Folytatása következik
Az új Mazsök-kuratórium kérdése, valamint a zsidóság és a vészkorszak
oktatása szerepelt kiemelt hangsúllyal a zsidósággal foglalkozó, dr Gál
András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára
által vezetett bizottság legutóbbi ülésének napirendjén.
Az eredetileg május végére tervezett következő ülés időpontja későbbre csúszik.
További eszmecsere várható az új Mazsök-kuratóriumról, valamint a zsidóság és a vészkorszak oktatásáról. E két téma szerepelt kiemelt hangsúllyal, a zsidósággal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó bizottság áprilisi ülésén.
A kormány javaslata szerint a zsidó vallási szervezetek: Mazsihisz, ortodoxia, EMIH és a reformzsidó közösségek képviselői mellett a zsidó társadalmi szervezetek, alapítványok közül a nekik felajánlott 1 %-os adóhozzájárulások alapján a legnagyobb támogatást élvezők, ennek arányában kerülhetnének be a 15 fős kuratóriumba. A Mazsihisz növelni szeretné a kurátorok létszámát, mert a javasolt konstrukció az EMIH térnyerését és a Mazsihisz pozícióvesztését vetíti előre.
A zsidóság és a vészkorszak oktatása nagyobb súllyal kellene megjelenjen az állami oktatásban az általános iskolától a tanárképzésig – ebben egyetértettek a bizottság ülésén részt vevők, akik tájékoztatást hallgattak meg dr. Kaposi Józseftől, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatójától arról, ma milyen formában és mely pontokon kerül szóba az iskolai oktatásban a zsidóság és a vészkorszak. Egy szakmai egyeztető bizottságnak kellene létrejönnie – körvonalazódott a hozzászólások után a javaslat –, mely áttekinti a témába vágó jelenlegi tananyagokat, és javaslatokat tesz azok kiegészítésére, bővítésére.
Gál András Levente korábban jelezte, hogy a konzultáció nyitott, az eddig részt vevő zsidó szervezetek képviselőin és a meghívott szakembereken kívül a tanácskozáson való részvétel lehetősége további zsidó szervezetek számára is nyitva áll.
*
Kapcsolódó friss hír: a tanároknak szóló háttéranyagot készített a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, hogy megkönnyítse az iskolai megemlékezések előkészítését a nemzeti összetartozás napjának nyilvánított június 4-éről.
Az Országgyűlés határozatban rendelkezett az emléknap iskolai bevezetéséről, melyhez a pedagógiai anyag készült – derül ki a kormany.hu portálon megjelent tájékoztatóból. A forrásokat, tanulmányokat, bibliográfiát, óra- és műsortervet tartalmazó, pedagógusoknak szóló anyag célja, hogy megkönnyítse a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó iskolai megemlékezések előkészítését.
A mintegy 130 oldalas anyagban szereplő történeti írások, beszédek, levelek, visszaemlékezések és irodalmi alkotások nemcsak a Trianonhoz kapcsolódó eseményeket, hanem annak társadalomra gyakorolt hatását is bemutatják. Van osztályfőnöki, illetve történelem órára ajánlott óravázlat is, mely szerint a megemlékezés célja „a tanulókban mind értelmi, mind érzelmi téren egyaránt tudatosítani, hogy a Trianonra, mint a legújabb kori magyar történelem legnagyobb tragédiájára ne csak emlékezzünk”; hanem „lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság a történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra” – emeli ki az origo.hu.
