a Chabad Lubavics felekezet illetve egyesület. Utóbbi befolyását nem csupán a hozzá (formálisan vagy informálisan) kötődő kurátorok száma adja, hanem a mostani kormánnyal ápolt jó kapcsolatai. A Mazsihisz, amely hagyományosan az MSZP-hez kötődött szorosan, politikai kapcsolataiból most kevesebbet profitálhat.

Figyelemre méltó a két pólus közötti életkori különbség is: míg a Mazsihisz-kurátorok életkora 60-70 év körül jár (Zoltai Gusztáv 75 múlt), addig a Chabad kurátorai 30-40 közöttiek. (A Chabad képviseletében lesz kurátor Bognár Dániel, a Time Out programmagazin főszerkesztője, a dinamikus vállalkozói nemzedék másik képviselője.)

Az új kuratórium élén Szabó György váltja Zoltai Gusztáv és Eliézer Gilad társelnököket. Szabó korábban a XIII. kerületi önkormányzat képviselője volt a Fidesz színeiben, 2010 óta a fővárosi tulajdonú Főkefe Nonprofit Kft. Igazgatója. Még 2008-ban jelent meg a zsidó közéletben, a „Hollán utcai csata” néven elhíresült megmozdulás napjaiban: ő volt az Újlipótvárost fenyegető szélsőjobboldali felvonulással szembeni ellentüntetés egyik szervezője. Szabó mellett a kormányt Böhm Dávid képviseli, aki jelenleg a Külügyminisztérium Amerika-referense.

A kuratórium minden tagja elfogadta már a felkérést, s az iratokat annak rendje s módja szerint beküldték a bíróságra. Ha minden zökkenőmentesen alakul, a kuratórium augusztus első felében megtarthatja alakuló ülését – jelezte Szabó György.

 

 

 

A Mazsök előző kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplői, alanyi jogon kaptak működési támogatást.

Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet érdekében használják fel.

Támogatás tehát csak pályázat útján nyerhető majd el?

Természetesen. A Mazsök demokratikus alapon működő ernyőszervezet. Támogatás odaítélésekor figyelembe vesszük a pályázó múltbéli tevékenységét és jövőbeli terveit is.

Egy pályázó múltbeli tevékenységét megítélni meglehetősen szubjektív dolog.

Azért 17 fős a kuratórium, hogy a szubjektív döntéseket kizárja.

A múltbeli tevékenység megítélése csökkentheti is egy pályázó esélyeit.

Igen. Az új kuratórium szakít az eddigi beidegződésekkel.

A Mazsihisz részéről nem érkezett kifogás az új kuratórium összetételével kapcsolatban?

Biztos nem örülnek az új helyzetnek, de hivatalos kifogás nem érkezett. Úgy vélem, ne egypólusú képviselete legyen a magyar zsidóságnak.

Hogyan látja az elmúlt időszak gazdálkodását?

Egyelőre nekem sincsenek bennfentes értesüléseim. Majd az átadás után meglátjuk, hogyan gazdálkodott az előző kuratórium, jól vagy rosszul. Én mindkettőnek egyforma esélyt adok. Úgy vélem azonban, hogy az ingatlanvagyont sokkal jobban is lehet hasznosítani. Lehet, hogy ez ügyben számszaki vizsgálatot is végzünk majd.

A Mazsök eddigi titkára a helyén marad?

A titkárságnak is meg kell újulnia. De természetesen demokratikusan, pályázat útján.

Sebes Gábor, akit annak idején eltávolítottak a titkári tisztségből, szóba jöhet?

Nem feltétlenül ebben a pozícióban, de számítunk a munkájára.

Netán a felügyelő bizottságban?

A bizottság összetétele maradjon egyelőre titok.

Miért vállalta el a Mazsök kuratórium elnökségét?

A zsidó reneszánsz lebeg a szemem előtt. A mai húszévesek generációja már felhőtlenül, boldogan tudja megélni a zsidóságát, nem kell a Holokauszt árnyékában léteznie.