„Cionista, magyargyűlölő” – avagy a Faludy-gyalázás

„Szabóné Kocziha Tünde arra a kérdésre ugyan nem tudott válaszolni, hogy mely Faludy-vers hangzott el az ünnepségen, és azzal mi is a baj (…) Érdemben semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miben áll Faludy „magyargyűlölete” és „cionizmusa”.”
 

 

 

Faludy György

Mint már a sajtó, köztük a Szombat is beszámolt róla, skandalum történt a békéscsabai közgyűlés október 8-ai közmeghallgatásán, ahol a Jobbik helyi elnöke, egyben Békés megyei alelnöke kirekesztette a magyarságból Faludy György költőt. Ez ellen csak egyetlen képviselő tiltakozott. Ennél azonban több és szomorúbb a történet. Rekonstruálva az ott elhangzottakat és áttekintve az erről szóló híradásokat, megpróbáljuk szövegkörnyezetbe helyezni az eseményeket.

Az említett közmeghallgatáson szólalt fel Szabóné Kocziha Tünde, a Jobbik helyi vezetője. A szélsőjobb képviselője nem csupán „cionistának, magyarellenesnek”, valamint „köztudomásúlag magyargyűlölőnek” nevezte Faludy György költőt, hanem egyben azt kérte, hogy a jövőben hasonló esetek elkerülése érdekében, a városháza kérje be és ellenőrizze az ünnepi programok forgatókönyvét. Mindez annak kapcsán jutott Kocziha eszébe, hogy két nappal korábban – országos alelnökével együtt – részt vett az október 6-ra emlékező békéscsabai ünnepségen, ahol a műsor részeként elhangzott egy Faludy-vers is. Emellett a Jobbik-vezető arról is beszélt, hogy nincs nemzeti oktatás a békési megyeszékhely iskoláiban, ezért javaslatot tett: minden oktatási intézményben a hetet zászlófelvonással és a Himnusz eléneklésével kezdjék. (Nemrégiben Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is ugyanezzel állt elő. Ezek szerint a „nemzeti” oktatás szélsőjobbos mibenlétére már választ is kaptunk.) De Kocziha javaslatot tett arra is, hogy az önkormányzatnak korlátoznia kellene a fiatalok esti kint tartózkodását.(Sic!)

A közmeghallgatások koreográfiájának megfelelően az elhangzottakra, így Kocziha szavaira is reagálhattak a békéscsabai képviselők. Elsőként Kiss Tibor (Fidesz), a kulturális bizottság elnöke válaszolt a hallottak egy részére. Azt bizonygatta, hogy a hazafias nevelés és szemlélet dolgában nincs egészen igaza a hozzászólónak. Ezt – egyebek közt – azzal igyekezett cáfolni, hogy a csabai önkormányzat a városközpontban tavaly Trianon-emlékművet állíttatott. Szente Béla (Fidesz), a kulturális bizottság tagja, a helyi ifjúsági ház vezetője, egyben költő és író kiegészítette párttársát, azt ecsetelve, nemcsak Trianon-emlékmű van, hanem Trianon-emléknap is. (Így került a helyi politika által egyenlőségjel a nemzeti nevelés és Trianon közé.) Másrészt Szente finoman elutasította azt a felvetést, hogy előzetesen bekérjék az ünnepségek forgatókönyvét. 

Vantara Gyula

Az elhangzottakhoz bár hozzászólt – a lakossági fórumot egyébként levezető –  Vantara Gyula (Fidesz) polgármester is, de Faludy kitessékelésére (hogy finoman fogalmazzunk) egy szóval sem reagált. Szótlan maradt Köles István (Fidesz), a kulturális ügyekért felelős alpolgármester és Herczeg Tamás (Fidesz) tanácsnok, a Bessenyei-díjat idén elnyert népművelő, valamint a héttagú szocialista frakció minden tagja. Csupán a hazafias nevelés kérdésében érezte megszólítva magát a volt MDF-es Takács Péter, aki egy művelődési ház vezetője, miközben néma maradt az egyetlen helyi civil szervezet testületben ülő képviselője is.Egyedül Vámos József szabaddemokrata képviselő tiltakozott Szabóné Kocziha Tünde Faludyt kirekesztő, valamint ember és ember, költő és költő között különbséget tévő gondolatkísérlete ellen.

A másnapi, sőt harmadnapi Békés Megyei Hírlap egyetlen szóval sem számolt be a közmeghallgatási incidensről. Sőt, a megyei napilap internetes portálja, a beol.hu sem, holott e médium ezt akár már október 8-án délután, rögvest a botrány után megtehette volna. Közben a megyei napilap és egyben annak hírportáljának munkatársa ott ült, s végighallgatta a Faludy-gyalázást. Azt nem tudni, hogy a tudósító volt figyelmetlen, vagy nem tartotta említésre érdemesnek az elhangzottakat, avagy tudatosan hallgatta el azt. Kérdéses, melyik a nagyobb vétek az újságíró szakmával szemben. A Békés Megyei Hírlap internetes változata, a beol.hu több mint két nappal a közmeghallgatás után, október 10-én, szombat este „számolt be” a történetről. Bár ez nem jelentett mást, mint hogy közölték Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF elnökségi tagjának az MTI-hez eljuttatott közleményét, amelyben tiltakozott Faludy kirekesztése és megbélyegzése ellen. Az MDF-es politikus az október 10-én megjelent Népszabadságból tudta meg a Faludy György meggyalázásáról szóló alapinformációt, amely elsőként számolt be a békéscsabai botrányról. A megyei napilap négy nappal később, október 12-én adta közre a Kerék-Bárczy-közleményt, egyben megspórolta annak magyarázatát, hogy miért nem az eseményről tudósító újságírójukon keresztül szerzett erről a történésről tudomást a nyilvánosság. A helyi televíziók és rádiók egyáltalán nem foglalkoztak az üggyel, nem zavartatták magukat attól, hogy a történet csakhamar országos hír lett. 

 

Kocziha Tünde

A Népszabadság tudósítója, egyben jelen sorok írója, egy nappal a történtek után kereste Vantara Gyula békéscsabai polgármestert, a közmeghallgatás levezetőjét, ám aznap nem érte el, ezért megadta minden elérhetőségét személyi titkárának, ha a városvezetőnek mondandója lenne az ügyben. Vantara azóta is hallgat Faludy-ügyben. Ki tudja, miért. Elérte viszont az egyetlen tiltakozót, Vámos Józsefet, valamint a botrány kirobbantóját, a jobbikos politikust. Szabóné Kocziha Tünde arra a kérdésre ugyan nem tudott válaszolni, hogy mely Faludy-vers hangzott el az ünnepségen, és azzal mi is a baj. Ám egy felvetésre válaszolva nem értett egyet azzal sem, hogy a városi ünnepség előzetes polgármesteri hivatali ellenőrzése maga volna a cenzúra. Ami – tegyük hozzá –, a többpárti parlamentáris demokráciában, ahol szólás- és véleménynyilvánítási szabadság van, értelmezhetetlen. Érdemben semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miben áll Faludy „magyargyűlölete” és „cionizmusa”. Ezek után nem lehet mást feltételezni, mint hogy a jobbikos vezető szemében a fő gond Faludy maga, akiről tudni véli, hogy legalábbis részben zsidó származású.

A békéscsabai szocialista frakció képviselője, Baji Lajos később a cikkírónak azzal magyarázta hallgatásukat, hogy a közmeghallgatást a polgármester vezeti, s ezért nem volt dolguk az ügyben.

– Skandalum esetén is némának lehet maradni? – adódik a kérdés.

Ahogy a szó tett, úgy a hallgatás is cselekvés. Botrány esetén pedig aligha a lényeg megkerülése, a mellébeszélés és a néma leventék sumákolása a helyes magatartás. Mert bár jókora közhely, de itt is igaz: „vétkesek közt cinkos, aki néma”.
A történtekre a koronát mégis a Fidesz vezette békéscsabai önkormányzat ingyenes kétheti lapja, a Csabai Mérleg tette fel. A minden megyeszékhelyi háztartásba eljutó periodika tizennégy nappal a történtek, egyben az országos hírré vált szégyen után „Eredményes közmeghallgatás” címmel közölt tudósítást az eseményről. Arról nem tett említést, hogy a Jobbik-vezető milyen mondatokkal rekesztette ki Faludyt a nemzetből. Azt viszont közreadta, hogy Vámos József mivel utasította vissza ezt a pontosan nem tudni, mit.
A történtek, de mondhatni a botrány fényében mindenesetre lélegzetvisszafojtva lessük, hogy a jövőbeli békéscsabai ünnepségeken mely költők rúghatnak labdába az emlékező műsor összeállításakor, s kik szorulnak a partvonalon kívülre.