Leonard Cohen versei
Az elhunyt énekes, szövegíró, költő és regényíró 1934-ben született a kanadai Montrealban. Korán elhunyt édesapja rá hagyott életjáradékának jóvoltából, fiatal korától kezdve a zenének és a szövegírásnak élhetett, és vált világhírűvé.
Művészi pályája 1956-ban kezdődött Let us Compare Mythologies című kötetével.
Alkotott az esős Londonban, Hydra görög szigetén, játszott szolidaritásból izraeli katonáknak a jom kippuri háborúban; éveket élt buddhista szerzetesként kolostorban (buddhista neve Jikan Eliezer volt, mestere, Roshi alakja számos versében feltűnik) – és megmaradt mindvégig annak, aki pályája kezdete óta volt: melankolikus, önironikus zsidó költőnek és énekesnek.
Több mint egy tucat könyve jelent meg, köztük két regény, és több mint húsz lemeze.
Itt közölt versei a Book of Longing (Vágyódás könyve) című kötetéből származnak.
Nem zsidó
Bárki, aki azt mondja,
Nem vagyok zsidó
Nem zsidó
Sajnálom
De e döntés
Végleges
A vágyódás könyve*
Nem teremtek hegyeket
A rendszernek vége
Hogy vannak gyógyszerek
I-tennek hála érte
Követtem az utat
Káosztól művészetig
A vágy lova húzza a
Depressziókocsit
Hattyúként siklottam
Sziklaként süllyedtem
Rég elhúzott az idő
Amikor nevettem
Lapom túl fehér volt
Tintám túl halvány
Nappalom nem írta
Mit diktált éjszakám
Állatüvöltéseim
Angyalcsalódásom
A megbánásra mégsincs
Jóváhagyásom
Hisz az is valakié lesz
Mi nekem nem sikerül
Szívem az övé lesz
Személytelenül
Rálép az útra
Megérti mit mondtam
Szabadságom verdes
Tört akaratomban
Életünk összeér
Röpke pillanat
Az ajtó kitárva
Az idő fennakad
És megszületik a nő
Hozzád hasonlónak
Miket senki nem tett
Általa folytatódnak
Tudom hogy jönni fog
Tudom hogy keres
Az lesz a vágyódás
A könyv pedig ez
Sötét folyóknál
Sötét folyóknál
vándoroltam
éltem életem
Babilonban
és elfelejtettem
szent dalom
elnyelte erőm
Babilon
sötét folyóknál
nem látni ott
ki vár és les rám
ki űzni fog
s megvágja ajkam
és szívem ott
sötét folyókból
nem ihatok
befedi fejem
s látom belül
törvénytelen szívem
és jegygyűrűm
nem tudtam
mert nem látni ott
ki vár és les rám
ki űzni fog
sötét folyóknál
nőtt pánikom
övé voltam már:
Babilon
halálos erővel
szívembe vágott
és mondta: „E szív
nem tiéd mától”
és jegygyűrűmet
szélnek eresztette
lényem a mindennel
körbevette
sötét folyóknál
sebzett hajnalon
éltem életem:
Babilon
dalom szakítom
fonnyadt ágról
de dal is fa is
neki dalol
mondatlan legyen az igaz
az áldás is úgy múljon
ha elfelejtelek
Babilonom
nem tudtam
mert nem látni ott
ki vár és les rám
ki űzni fog
sötét folyóknál
hol folyton így van
sötét folyóknál
Babilonban
Szántó T. Gábor fordításai
* A Book of Longing című kötet címadó darabja
*
Kapcsolódó cikkek:
Meghalt Leonard Cohen – És sötét lett, valóban