Shanghai magyar zsidói

Írta: Lázár György - Rovat: Politika

Sok évtizede, nincstelen diákként érkeztem a kaliforniai San Francisco-ba, ahol egy kis lakást béreltem. Az épület házmestere és a fiatal lakók önzetlen istápolója egy középkorú, jól megtermett hölgy volt.  Ma is jól emlékszem Helga kemény német akcentusára. Gyakran segítettem a jókedélyű asszonyságnak felcipelni bevásárlókosarát a legfelső emeletre, hálából meghívott ebédelni olcsó kínai törzsvendéglőjébe, ahol nagy megdöbbenésemre kínaiul rendelt…

 

shngjew.jpg

A kinai-angol-héber nyelvű emléktábla
Shanghaiban az egykori “kis Bécs” negyed helyén

Sok évtizede, nincstelen diákként érkeztem a kaliforniai San Francisco-ba, ahol egy kis lakást béreltem. Az épület házmestere és a fiatal lakók önzetlen istápolója egy középkorú, jól megtermett hölgy volt.  Ma is jól emlékszem Helga kemény német akcentusára. Gyakran segítettem a jókedélyű asszonyságnak felcipelni bevásárlókosarát a legfelső emeletre, hálából meghívott ebédelni olcsó kínai törzsvendéglőjébe, ahol nagy megdöbbenésemre kínaiul rendelt, a shanghai dialektust beszélte.

 
Helga Németországban született, majd Hitler hatalomra jutása után szüleivel Shanghaiba menekült, ott járt iskolába.  Shanghai kikötőjének bonyolult jogi státusza volt a múlt században, a kínai metropoliszt nyitott várossá deklarálták, ahova sokáig vízum nélkül is  bárki beutazhatott és letelepedhetett.  Fehéroroszok ezrei jöttek először, majd az első világháború után a Monarchia menekültjei, köztük Hugyecz László, aki ott híres építész lett.
 

A harmincas években a nácik hatalomrajutásával a német üldözöttekre került a sor, de az áradat 1938-ban az Anschluss után indult el.  Osztrák menekültek ezrei érkeztek, akiknek egy Bécsben élő kínai diplomata, Ho Feng-Shan állította ki az életmenő papírokat.  Voltak közöttük akik magyarul is beszéltek.

 
A japán megszállók 1937-ben vették át a város irányítását. Shanghaiban már korábban létezett egy orosz negyed, de a németajkú menekülteket a japán katonai parancsnokság a város kijelölt részén telepítette le.  Ott kávéházakat és színházakat nyitottak, saját újságjaik voltak, a negyed a “Kis Bécs” becenevet kapta tucatnyi péksége és cukrászdája után. Még egy szimfónikus zenekart is működtettek.
 

Itt vészelték át a háborút, nem sokat tudva arról hogy mi történt rokonaikkal Európában. 1945 nyarán, Japán kapitulációjakor, már legalább 20 ezer európai üldözött élt Shanghaiban.  Sorsuk ezután sem lett egyszerűbb.  Először Csang Kaj-sek csapatainak ellenörzése alá került a város, majd a kínai polgárháború forgatagában, 1947-ben Mao Ce-tung kommunista csapatai szállták meg azt.

 

Ohel Moshe zsinagóga.JPG

Ohel Moshe zsinagóga

 

Ekkorra már bezártak a kávéházak, az európaiak újra vándorbotot fogtak.  Ezúttal Auszráliában, az Egyesült Államok és Kanada Csendes Óceán-i partvidékén, vagy Izraelben telepedtek le. A Shanghaiból érkező menekültek egy csoportját a San Francisco-i öbölbe hajózta be az amerikai haditengerészet, sokan a város környékén telepedtek le.
 

Egykori házmesterem már jónéhány éve elhunyt.  És azt sem tudom, hogy mi lett a sorsa azoknak a barátainak, akikkel gyakran magyarul beszélgettem  piciny konyhájában.  Ők persze inkább németül vagy kínaiul társalogtak, de amikor értetlenül rájuk néztem, megsajnáltak, és magyarra váltották a szót.

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]