„Idén nyolc zsidó gyermek született”

Írta: Simon Judit  - Rovat: Politika

A maga közel hétszáz tagjával, a nagyváradi zsidó hitközség a második legnagyobb Romániában. Az országban mintegy tízezer zsidó él, közülük ötezren Bukarestben. A Pece parti Párizsban az utóbbi években felélénkült a közösségi élet. Megnyílt, elsőként az országban, a Zsidó Közösségi Központ, ami oda vonzza fiatalokat is. És még valami: idén nyolc zsidó gyermek született.

Nagyváradi életképek

 

Neolog zsinagoga_web.jpg

A nagyváradi neológ zsinagóga

Nagyváradon a második világháború előtt 33 ezer zsidó élt, a deportálásból csupán háromezren tértek vissza, 2300 férfi és mindössze 700 nő. Következett az alija-korszak, amikor, immár a kommunista rendszer kifosztotta zsidók, elindultak Izrael, vagy a világ más országai felé. A hetvenes-nyolcvanas években a diktátor jó pénzért eladta a zsidókat.

 
Lassan ugyan, visszatérni is kezdenek. A közösség több mint tíz százalékát a hazatértek alkotják. 

A váradi zsidóság többsége neológ volt, de számosan tartoztak az ortodox közösséghez is. A neológ zsinagóga mintegy két évtizede nem működik. Az ortodoxot most újítják fel, kívülről régi fényében pompázik. Mellette a kis zsinagóga, ahol immár neológok és ortodoxok, vallásosak és „csak” istenhívők, különböző korú és foglalkozású naponta együtt imádkoznak. 

Nagyvárad mindig kicsit szerencsésebb helyzetben volt, mint az ország többi városa. A szocialista nemzetállamra alapozó diktatúra éveiben, ebben a szecessziós városban az antiszemitizmus nem került felszínre, ami nem jelenti azt, hogy nem is lappangott. Koppelmann Félix mérnök, a nagyváradi és egyben a Bihar megyei zsidó hitközség elnöke, évtizedekig vezetett egy jelentős vállalatot. Szerinte sem a múlt rendszerben, sem pedig a ’89-es változás után nem származott hátránya amiatt, hogy zsidó. Szerencsés volt.

Sokan azonban letagadták, vagy elhallgatták származásukat. Zsinagógába alig, a hitközségbe szinte egyáltalán nem jártak. „Lehet, féltek, lehet, egyszer megjárták, amiért vállalták zsidóságukat. Sajnos a második világháború tapasztalata érezteti hatását. Ellenben most az ország csatlakozásával az Európai Unióhoz, a zsidók, akár a többi romániai kisebbség, európai állampolgár lett” – véli az elnök. Koppelman azt mondja, napjainkban az antiszemitizmus, mint „primitívség, butaság, feltűnési vágy” jelentkezik egyes embereknél vagy szűk létszámú csoportoknál. Nagyváradon azonban „a nem zsidó többség elutasítja az antiszemita megnyilvánulásokat”. 

Freund Lázár a hitközség vallási vezetője. Most, az egy éves szerződéssel ott tevékenykedő, Izraelből érkezett rabbinak a segítője, mindenese. Az idős úr mindent tud a hagyományokról, amit tudni kell. Elmondja, egyre többen járnak a zsinagógába, a reggeli, de főleg az esti istentiszteletekre. Az ünnepeken megtelik Isten háza. Sokan tanulják a vallási rituálékat, az imádságok olvasását, de „középkorban ez nem könnyű, gyerekkorban kell elkezdeni”. Megjelentek a román, angol és magyar nyelvű fordítások és ezeken a nyelveken is lehet imádkozni. „Legalább értik, amit olvasnak” – jegyzi meg bölcsen Freund Lázár. 

A tanulást megkönnyítik a héber nyelv és a Tamud Tóra tanfolyamok. Lehet továbbá angolul és magyarul tanulni, tánc- és számítógép-órákra járni, és sok minden más tudást elsajátítani a nagyváradi hitközségnél. A Zsidó Közösségi  Központ felpezsdítette az életet, a fiatalok szerveznek maguknak, valamint a középkorúaknak és időseknek programokat. Fogadják a kisgyerekeket is óvoda, iskola után, vakációban. Lehet játszani, tanulni, a szakképzett felügyelet biztosított.
Híres a nagyváradi hitközség vegyes kórusa, és egyre ismertebbé és elismertebbé válik a Hakeset – Szivárvány nevet viselő klezmerband. A profi zenészekből alakult zenekar sikerrel vett részt az izraeli klezmer fesztiválon. Ez már egy lépés a világhír felé – állítják a hozzáértők. Ugyancsak híres a hitközség kóser kantinja, ahol százhúszan étkeznek. Híres, mert szigorúan betartja az előírásokat és mert finom az étel. 

 

zsinortodox nagyvárad.jpg 

Az ortodox közösség zsinagógája 

A köztudatban ugyan az él, hogy elöregedett a zsidó közösség, a legutóbbi kimutatások szerint Nagyváradon 225 fő a harmincöt év alattiak száma, valamivel kevesebben, körülbelül 200-an tartoznak a középkorúakhoz, s a többiek, mindössze 39 százalék képezi az idősebb nemzedéket. Ez jobb az országos statisztikánál.
Koppelmann Félix boldogan újságolja: ebben az évben nyolc zsidó gyermek született a városban.
 

támogatás