A Mazsök elmúlt hét éve számokban

KORÁNYI LÁSZLÓ

A Mazsök elmúlt hét éve számokban

Pályáztatási és döntési gyakorlat

Mint a Mazsök pénzügyi bizottságá­nak elnöke, fontosnak tartom, hogy pénzügyi és tartalmi szempontból is lássuk az elmúlt hét év pályáztatásá­nak eredményeit. Az elemzés rávilágít a pályáztatás pozitív és negatív oldala­ira, amivel az a célom, hogy egy gon­dolkodási folyamatot indítsak be a Mazsök ezen igen fontos területének tudatosabbá és jobbá tétele érdekében.

1. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA

Az alábbi dokumentum a Mazsök pályáztatási és döntési gyakorlatát elemzi a tényleges adatok alapján. Az elemzés két szempont szerint történt:

Témák szerint

Szervezeti kategóriák szerint

Az elemzés mindkét esetben vizsgál­ta a kért és a kuratórium által megítélt pályázatokat érték (Ft összeg) szerint. Az elemzés az 1999-2006 első félévé­ben beadott és eldöntött összes pályá­zatra kiterjedt (1059 darab), ami össze­sen közel másfél milliárd Ft kért és 300 millió Ft megítélt összeget jelent.

Mivel a Mazsöknél nem működik egy elemzésekre is alkalmas pályázta­tási rendszer, az adatok gyűjtése kura­tóriumi döntésenként Excel táblázatok­ban történik. Ezeket a táblázatokat a Mazsök munkatársai egyesítették, majd a táblázatokat kiegészítettem a két elemzési szemponttal, amelyek alapján Excel programmal végeztem el az elemzést. A szempontokat az alábbi kategóriákra bontottam:

Témák:

Könyvkiadás

Tört. Kutatás, megemlékezések

Helyreállítás, tárgyi fejlesztés

Vallási

Szociális

Kulturális (egyéb)

Közösségépítés

Oktatás, ifjúság

Antiszemitizmus

Szervezeti kategóriák:

Mazsihisz és taghitközségei Más hitközségek

Iskolák (egyéb, nem Mazsihiszhez tartozó)

Cionista szövetség és tagszervezetei

Egyéb zsidó egyesületek

Civil szervezetek, önkormányzatok

Tudományos kutatás

Egyéni kérelmek

Vállalkozások

A kategóriák meghatározásánál szempont volt azok informatív jellege, valamint az, hogy 10 alatti kategóriára lehessen osztani a teljes pályázati mennyiséget. Figyelembe vettem a Mazsöknél alkalmanként használt be­sorolási kategóriákat is.

Természetesen a kategóriákba soro­lás mindig felvet nehézségeket, az alábbiakban néhány példát adok a kö­vetett módszerről:

A KÖNYVKIADÁS kategóriába soroltam még: a fordítást, a szöveges CD kiadást, az általános honlapokat.

A KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS kategóriába kerültek még a sporthoz kapcsolódó pályázatok is.

A szervezeti kategóriák szerinti elemzés azért is fontos, mert gyakorla­tilag a Mazsök által szétosztott pénzek jelentik az egyetlen rendszeres, Mazsihiszen kívüli pénzügyi csatornát a magyarországi zsidó közéletben.

Az egy szervezeti kategóriába soro­lásnál együvé tartozónak vettem a szervezetet és tagszervezeteit, alapít­ványait, újságjait stb. A Mazsihisz esetén odatartozónak vettem a különböző Mazsihisz intézményeket is, is­kolák, kórház, szeretetotthonok, stb.

A MÁS HITKÖZSÉG kategóriába az EMIH és a Szim Salom, valamint kapcsolódó szervezeteik kerültek.

A CIVIL kategóriába soroltam: a MAZS alapítványt, a nem zsidó szerve­zetek alapítványait, a Cfati Múzeumot, magyar-izraeli baráti társaságokat, stb., valamint ebbe a kategóriába került a né­hány önkormányzati pályázat is.

Az ISKOLÁK (EGYÉB) kategóriá­ba a nem Mazsihiszhez tartozó zsidó iskolák kerültek, valamint a nem-zsi­dó iskolák igen kisszámú pályázata.

A VÁLLALKOZÁSOK kategóriá­ba a pályázó gazdasági társaságok Bt-k, KFT-k, Kht-k kerültek.

2. TÉMA SZERINTI ELEMZÉS

Az l. táblázat tartalmazza a téma sze­rinti elemzés adatait. Látható, hogy a Kul­turális és Könyvkiadás kategória messze vezet a népszerűségben a pályázók köré­ben. A döntések ezt jelentősen megvál­toztatják, hiszen a megítélt pályázatok kö­rében a Szociális és a Helyreállítás, tárgyi fejlesztés kategóriák vezetnek. A nyerési arányokat tekintve az Oktatás, ifjúság ka­tegória pályázatai a legsikeresebbek (kö­zel 40%-uk nyer, értékben számolva). Az arányok tekintetében a második legsike­resebb pályázati kategória a Szociális.

Két grafikonon (2., 3. tábla) szemlé­letesen be lehet mutatni a megoszláso­kat, a 4. tábla pedig azt mutatja meg, hogy az egyes kategóriák pályázataiból hány százalékot ítélt meg összegben a kuratórium:

3. A PÁLYÁZÓK SZERVEZETE SZERINTI ELEMZÉS

Az 5. táblázat tartalmazza a pályá­zók szervezeti hovatartozása szerinti elemzés adatait.

Látható, hogy a Mazsihisz-hez tar­tozó szervezetek adták be messze a legtöbb pályázatot, arányuk megköze­líti az összes pályázat 40%-át. Messze lemaradva követi a Mazsihiszt a má­sodik és harmadik helyezett kategória, a „Civil, önkormányzati”, valamint a „Vállalkozások” kategória egyenként 16%-os aránnyal.

A Mazsihisz pályázatok az átlagnál sokkal sikeresebbek is, a megítélt pá­lyázatoknak már közel 50%-át teszik ki a Mazsihisz pályázatok. Nyerési arányuk 25% fölött van. A „Más hitközségek” már kevésbé sikeresen pá­lyáznak, nyerési arányuk mindössze 19,4%, vagyis az átlagot (20,4%) sem érik el.

A nyerési arányt tekintve a legsike­resebbek az Egyéb zsidó iskolák (28,5%), a második és harmadik he­lyen pedig a Cionista szervezetek és az Egyéb zsidó szervezetek állnak, mindkét kategória közel 28%-os nye­rési aránnyal.

Messze a legkisebb nyerési arányt produkálták a Vállalkozások, alig 9%-kal.

Három grafikonnal szemléltetjük a szervezeti formák szerinti megoszlá­sokat. (6., 7., 8. tábla)

A fenti elemzést még természetesen tovább lehet folytatni, pl. az egyes ka­tegóriák további bontásával, új elem­zési szempontok bevezetésével (pl. magyarországi-külföldi). A jelen dokumentumban prezentált gyors elem­zést szándékom szerint a későbbiek­ben folytatom. Úgy vélem azonban, hogy már ez a gyors elemzés is alkal­mas arra, hogy elgondolkodtassa a Mazsök kurátorait és a szélesebb köz­véleményt.