A „kommunista rabbi” látomása Erec Jiszráélről

A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.

 

 

„A nemzetiújjászületésért küzdő minden történelmi nép nemes lelkű előharcosainak”ajánlott könyv címe nem Nietzschére és nem az európai kultúrát meghatározóRómai Birodalomra utal – tudta meg a közönség a filozófusasszonytól –, hanem a19. század közepén egyesülő Olasz Királyságot és sikeres törekvéseit társítjaaz eljövendő Új Jeruzsálemhez. Eredetileg Izrael újjászületése volt atervezett cím, illetve A népek tavasza is felmerült, Heinrich Graetz(1817-1891) ösztönzésére lett végül a cím Róma és Jeruzsálem.

„Az úttörő könyvmondandója abban foglalható össze, hogy a világ rendje akkor áll helyre, ha azsidó nép megtalálja és elfogadtatja a helyét a népek közösségében” – írjaHeller Ágnes a Múlt és Jövő Cionista Könyvtár első darabjaként megjelent műelőszavában.

Herzlhezhasonlóan Hess is szocialistának képzelte a zsidó nemzetállamot, mely aszolidaritás, egyenlőség alapján fog állni, véget vetve az európai kapitalizmusuralmának. A zsidó állam 1896-os megjelenésekor Herzl még nem ismerte Hess kispéldányszámban elfogyott kötetét (1862-ben még csupán kétéves volt a kisTivadar), naplójából tudjuk, hogy évekkel később került csak a kezébe. Herzlutópisztikusabb volt Ősújország címűregényében, mint négy évtizeddel korábban Hess, aki kolóniák alapításárabuzdított Palesztinában. Kortársai közül csak olyanok értették megjelentőségét, mint a cionista Natonek József (1813-1892) rabbi, a Joyce révénvilágszerte ismertté vált Blum Lipót, vagy az első magyarországi zsidóállamtitkár, Horn Ede (1825-1875).

Lőw Lipót(1811-1875) szegedi főrabbi irreálisnak ítélte a Róma és Jeruzsálem nemzetálmodó teóriáit, mondván, a zsidóságnakhiányoznak az államalapításhoz szükséges intézményei, nincs közös nyelve, ahéber pedig nem válhat beszélt nyelvvé. Megjelentette ugyanakkor az általaszerkesztett Ben Chananja folyóiratban a könyvbírálatára érkezett Hess-választis. Ezek szintén olvashatók a most megjelent kötet függelékében, és nemcsak a12 levelet tartalmazó 1937-es magyar fordítás került be – az egykori erdélyikiadó-fordító, Giszkalay János (1886-1951) előszavával együtt –, hanem az1899-es héber kiadásból Hess epilógusa és magyarázatai szintúgy. Végül HarasztiGyörgynek a magyar vonatkozásokra is kitérő gazdag utószava egészíti ki HellerÁgnes bevezető tanulmányát.

A kiadó számárabecsületbeli ügy volt, hogy megismertesse a magyar közönséggel ezt az Izraelbenelismert, hazánkban viszont szinte ismeretlen szerzőt – mondta el Haraszti, nemtitkolva a Hess személye és műve körüli problémákat sem. Mert bárgondolkodóként szemben állt az ortodoxiával, hangsúlyozta ennek közösségijellegét. A hászidokat „reklámozta” nemzeti felfogásuk miatt, areformmozgalmakat viszont teljesen elítélte, állítván, hogy az asszimilációrossz politika, az identitás feladása nihilizmushoz vezet. A huszonegyedikszázadból visszatekintve kínos kissé, hogy Hess beemelte a fajelméletet azsidókérdésbe, az osztályharc mellett fajok harcáról és faji tulajdonságokrólírt. Fajfogalma azonban összetett, nem egyértelmű, „etnicitást, kultúrát,nyelvcsaládhoz tartozást, örökölt fizikai sajátosságokat egyaránt jelenthet” –fogalmazott Haraszti György.

Hess, rabbifelmenőitől elfordulva, A pénz lényegéről című 1843-as írásábanvéresszájúan antiszemita volt, Marx csak részleteket mert átvenni belőle A zsidókérdéshez című művébe.Közreműködött olyan marxista szlogenek megalkotásában, mint „a vallás a tömegekópiuma”, s egy katolikus munkásnőt vett feleségül, akiről azt tartották, hogykorábban prostituált volt. Hess ismertette meg Engelsszel Marx tanait, majdsegítette közös munkájukat. Heller Ágnes szavaival: „Ő volt az első marxista”,a két kommunista filozófus azonban később már nem tartotta elég radikálisnak.Holott az 1848-1849-es forradalmak idején a Kommunista Szövetségen belül ahatalom azonnali megragadását követelőkhöz csatlakozott a Marx által „az énkommunista rabbim”-nak nevezett Hess.

Németországban„a német szociáldemokrácia atyja” felirat olvasható a sírján – melyet a nácikelfelejtettek megrongálni. Kineret kibuc temetőjében található sírfelirataszerint: „A nemzetközi szocializmus egyik alapítója, Izrael állam előfutára”.Herzl véleménye alapján: „Spinoza óta nem volt a zsidóságnak oly nagygondolkodója, mint az elfelejtett Moses Hess”.