A Goethe intézet vagy a Francia intézet a példa

Írta: Wéber Edina - Rovat: Politika

2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, a Szochnut kezdeményezésére jött létre. Az épületet magánszemélyek anyagi támogatásával vásárolták meg, és az intézmény vezetősége a jövőben is törekszik majd az anyagi függetlenség megőrzésére.
 

Nyílt hét az Izraeli Kulturális Intézetben

 

 

logo.JPG 

 

A háromszintes épületben korábban egy biztosító működött, ami jelenlegi, enyhén lelakott állapotán és irodaszerű elrendezésén érezhető is; ám a ház tele van lehetőségekkel. A folyosóra kifüggesztett tablón látható felújítási tervek szerint az alsó szinten lesz a recepció (és a biztonsági szolgálat), valamint könyvesbolt, kávézó, és egy kis zöld belső udvar. Az első emeleten működnek majd az irodák, valamint egy nagyobb előadó-, illetve rendezvényterem. A második emeletre a Szochnut költözik majd át a jelenlegi Lovag utcai központból; az általuk szervezett héber nyelvtanfolyamok a nyílt hét során már az új épületben zajlottak. A legfelső szint a cionista ifjúsági szervezetek birodalma lesz.

Kívülről egyelőre nemigen vehető észre az épület új funkciója, noha a belépő az (egyébként nem tolakodó) biztonsági ellenőrzésből már sejtheti, hová került. Belépve lelkes és segítőkész önkéntes csapat, kellemes nyüzsgés, és kávéillat fogadta a kíváncsi érdeklődőt, hiszen a nyílt héten már működött a földszinti kávézó és a (főként, de nem kizárólag) zsidó tárgyú könyvesbolt. Az első emeleten Ritter Doron fotókiállítása volt látható „Keresztény templomok Izraelben” címmel, a másodikon pedig izraeli amatőr fotósok képei, a legkülönbözőbb szabadon választott témákban. Békésen megfértek egymás mellett sátor előtt üldögélő beduinok, pajeszos zsidó gyerekek, tengerparton gitározó fiatalok és tankból integető katonák. A harmadik emeleten Pásti Nóra grafikus illusztrációit láthatták az érdeklődők. A rajzok Etgar Keret izraeli író Trükk című könyvéhez készültek.

Az említett kiállítások illusztrálják az intézmény törekvését: itt Izrael állama van a középpontban, a maga teljességében és sokrétűségében, valamint az izraeli kultúra sajátosságai. Az IKI tehát nem tör sem a Bálint ház, sem a Sirály és egyéb, már létező zsidó kulturális intézmények babérjaira, és nem kívánja betölteni egy vallási központ vagy alternatív zsinagóga szerepét sem. Dr. Balázs Gábor filozófiatörténész, az intézet igazgatója inkább a Goethe intézet vagy a Francia intézet jól bevált működését tartja követendő példának, hiszen az izraeli kultúra bemutatásával még színesebbé, érdekesebbé, árnyaltabbá válhat a budapesti kulturális élet. Véleménye szerint Magyarországon egyre nagyobb az érdeklődés az izraeli kultúra iránt, ezért az új intézmény alapítói és vezetői szeretnének hozzájárulni a kulturális kapcsolatok építéséhez és fejlesztéséhez Magyarország és Izrael között. A távlati tervek szerint nemcsak a magyar, hanem az európai kulturális vérkeringésbe is bekapcsolódnának. Európában, sőt, világviszonylatban is ez lesz az első kifejezetten az izraeli kultúrát népszerűsítő intézet.

Az IKI-t bemutató, egyhetes, előzetes rendezvénysorozat a fenti kiállításokon kívül a különféle oktató és szórakoztató programokból és workshopokból is ízelítőt adott.

Nagy sikere volt Ye’ela Avital, izraeli szoprán énekesnő és Kardos Dániel jazz-gitáros közös koncertjének. Az esti filmvetítéseken, illetve az azokat követő beszélgetéseken egyaránt vettek részt magyarok és Magyarországon tartózkodó izraeliek, zömében fiatalok. Valamivel csekélyebb volt az érdeklődés az angol nyelvű előadások iránt. Az irodalmi rendezvényekre illetve a magyar nyelvű előadásokra 20-30 ember volt kíváncsi. Az izraeli borkóstolóra és a tradicionális péntek esti vacsorára előzetes bejelentkezés alapján várták a vendégeket, hiszen mint azt előre sejteni lehetett, mindekét eseményen teltház volt.

A külső szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy mind az intézet profi és önkéntes személyzete, mind ez előadók és a programokon résztvevő vendégek egyetlen nagyobb baráti, illetve ismerősi kör tagjai. Bár a rendezvénysorozatot számos fórumon meghirdették, láthatólag főként azok látogattak el a programokra, akik más zsidó rendezvényeken is viszonylag rendszeresen felbukkannak. Így igazán barátságos és befogadó volt a légkör. Más szóval: a röpke hét nap nem volt elég ahhoz, hogy „az utcáról” becsalogassa az érdeklődőket, de nem is ez volt a cél. Aki szeretett volna bepillantást nyerni, hogy mit kínál majd az első európai Izraeli Kulturális Intézet, az minden bizonnyal érdekes tapasztalatokkal távozott, és várja az őszre ígért folytatást.

 

[popup][/popup]