Zsidónegyed – Nem kaphat szabad kezet az önkormányzat
Belső-Erzsébetváros településrendezésekor a VII. kerületi önkormányzatnak figyelembe kell vennie az állam nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért nem kaphat szabad kezet a területet érintő változások elfogadása és a hatósági eljárások során – állapította meg állásfoglalásában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
Az ombudsman szerint az egészséges környezethez való alkotmányos alapjoggal összefüggésben visszásságot okoz, hogy a VII. kerületi önkormányzat olyan településrendezési rendelet elfogadására vállalkozott, amelynek rendelkezései nem biztosítják a műemléki jelentőségű terület és a világörökségi védőzóna védelmét, mert a megőrzésnél és fenntartásnál enyhébb szabályokat tartalmaz.
Az országgyűlési biztos az Óvás! Egyesület beadványa nyomán, hivatalból indított vizsgálatot. A vizsgálat tárgya annak megállapítása volt, hogy a Belső-Erzsébetváros területére vonatkozó településrendezés során a helyi önkormányzat eleget tett-e kötelezettségeinek, illetve, hogy a hatályos jogi szabályozási környezet elegendő garanciát nyújt-e a világörökségi területek fenntartható használatához.
Az ombudsman megállapította, hogy a Világörökség Bizottság Budapest Duna-parti látképét és a budai várnegyedet 1987-ben vette fel a listára, majd 2002-ben ezt a világörökségi helyszínt az Andrássy úttal és történelmi környezetével bővítette ki. A Magyar Állam felterjesztésére a világörökségi helyszín védőzónája a VI. és VII. kerületen keresztül húzódik, amelyben a régi zsidónegyed is található.
Az UNESCO világörökségi védelemre vonatkozó általános irányelvei szerint nemzeti és helyi szinten biztosítani kell az adott kulturális örökség fennmaradását és védelmét a fejlesztésekkel és változásokkal szemben. Rendeletével a kulturális miniszter egységes műemléki védelem alá helyezte Budapest világörökségi helyszíneit és a védőzónákat is, köztük egységes egészként az Andrássy utat és történelmi környezetét is.
Noha az önkormányzat készített olyan rendelet tervezetet, amely figyelembe vette a világörökség-védelmi szabályokat, ám az elfogadott jogszabályból a megszorító intézkedések kimaradtak. Az önkormányzat azért hagyta ki a megszorító intézkedéseket, mert nem akart versenyhátrányba kerülni a többi kerülettel szemben a befektetések terén. Az ombudsman szerint az értékvédelem a közérdekre tekintettel abszolút kötelezettsége az önkormányzatnak, amely nem tehető függővé egy, a jövőben bizonytalanul megvalósuló feltételtől, tudniillik a többi budapesti kerületre is érvényes új, értékvédelem-orientált szabályozás kidolgozásától. Ez ellentmond az örökségvédelem általános elvárásainak.
Az ombudsman a településrendezési eljárás megismétlésére szólította fel a kerületi önkormányzatot, valamint arra, hogy a szükséges mértékű változtatási tilalom elrendelésével gondoskodjék a műemléki jelentőségű terület integritásának megőrzéséről mindaddig, amíg az épített környezet védelméről szóló törvény szerinti eljárás megismétlésével új építési szabályzat és szabályozási terv elfogadására sor nem kerül. Továbbá felhívta az önkormányzat figyelmét arra, hogy a településrendezési eszköz megalkotásának folyamatában az örökségvédelmi hatástanulmány hiányzó munkarészeit pótolni kell, és a környezeti vizsgálat szükségessége érdekében meg kell keresnie az illetékes szerveket, valamint a szabályozási tervet el kell küldeni a területi tervtanácsnak.
A biztos azzal a javaslattal fordult a VII. kerület Erzsébetváros jegyzőjéhez, hogy gondoskodjon a Belső-Erzsébetváros világörökségi területen az UNESCO Világörökségi Bizottsága által tett ajánlások végrehajtásáról, különös tekintettel a már kiadott bontási és építési engedélyek felülvizsgálatára és – amennyiben Magyarországra irányadó nemzetközi világörökség-védelmi szabályok és a hazai kulturális örökségvédelmi jogszabályok végrehajtásához szükséges – a lejárt engedélyek visszavonására.
A biztos azzal a javaslattal fordult a Fővárosi Közgyűléshez, hogy gondoskodjon a világörökségi helyszínek és azok védőzónájára vonatkozó egyértelmű szabályok megalkotásáról.
A biztos kezdeményezte, hogy a kormány a világörökségi védelemre vonatkozó önálló törvényt vagy a kulturális örökség védelméről szóló törvény ilyen tartalmú módosítását lehetőség szerint legkésőbb a 2009. évi őszi ülésszakon terjessze az Országgyűlés elé. E kezdeményezés megegyezik azzal a javaslattal, amit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a szerencsi szalmatüzelésű erőművel kapcsolatban már megfogalmazott.
