Turul-etetés és disznóláb a Cipőkben

A konfliktus Liane Lang brit fotóművész alkotásával kezdődött. A művésznő köztéri szobrok átértelmezésével foglalkozik, Budapesten pedig ezúttal egy latexből készült jobb kezet helyezett a XII. kerületi Turul szobor csőrébe. Pár napra rá jött is a „válasz”, ismeretlenek disznólábakat helyeztek a Cipők a Duna-parton című emlékmű cipőibe. 

– szimbolikus utcai harc 2009-ben –

Az eset hatalmas felháborodást keltett és rendőrségi nyomozás, valamint több tiltakozó megmozdulás is követte az emlékmű meggyalázását. Kialakult hát egy szimbolikus, utcai küzdelem, melynek szimbólumai azonban véleményem szerint nincsenek egy súlycsoportban.

Végignézegetve a szélsőjobboldali honlapokat, rájöttem, hogy az ilyen beállítódású emberek számára a legfontosabb dolog, melyet mindenhol hangsúlyoznak, az ún. kettős mérce, mely szerint a magyar társadalom megítéli ezeket az eseményeket: „holokauszt- emlékművet”, menórát vagy egyéb zsidó szakrális szimbólumot látnak el kiegészítő ikonográfiai vagy tárgyi kellékkel, az bűncselekmény, elítélni való gaztett, melytől hónapokig visszhangzik a média, ám ha ugyanez keresztény vagy magyar nemzeti jelképpel történik, jópofa csínytevés, esetleg művészi alkotás.” (1.) Ez az érvrendszer elsőre valóban elgondolkodtató, de úgy vélem, hogy a két eset több okból sem említhető egy lapon.

Az első lényegesen nagy különbség az alkotó/elkövető személyében áll. Amíg ugyanis a művésznő felvállalta nevét, nem titkolta kilétét és azt sem, hogy miért van itt, és mi a célja alkotásaival, addig a cipőkbe disznólábat tevő elkövetők nem nyíltan, névvel és arccal cselekedtek, hanem az éj leple alatt garázdálkodtak. Ez fontos. A másik, amit a szélsőjobboldali honlapokon hangsúlyoznak, hogy amíg őket bűnözőként kezelik és eljárást indítottak ellenük, addig Lang szabadon tehet bármit. Nos, Langot is igazoltatták a rendőrök, de mivel nem tett kárt a szoborban és igazolta kilétét, nem büntették meg.

A következő lényeges különbség a szimbólumokban van. A Turul ugyanis csak egy fiktív mitológiai lény, mely nem egyetemes szimbóluma a magyar nemzetnek, nem jelképe az államnak, nem szerepel sem nemzeti lobogónkon, sem a címerünkben. Emiatt aztán nem is azonosul vele az egész társadalom, legfeljebb egy bizonyos rétege. Ráadásul a Turul nem emlékmű, csak egy köztéri szobor, melyből több is van ország és városszerte. Bár a XII. kerületi Turult a II. világháború katonai és polgári áldozatainak emlékére állították, mégsem általános a motívum tartalma. A tatbányai Turul szobor például 1896-ban készült, a Millennium emlékére, de említhetném itt a Szabadság-híd szobrait, vagy azt a Turul-nyomatos bélyegsorozatot, melyet 1900-ban adtak ki, szintén a Millennium emlékére. Mindebből jól látszik, hogy a Turul egy gumikategória, egy olyan motívum, mely mögött nincsen valós, reális tartalom/esemény, ezért arra húzzák rá, amire éppen szeretnék. Nem áll szorosabb kapcsolatban a II. világháborúval, mint például a Millenniummal. Nem szimbolizál semmit, csak egy kedvelt motívum. Ezzel szemben a Cipők egy teljesen egyedi emlékmű, olyan műalkotás, melyből csak egyetlen egy található, és meglehetősen konkrétan utal annak a több ezer embernek a szenvedéseire, halálára, akik a nyilas terror alatt vesztették életüket.

A jobb kéz már nehezebb kérdés, hiszen nyilvánvaló a Szent Jobbra való asszociáció, mely egyházi szimbólum, mégsem gondolom, hogy azonos lenne a két tett, hiszen Lang nem magát a Szent Jobbot tette bele a szobor szájába, nem magát az ereklyét gyalázta meg. A Jobbnak semmi baja nem esett, ez legfeljebb egy utalás, melyet többféleképpen is értelmezhetünk. Ráadásul a Turul csőrébe sem valódi kezet tettek. Más kérdés, hogy valóban nem eshet jól mindez egy nemzeti érzelmű, netán katolikus vallású embernek, de a különbség akkor is lényeges. A Cipőket ugyanis valódi disznólábbal, teljes valójukban sértették meg. Nem csak pár percre, egy fotó elkészülésének idejére, hanem ott hagyták a maradványokat, hogy mindenki jól lássa, mit is gondolnak a holocaustról, a zsidóságról és mindenről, amit ők képviselnek. Ráadásul, amíg a Turul szobornál két „szent” dolgot ábrázoltak egy profán helyzetben, addig a zsidó áldozatokat szimbolizáló cipőkbe olyan tabu, olyan alapvető tilalom került, mely már önmagában is sértő.

Itt tehát nem az a kérdés, hogy mennyire ízléses Lang szobra, nyilvánvalóan sokakat sértett és joguk is van megsértődni vagy megbántódni, de a „válasz” nyilvánvalóan nincsen egy szinten a kihívással.

Már csak egyetlen kérdés maradt bennem, mely már az Index egyik újságírójában is felmerült, nevezetesen, hogy MIÉRT pont a Cipőket?! Lang nem zsidó, vagy legalábbis nem találtam róla ilyen adatokat. Ő egy brit művész. Akkor miért a holocaust áldozatainak emlékművét gyalázták meg válaszképpen, és miért nem mondjuk a brit nagykövetséget, vagy valamilyen klubot? Itt jönnek be a minden helyzetben jól működő sztereotípiák és az a fajta antiszemitizmus, melynek már zsidókra sincsen szüksége ahhoz, hogy működésbe lépjen. Az itt kifejtett szimbolikus különbségek mellett, azt hiszem, valójában ez az igazán nagy különbség a két „alkotás” között.

_____________________________________________ 

(1) http://kuruc.info/r/7/42366/