Magyarország vendége Elie Wiesel
A Nobel-békedíjas zsidó író szerdán, illetve csütörtökön részt vesz a Magyar-zsidó együttélés című konferencián, találkozik a köztársasági és a miniszterelnökkel, majd a Hetek Közéleti Klub vendége lesz – derült ki egy, a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón.
|
|
Elie Wiesel
|
A konferenciára Elie Wiesel Nobel-békedíjas író magyarországi látogatása alkalmából, a Felsőházban kerül sor – mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának fideszes elnöke. A szerda délutáni rendezvényt az Országgyűlés, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (Mazsihisz) jegyzi – derült ki az ellenzéki politikus szavaiból.
„Örülünk ennek a látogatásnak. […] Amikor Elie Wiesel […] még szinte gyermekként elhagyta ezt az országot, az része volt a XX. század egyik legnagyobb tragédiájának” – fogalmazott Balog. Abban bízunk, hogy Wiesel mostani látogatása „része lesz a XXI. századi gyógyulásnak” – tette hozzá. „Mutassuk meg Magyarország igazi arcát, ami nem egy gyűlölködő arc” – hangsúlyozta.
Nagy megtiszteltetés […], hogy Elie Wiesel professzor […], Nobel-díjas író a béke XX. […] és XXI. századi nagy harcosa elfogadta az EMIH meghívását” – ezt már Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mondta. A látogatás apropóját a Chábád Lubavicsi Mozgalom magyarországi megjelenésének huszadik évfordulója adja. Köves hozzátette: a Chábád – és vele együtt az EMIH – küldetése, hogy a zsidóság autentikus értékeit „kompromisszumok nélkül közvetítse a modern világ eszközeivel”. Hozzátette: az oktatásra, a tanításra, az előítéletek leküzdésére nagy hangsúlyt helyező Chábádnak „borzasztó nagy megtiszteltetés”, hogy Elie Wiesel elfogadta a meghívást.
A fiatal főrabbi úgy fogalmazott: Wieselt tizenöt éves korában Auschwitzba, majd onnét Buchenwaldba deportálták, s ott szabadult föl. Édesanyját és kishúgát azonnal elveszítette, édesapja „a karjai között halt meg”. Az éjszaka című könyve megjelenéséig még saját, a Soát túlélt testvéreivel sem beszélt a deportálásról. „A sötétség legsötétebb éjszakáját fénnyé tudta varázsolni […] abban az értelemben, hogy a béke üzenetét hirdeti most már negyven éve” – tette hozzá az EMIH vezető rabbija.
|
|
Sajtótájékoztató a Parlamentben: Oberländer Báruch, Balog Zoltán, Köves Slomó
|
Elie Wiesel magyarországi programjáról Köves azt mondta: szerdán Bajnai Gordon miniszterelnökkel találkozik, majd a Magyar-zsidó együttélés című konferencia díszvendége lesz. Szerda este a Chabád és az EMIH javára rendezett jótékonysági vacsorán vesz részt. Csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök fogadja, Soá-túlélőkkel ebédel, este pedig a Hetek Közéleti Klub meghívására tart előadást. Köves szerint Wiesel ezzel három csoportot szólít meg a béke üzenetével: a politikusokat, a zsidókat és a társadalom egészét, „amelyben nagyon fontos szerepe van a keresztény értékeknek és így eset a választás a Hetekre”. (A Hetek a zsidóság és Izrael iránt elkötelezett Hit Gyülekezetéhez közelálló, a zsidó-keresztény értékeket hangsúlyosan képviselő hetilap – Sz. P.)
Az egész magyarországi zsidóság számára nagy jelentősége van Elie Wiesel magyarországi látogatásának – ezt már Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke jelentette ki. Wiesel sorsa jól példázza, hogy milyen embereknek kellett elmennie a történelmi Magyarországról. „Ha nincs az ország szétesése 1918-20-ban, ha nincs a Holocaust […], akkor föltehetően ezek a kiváló emberek – ő maga és az ő családja, akiket megöltek – is valahol Magyarországon élnének, a magyar kultúrát gazdagítanák” – húzta meg a röviden a XX. század Magyarország számára rendkívül negatív mérlegét Feldmájer. Elie Wiesel jövetele azt üzeni, hogy „a gyűlölködésnek nincsen helye sem a múltra, sem a jelenre és azt gondolom, hogy a jövőre nézve sem” – tette hozzá a Mazsihisz elnöke.
Oberländer Báruch, a Chábád vezető rabbija azt mondta: nagyon helyes, hogy hitközsége magyarországi megjelenésének húszéves évfordulós ünnepségének Wiesel lesz a díszvendége. A Nobel-békedíjas író ugyanis egyfelől kitűnően beszél magyarul, másfelől évek óta szoros kapcsolatban áll a Chábád Lubavicsi Mozgalommal.
|
|
Balog Zoltán és Feldmájer Péter
|
A magyarországi zsidó közéletet kicsit is ismerők pontosan tudják, hogy az EMIH és a Mazsihisz között finoman szólva sem felhőtlen a viszony. Mivel a Szombat úgy értesült, hogy Wieselt eredetileg a Chábád és a hozzá közelálló EMIH hívta meg Magyarországra, a lapnak interjút adó Köves Slomótól afelől érdeklődtünk, hogy miképp került a Mazsihisz a képbe. „Amikor ezt az egészet elkezdtük szervezni, akkor valóban kizárólag az EMIH volt a meghívó […]. Mikor előrehaladott lett a szervezés és már a Parlamentet is megkerestük […], akkor jelentkezett a Mazsihisz, hogy szeretne csatlakozni a szervezéshez. Úgy gondoltuk, hogy fölül kell emelkedni a két szervezet közötti nézeteltéréseken. Ez egy olyan ügy, amiben a nehézségek ellenére az egységet kell közvetíteni” – fogalmazott az EMIH vezető rabbija. Arra a fölvetésre, hogy ezzel a logikával a Szim Salom is a meghívók és a szervezők között lehetne, Köves úgy reagált: ők nem jelentkeztek, de az Elie Wiesellel kapcsolatos eseményekre ők is kaptak meghívót.
Jól értesült zsidó közéleti forrásból a Szombat úgy tudja, hogy miután az EMIH meghívását Elie Wiesel elfogadta és Köves Slomó vezető rabbi hozzálátott a parlamenti konferencia szervezéséhez, a Mazsihisz a Zsidó Világkongresszuson keresztül Elie Wieselhez fordult, aki az EMIH-hez irányította őket. Ezek után „a két hitközség vezetői a Hannában találkoztak és egy jó ebéd mellett megállapodtak, hogy a Mazsihisz is szervezőként részt vesz a konferencián”.
