Palotanegyed: A negyedek negyede

Ardai Péter és Bitter Brúnó

 

Pont akkor volt a rendszerhalál. Káosz volt, nem lehetett tudni, ki mié, hova tartozik, elég könnyen hozzá lehetett jutni bármihez. Erre mi kinyitottuk a Tilos az Á-t, többnyire a barátainknak, és el nem képzeltük, hogy ez lesz belőle. Már az első nap nem lehetett elférni. Kinyitottuk az ajtót, és mire mi odaértünk, már ültek az asztaloknál. Jó idő esetén a téren ugyanannyi ember volt, mint bent. Az elején nagyon masszív volt: hétfő, kedd, szerda – teltház. Reggelente pedig szépen felsöpörtük a teret. Akkor ilyen dolgok voltak. Sok energia szabadult fel az emberekből, és mindenki azt hitte, mindent szabad.” (DJ Palotai)

DJ Palotai

Ezekkel a szavakkal jellemezte Palotai Zsolt, minden magyar DJ atyja a Tilos az Á nevű kultikus, a magyar underground szcénát megteremtő szórakozóhelyet. Ez a klub azonban sokkal többet jelentett holmi füstös, szabadelvű gyűjtőhelynél. A Tilos az Á azóta kultikus fogalommá, valódi entitássá avanzsált, amely a rendszerváltás hajnalán oly sok fiatalnak mutatott kiutat a kilátástalanságból. Itt végre mindent szabadott. Itt összegyűltek azok az emberek, akik hasonlóan gondolkodtak, s akik végre nyugodtan elmondhatták, hogy mit gondolnak a világról. Más szemszögből nézve a Tilos az Á kaput nyitott a posztkommunista éjszakai kultúrának, a budapesti alternatív kocsmáknak, szórakozóhelyeknek, ez a kapu pedig nem máshol volt, mint a Belső-Józsefvárosban, közkedveltebb nevén a Palotanegyedben.

A Tilos az Á igazi katalizátorként működött: nem sokkal a nyitás után megteremtette a Mikszáth téri „Bermuda-háromszöget”, melybe a pár lépéssel arrébb lévő EgoCentrum, az első Total Car, illetve a Könyves Kávézó tartozott. A Palotanegyed egy évtizeddel megelőzte az azóta „piacvezető” budapesti romkocsmákat az underground szórakozás terén, s az azóta megnyílt negyedbeli kulthelyek (APACuka, Lumen, Jelen, Darshan udvar, Roham, Corvintető, és a Tilos az Á helyén nyílt Zappa) is ezt az alternatív vonalat követik. A Palotanegyed kétségkívül a szabadság és a szórakozás negyede, a budapesti Marais, Prenzlauer Berg, Soho és Brooklyn Heights.

A Corvin tető és a Darshan udvar

A negyed éjszakai pezsgését nagyban fellendíti, hogy a Palotanegyed Budapest legnagyobb diákközpontja. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Rajk László Szakkollégium, az Andrássy Gyula Németnyelvű Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, illetve a Semmelweis Orvostudományi Egyetem több kara is a Palotanegyedben működik. Napról napra, estéről estére több ezer diák fordul meg a Belső-Józsefvárosban, s a tanítás előtt/alatt/után kellemes órákat töltenek el a környék vendéglátóhelyeiben, illetve Budapest legnagyobb könyvtárában, a Szabó Ervin Könyvtár központi épületében (amely egykor a Wenckheim család otthonául szolgált). Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a Palotanegyed a diákok negyede.

Az ELTE BTK épülete és az ELTE Jogi karának épülete

A diákoknak és a rengeteg szórakozóhelynek, a rengeteg vendégnek köszönhetően óriási az igény a negyed kulturális programjaira is. Azokból pedig volt és van bőven. A XIX. század közepén József nádor rendelkezése alapján épült a Nemzeti Színház és a Nemzeti Múzeum is, s az 1900-as évek elején a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete építtette fel a negyed egyik emblematikus épületét, a nevében is kultúrát hordozó Gutenberg-otthont. Azóta számos galéria, kortársművészeti központ, kulturális intézmény nyílt a Palotanegyedben, amelyek újra emelik a negyed fényét; elég csak a Lumen galériára, a Müüska Bazaarra, az Ateliers Pro Arts-ra, a Budapest Jazz Clubra, a Maladype lakásszínházra, a Casa de la Musicara, az Artbázisra, a Hybrid Art & Caféra, az Olasz Intézetre vagy az Ari Kupsus Gallery-re gondolni. A Palotanegyedben működik Budapest első és eleddig egyetlen, főként külföldi független művészeket befogadó szalonja, a két angol úriember által alapított Brody House, amely egy luxus magánszállót is magában rejt. Emellett számos fesztivál színesíti a Palotanegyed napjait: a Világtáncfesztivál, a Könyvvásárok, a Kulturális Örökség Napjai, s a Palotanegyed Fesztivál is programot szolgáltat szinte minden hónapra.

A Casa de la Musica belső udvara és a Brody House belső enteriőrje

Ha valaki a Palotanegyed sarkán húzódó, a Blaha Lujza térre kifutó Somogyi Béla utcában jár, nem tudja nem észrevenni a gombamód szaporodó, eddig kizárólag Nyugat-Európában látott Call-shopokat. Európa modernebbik felén ide járnak nap mint nap a hazájuktól több ezer kilométerre szakadt polgárok, s az adott ország telefontarifáinál jutányosabb áron hívhatják az otthon – általában Afrikában, illetve a Közel-Keleten – maradt szeretteiket. A Blaha Lujza tér eddig is Budapest legnagyobb fekete kolóniájának találkozóhelye volt, azonban a Call-shopok már intézményes formában működnek tovább. Már öt van belőlük a Somogyi Béla utcában, amelyek előtt békésen gyülekeznek és trécselnek az emberek, ráadásul megnyílt egy arab fodrász is, amelyet szintén csak Nyugat-Európa multikulturálisabb felén láttunk eddig. Budapest elindult a modern európai nagyváros irányába, a Palotanegyedet pedig méltán nevezhetjük a kultúra negyedének, a kultúrák találkozópontjának.

A Call-Shopokkal teli Somogyi Béla utca

Évezredek óta meghatározza a világ kulturális életét az egyház, s ez hatványozottan igaz a Palotanegyedre is. Nem hiába hívják a Horánszky utcát és környékét a Kis Vatikánnak, hiszen ezen a kis területen számos egyház és gyülekezet van jelen, több mint egy évszázada. Megtalálható itt a Premontreiek tanulmányi háza, a Ciszterek kollégiuma és rendháza, a Sophianum, a Sacre Coeur apácák leánygimnáziuma, a Krisztus Király Plébánia, a Szent Rókus plébánia, a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség, a Jézus Szíve Néplányai Kollégium és persze zsidó vonalon az Országos Rabbiképző is. A legjelentősebb azonban a magyar jezsuita egyház bölcsője, a Jézus Szíve templom és a jelenleg Párbeszéd házaként működő jezsuita központ, melynek óriási szerepe volt a nyilas hatalomátvétel után üldözött zsidók elrejtésében és megmentésében. A jezsuiták a svéd Vöröskereszt és a pápai nunciatúra menleveleivel üldözöttek százait mentették meg. Raile Jakab jezsuita páter volt a mentőakció egyik legfőbb irányítója, akit ezért a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet – egyedüli magyar jezsuitaként – a Világ Igazai kitüntetésben részesített. Páter Raile Jakab egész nap járta Budapest utcáit, hamis keresztleveleket szerzett, s szinte minden nap hozott egy-két újabb védencet a jezsuita központba. A nyilasok nagyon gyakran razziáztak a rendházban, géppisztolyokkal maguk előtt hajtva az atyákat. P. Raile úgy ejtette át őket, hogy az ugyancsak náluk rejtőzködő katonák közül kettőre rendőregyenruhát adott, s a portásfülkét rendőrszobának álcázta. Ettől fogva illetéktelenek nem léphették át a rendház ajtaját, a németek és a nyilasok figyelmének elterelésével pedig minden üldözött megmenekült, aki a Központban keresett menedéket. Ezek után nem túlzás azt mondani, hogy a Palotanegyed a vallások, az összetartó vallások negyede.

Páter Raile Jakab és a Jézus Szíve templom

A több évszázados pezsgő vallási és kulturális élet, az utóbbi évtizedek szórakoztatóipari forradalma, meg persze némi EU-pénzek elhozták a fejlődést Belső-Józsefvárosban. Az elmúlt években sorra újulnak meg a közterek: a Kálvin térről indulva a Mikszáth Kálmán tér felé a Reviczky utcán vagy az Ötpacsirta utcákban úgy érezzük, mintha nem is Magyarországon járnánk. Új köntöst kapott a Mikszáth Kálmán tér, a Krúdy Gyula utca, a Múzeum utca, a Pollack Mihály tér, s a következő években az egész negyed megújulhat az Európa Belvárosa Program keretében. A Nagykörút másik oldalát nézve hihetetlen, hogy a Palotanegyed is a nyolcadik kerület része, hiszen szerkezetileg, történelmileg és jelenlegi fejlettségi szintjét tekintve egyértelműen a többi belső belvárosi kerület városszövetébe illeszkedik a leginkább. Az elmúlt időszakban ez a negyed fejlődött Budapesten a leginkább, ezért egyértelmű, hogy a Palotanegyed a fejlődés negyede.

A Guttenberg Otthon épülete és az Olasz Intézet épülete

De valójában miért is Palotanegyed a Palotanegyed? A kiegyezés és az első világháború közötti intenzív gazdasági és ipari fejlődés Budapesten sok nevezetességet teremtett, azonban ezen a kis területen (Kiskörút – Nagykörút – Rákóczi út – Üllői út) egy olyan eklektikus-szecessziós épületállományt hozott létre, amely szinte már Hungaricumnak számít, hiszen a kontinensen máshol nemigen található ilyen egységes szerkezetben, ilyen nagy mennyiségben előforduló eklektikus épület. Az Esterházy, Zichy, Festetics, Wenckheim és Dessewffy család tagjai sejthettek valamit a XIX. század végén, mikor úgy döntöttek, hogy a Képviselőház (ma Olasz Intézet), a Nemzeti színház és a Nemzeti Múzeum mellé nekik is pár impozáns palotát kell felhúzniuk a Belső-Józsefvárosban. Kezdetben az arisztokrata családok díszes épületei, később a pezsgő vallási, kulturális, oktatási élet teremtette meg a Palotanegyedet, amelyet ezek után bizton hívhatunk a negyedek negyedének is.

Érdekes helyek, címek:

APACuka és Ateliers Pro Arts (Horánszky u. 5.)Ari Kupsus galéria (Bródy Sándor u. 23/b)

Artbázis (Horánszky u. 25.)

Beyond Budapest alternatív városnéző túra (www.beyondbudapest.com)

Bródy House (Bródy Sándor u. 10.)

Budapest Jazz Club (Múzeum u. 7.)Építész Pince (Ötpacsirta u. 2.)Jelen (Blaha Lujza tér 1-2.)

Lumen Galéria (Mikszáth Kálmán tér 2.)Maladype Lakásszínház (Mikszáth Kálmán tér 2.)

Olasz intézet irodalmi kávézó (Bródy Sándor u. 8.)Országos Rabbiképző Intézet (Bérkocsis u. 2.)

Párbeszéd Háza – Jezsuiták (Horánszky u. 20.)

Roham Galéria és Kulturális Központ (Vas u. 16.)

Tichyné és Lányai polgári tisztítószalon (Bródy Sándor u. 22.)

Zappa és a „Szabad az Á” (Mikszáth Kálmán tér 2.)