Kötéltánc – XVI. Benedek Izraelben

 

 

XVI. Benedek pápa Izraelbe érkezett

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök május 14-én Jeruzsálemben találkozott a pápával.
– Felkértem őt, hogy mint morális tekintéllyel bíró személy, hangosan és folyamatosan hallassa a hangját az Izrael elpusztítását nyíltan hirdető iráni nyilatkozatok ügyében. Megmondtam neki: lehetetlenség, hogy a XXI. században egy állam nyíltan hirdeti Izrael elpusztítását, és nincs senki, aki ezt éles hangon elítélné – foglalta össze találkozásuk lényegét az izraeli miniszterelnök.

– A megbeszéléseken a békefolyamat előmozdítására összpontosítottak – közölte az újságírókkal Federico Lombardi, a Vatikán szóvivője.

– Azt válaszolta, hogy elítéli az antiszemitizmus minden formáját, és a gyűlöletet Izrael Állam ellen is… – Így nyilatkozott a pápa válaszáról elégedetten Netanjahu.

– A látogatás célja: béke, béke, béke – foglalta össze XVI. Benedek útjának eredményét Lombardi. – A pápa meghallgatta minden érintett fél álláspontját és hídként igyekszik közéjük állni.

A pápa négynapos szentföldi útja a folyamatos egyensúlyozás jegyében telt el. Nincs még egy olyan látogatás, amelyhez annyi ellentétes elvárás fűződne, mint ehhez. A pápa – tiszténél fogva – a nyugati világ legnagyobb erkölcsi tekintélye. Izrael/Szentföld a világ szimbólumokkal – valamint politikai feszültségekkel – legjobban zsúfolt locusa. Ilyen helyzetben valóban gúzsba kötve kell táncolni. A legkisebb gesztusnak is a legnagyobb jelentősége lehet.

 

Főhajtás a Jad Vasemben

Emblematikus volt a Holokauszt mártírjainak emlékét őrző Jad Vasém emlékhelyen tett látogatás. A pápa már korábban számos alkalommal elítélte a Holokausztot, hangsúlyozván, hogy az Istennel kötött szövetség tanúinak kiirtásával a bűnözők magát Istent akarták meggyilkolni. Az egyházfő természetesen ez alkalommal is mélyen elítélte a náci népirtást és tűrhetetlennek nevezte a Holokauszt tagadását, relativizálását is. Zsidó részről ugyanakkor fájlalták, hogy a pápa, német létére, egy szót sem szólt arról, kik voltak e bűntény elkövetői, s a katolikusok fejeként nem foglalt állást arról, hol a helye egyházának ebben a történetben. Ahol nincs önvizsgálat, ott nem oldódhatnak a feszültségek. 

A nüanszok jelentőségét mutatja, hogy Jehuda Bauer, a Holokauszt egyik legismertebb kutatója, kifogásolta a pápa azon szavait, miszerint a Holokauszt áldozatait megölték (killed), holott ezt az angol szót inkább a „békebeli” gyilkosságok esetén használják, s a mostani esetben a nagyobb súlyú „murdered” (meggyilkolták) ige lett volna helyes. 

A pápa szóvivője viszont udvariasan csalódásának adott hangot az izraeliek csalódása fölött. – Az izraeliek nem értették meg a pápa üzenetét – nyilatkozta Federico Lombardi, aki szerint a pápa beszéde ezúttal az emlékezésről szólt, hiszen a bűnről és a bűnösökről már számos alkalommal nyilatkozott.

A pápa ellátogatott a Siratófalhoz is, melynek réseiben békeimádságot tartalmazó cédulát helyezett el, majd felkereste a Sziklamecsetet, ahol – moszlim szokás szerint – levette cipőjét.

A Siratófalnál

 

Miközben a zsidóság felé számos gesztust tett, Betlehemben, harcosan kiállt a szuverén palesztin államért, a gázai blokád megszüntetéséért, és „tragikusnak” nevezte a biztonsági kerítést „egy olyan világban, ahol nap, mint nap új határokat nyitnak meg”. Ezután XVI. Benedek ellátogatott a közeli Aida menekülttáborba is, ahol a fal mellett is lefényképeztette magát. Mahmud Abbasszal közösen tartott sajtóértekezletükön a pápa a jogokhoz vezető békés útról és az erőszak elutasításáról, Mahmud Abbasz viszont a palesztinok katasztrófájáról és a menekültek visszatéréshez való jogáról beszélt. A palesztin hatóság jelenlévő képviselői mélységes elégedettségüknek adtak hangot a pápa megnyilatkozásai hallatán.

Simon Peresz államfő fogadta a pápát

 

Nagyon óvatosan fogalmazott a pápa, amikor a Szentföldön élő keresztények bajait érintette, akik az iszlám fundamentalizmus felerősödése óta, tömegesen emigrálnak a tengerentúlra. Fájdalmának adott hangot a keresztények elvándorlása miatt, de nem nevezte néven a felelősöket. Betlehemben 40 ezer résztvevő előtt tartott miséjén „hidak építésére” szólította föl a városban élő keresztényeket és moszlimokat. A Gázából Betlehembe érkezett száz kereszténynek csak a blokád okozta megpróbáltatásaik miatt tolmácsolta együttérzését, üldöztetésüket az iszlám fundamentalisták részéről nem hozta szóba. 

 

A pápamobil és a hívők tömege

A Jerusalem Post pápalátogatásról szóló blokkjában külön fejezetet szenteltek a nagy előd, II. János Pál jeruzsálemi útjának, nosztalgikusan felidézve az akkor átélt igazi nagy katarzist. El lehet merengeni azon, hogy e mostani út már sokkal inkább a politikai egyensúlyozás, mint az igazi katarzis jegyében telt el. Viszont pozitívumként kell értékelni, hogy a római pápa izraeli látogatása immár olyan hagyomány, amit valószínűleg e mostani pápa utódja is követni fog. XVI. Benedek szentföldi útjának talán ez a legfontosabb hozadéka.