Éva néni

Tizenöt évig dolgozott a Mazsikében és a Szombat szerkesztőségében. Inkább önkéntesként, mint munkadíjért intézte pénzügyeinket. Ha éppen nem akadt sürgős dolga, akkor is gyakran bejött, mindig talált munkát, vagy csak az irodában ebédelt, hogy társaságban legyen.
 

(Fritz Imréné 1938-2009)

 

 

 

Fritz Imréné – Éva néni

Kemény asszony volt, keveset beszélt a múltjáról.

Pesten született az első zsidótörvény évében. 1944-ben, hat évesen hamis személyazonosságot kellett megtanulnia. Egy karmelita kolostorban rejtőzködött családjával, majd a gettóban, illetve védett házban voltak. Túlélték.

Néhány év múlva, a kommunista diktatúra idején lakásukat társbérletté alakították, idegeneket költöztettek be hozzájuk, majd édesapját megfosztották egy alkalmazottat foglalkoztató üzletétől, és az államosítás után kitelepítették a családot Gyöngyössólymosra.
 
Éva néni elektrotechnikusként dolgozott harminchat éven át. A hatvanas években a „keddisták” csoportjához csatlakozott. Döntően zsidó fiatalok jöttek össze keddenként éttermekben, kávéházakban, hogy társasági életet éljenek, ismerkedjenek. A csoportról a titkosszolgálat rendszeresen informálódott, noha a fiataloknak semmi egyéb célja nem volt, mint az ismerkedés és a társasági élet.

A nyolcvanas évek elején, korán megözvegyült. Egyedül nevelte lányát, gondoskodott idős szüleiről. A rendszerváltás idején a Mazsike tagja lett, hamar bekapcsolódott az Egyesület és a Szombat szerkesztőségének ügyintézésébe, s még súlyos műtétjét követően, a halálát megelőző héten is dolgozott. Utolsó telefonja alkalmával jelezte, hogy keressünk helyette mást, nem fogja tudni ellátni munkáját. Gondoskodni akart rólunk, még ekkor is. Egy volt közülünk és egy volt velünk.

Gyászoljuk őt.