Rémálom a Síp utcában

A Síp utca szemmel láthatóan nem képes arra, hogy lebonyolítsa a
választásokat. A Budapesti Zsidó Hitközség Központi Jelölőbizottságának
(KJB) azt az ülését, amelyen a delegáltak a többes jelölés „bűnébe
estek” és Heisler Andrást is nominálták BZSH ügyvezető igazgatónak, a
Jelölő Bizottság utólag érvénytelenítette.

Az áldemokratikus bohózat utolsó felvonásához érkeztünk, és úgy tűnik, hiába lóg ki méterekre a lóláb.

Az eredmények megsemmisítésének hivatalos indoka a Jelölő Bizottság elnökének levele szerint az, hogy „olyan személy is részt vett a szavazásban, akinek sem küldötti, sem elfogadott KJB mandátuma nem volt. A kifogások tartalmazták azt is, hogy olyan személyek vettek részt egyes körzetek részéről az ülésen, akiknek nem volt mandátumuk. Panaszként vetődött fel, hogy két KJB tag nem kapta meg az ülésről való értesítést, így nem tudták jogaikat gyakorolni” (Idézet a Jelölő Bizottság elnökének a bizottság tagjainak írott leveléből.)

Mint az általunk megkérdezett Lebovits Imre KJB elnök lapunknak írta: „Egri Oszkár úr, mint a Jogi Osztály vezetője tájékoztatott, hogy több tagja a Központi Jelölő Bizottságnak kifogással élt, ezért meg kell ismételni a szavazást minden egyes jelölt esetében.” Valóban részt vett egy olyan személy a később érvénytelenített szavazásban az Egri Oszkár, a hitközség jogásza által irányított ülésen, akinek nem volt szavazati joga. Felmerül a kérdés, miért nem ellenőrizték a mandátumokat.

Később, még az érvénytelenített ülésen, azokban az esetekben, amelyekben a jogtalanul leadott szavazat perdöntő lehetett, megismételték a szavazást, miután a jelenlévő Radnóti Zoltán rabbi figyelmeztette őket. Nem világos, miért hagyták jóvá a helyszínen azt az eredményt a jelölőbizottság tagjai, amelyet utólag ugyanők megsemmisítettek. Amennyiben nem értesítettek mindenkit, akinek jelen kellett volna lennie, az nem veti fel a kérdést, hogyan maradhatott ez el? Ami a kiértesítést illeti, egy esetben egyszerűen arról volt szó, hogy a jelölőbizottsági tag külföldi tartózkodása miatt nem tudott részt venni a szavazáson, a másik jelen nem lévő tag állítólag ismerte az ülés időpontját, csak nem ment el. Ez nyilvánvalóan nem lehet ok az eredmény érvénytelenné nyilvánítására.

Az, hogy mindenki össze volt zavarodva, nem véletlen. A Jelölő Bizottságban ugyanis két körzet nem képviseltethette magát, a lágymányosi és a Hunyadi téri, mivel megválasztott jelölőbizottsági tagjaik mandátumát nem hagyták jóvá. A körzetek megismételt választásait pedig elsősorban azért nem ismerték el, mert, ahogy Egri Oszkár írta az érintetteknek küldött tájékoztatójában: „a Lágymányosi Körzet április 8-án önhatalmúlag a Sábesz bejövetele előtt megtartotta az új körzeti választást, ahol ismét Heisler Andrást jelölték küldöttnek, illetve Rózsa Pétert KJB tagnak”. Az időpont kitűzése azonban bizonyíthatóan nem „önhatalmúlag” történt, április harmadikán a lágymányosi közösség tájékoztatta a BZSH-t, mikor tervezik megtartani a választást, egyúttal tájékoztatást kértek, szükséges-e még valamit tenniük a választás jogszerű lebonyolításához. A BZSH Jogi Osztályának munkatársától másnap érkezett válaszlevél szerint (melyet faximilében is közlünk): „rendben van így, a Sabesz miatt sajnos ellenőr nem tud részt venni, de bízunk benne, hogy a Körzet enélkül is le tudja bonyolítani a választást”

A tények tehát nem tűnnek igazolni Egri Oszkár összefoglalóját.

A napokban a Hitközség választási szabályzata rejtélyes módon eltűnt a bzsh.hu-ról, mely egyébként az Egri Oszkár által elnökölt Hegedűs Gyula utcai körzet honlapja. Amíg hozzáférhető volt (mentettük), addig azt lehetett olvasni benne, hogy: „a javaslati listát a Jelölő Bizottság ülésén megtárgyalja és egyenként szavaz a javaslatba hozott személyeknek a jelölő listára történő felvételéről, döntési jogosultsággal.  A javaslatba hozott személyek jelölő listára való felvételét megelőzően minden esetben a javaslatba hozott személy tevékenységét, a javaslat indokát ismertetni kell”. A Radnóti Zoltán rabbi birtokában lévő, Bét Sálom Zsinagóga honlapjára feltöltött, a BZSH-tól származó Választási Szabályzat azonos, IV/4-es pontjában azonban ez a passzus egyszerűen nem szerepel, csak annyit olvasunk, hogy a „jelölőlistát a Jelölő Bizottság írásban megküldi a Közgyűlés tagjainak, egyidejűleg a BZSH székházában közszemlére teszi, legkésőbb a választásokat megelőző 8 nappal. A jelölés ezután már nem vonható vissza a jelölő által”. A bizottság, mint az előzőekből kiderül, egyeztet a jelöltekkel, beszerzi írásos nyilatkozataikat, hogy vállalják a jelöltséget stb., továbbá megküldi az általa esetleg kiegészített jelöltlistát a Közgyűlésnek. A jelenleg az interneten egyedül a Bét Sálom Zsinagóga honlapján hozzáférhető szabályzat tehát nem is ismeri a jelöltek előzetes megszűrését.

Jelentős tehát a különbség a két dokumentum között: míg a bzsh.hu internetes oldalról eltűnt változat esetében a Jelölő Bizottság szűrési joggal és döntési jogosultsággal rendelkezik, a jelenleg elérhető szabály idézett pontja szerint a JB nem szűrhet, hanem csak továbbítja a jelöltek listáját, illetve egy másik passzus szerint kiegészítheti azt újabb jelöltekkel. Heisler jelölése szempontjából perdöntő, hogy melyik az érvényes. Radnóti rabbi kérte a BZSH-tól, hogy betekinthessen a 2006. november 15-i közgyűlési jegyzőkönyvbe, melynek melléklete volt a megszavazott választási szabályzat, de egyelőre nem kapta meg.

Azt, hogy a megismételt ülésen pontosan mi történt, Heisler Andrástól egyébként nem is tudhattuk meg. Radnóti Zoltán rabbit és őt, mondván, hogy nem tagjai a bizottságnak, be sem engedte az ülésre a felvigyázó biztonsági őr.

Akitől óvják a Hitközséget. Heisler András és az őr

A lapunknak nyilatkozó Heisler botrányosnak nevezte, hogy rabbik vagy bármely zsidó belépését a Síp utcába biztonsági őrök akadályozzák meg, ilyen jelenetet szerinte utoljára a Belgrád-rakparti kisgazda székházban láthattunk. Forrásaink szerint még a jelölőbizottság elnöke, Lebovits Imre is felvetette, hogy engedjék be és hallgassák meg Heislert, ha nem az ülésen, akkor legalább az ülés kezdete előtt, javaslatát azonban elutasították.

Akadt a tagok közt, aki Heisler érdekében a többes jelölés mellett érvelt, megkockáztatva, hogy az talán demokratikusabb, de ő sem talált meghallgatásra, azt a választ kapta, hogy ha volna is szükség ilyesmire, akkor is a küldöttek közül kéne választani. Titkos szavazást is kért valaki, leszavazták. Állítólag az is elhangzott, hogy Heisler sértett többször szabályt, hogy bekerülhessen a küldöttek közé, holott a valóság ennél – tapintatosan szólva is – árnyaltabb. Végül, miután némelyek próbáltak Heisler érdemeivel, elnökségének eredményeivel érvelni, megtörtént a szavazás, a 11 jelenlévő tagból hárman támogatták a jelölését, a többiek tartózkodtak vagy ellene szavaztak.

Ezen kívül csak két apró meglepetés történt: BZSH elnöknek jelölték Kunos Pétert Streit Sándor mellé, tehát a szó valódi értelmében vett választásra ennek az egy pozíciónak az esetében kerül sor. Információink szerint Sessler György, a számvizsgáló bizottság eddigi elnöke most még a bizottságba sem kerülhetett be, a jelenlévő 10 közül csak 5 ember szavazott rá, vagyis nem volt többsége.

Heisler András a Szombatnak megerősítette, hogy valóban Bét Din összehívását kezdeményezi, mivel megítélése szerint a választások idején olyan sokszor és olyan súlyosan sértették meg az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot, hogy a lépés nagyon is indokolt. Biztos benne, hogy a Bét Din összeül, és bölcs döntést hoz majd. Úgy fogalmazott: „A szabálytalanságok a választási folyamat során tételes választási csalásba mentek át, ami a megválasztandó régi-új vezetés legitimitását és tárgyalási pozícióit mélyen aláássa. Ilyen háttérrel nem lesz könnyű a mindenki által ismert gazdasági és politikai helyzetben egyben tartani a neológiát, de megkockáztatom, nem is lehet”.

Radnóti Zoltán elmondta, sokan kérdezték tőle az utóbbi időben, hogy miért csinálják ezt, miért álltak ki Heisler mellett. „Azért, mert egy rendszer csak akkor életképes, ha el tudja viselni a kritikát. Ezért vállaltuk fel ezt az ügyet, és itt nem csak rólam van szó, hanem az egész közösségről, közös döntés volt. Ennek a kicsi zsinagógának a hívei gyakorlatilag egy emberként álltak Heisler András mögé, és ahogy nőtt a rárakott teher, úgy vált egyre egyértelműbbé a támogatottsága. Lehet, hogy esély nélkül szálltunk bele ebbe a küzdelembe, és akár a költségvetésünk is bánhatja majd a kiállásunkat, de ezeket a küzdelmeket nem lehet megspórolni akkor sem, ha sokba kerülhetnek. Nem látom jelenleg a neológ hitközség jövőjét, azok, akik csak a saját túlélésükre játszanak, most herdálják el a vallásos magyar zsidóság jövőjét, a gyerekeink lehetőségeit. A magyar zsidó jövő csak a pluralizmusé lehet, azért kell küzdeni, hogy akik akarnak, tényleg csatlakozhassanak hozzánk. Együttműködni csak demokráciában lehet. Máskülönben a hatalom elemészt mindent, végül önmagát is”.

A Jogi Osztály vezetőjét kerestük a Síp utcában, ahol sem kapcsolni nem tudták őt, vagy egy nyilatkozatképes munkatársát, sem arról nem tudtak felvilágosítást nyújtani, mikor találhatjuk benn. Azt kérdeztük volna tőle: miért minősítették utólag érvénytelennek a KJB ama ülését, amelyen aktívan közreműködött, és amit maga is jóváhagyott; miért tűnnek el újabb és újabb információk a bzsh.hu-ról, és miért különbözik a Síp utcából származó lágymányosi és az eltüntetett Választási Szabályzat épp a Heisler-ügy tekintetében döntő pontokon.

Kapcsolódó cikkeink:

Vezetői önkény – Heisler a Síp utcáról

Heisler is jelölt – Zoltai kihívója

Nyílt levél Zoltai Gusztávnak

Heislert másodszor is megválasztották – Zoltai nem hagyja

Végjáték