Működésképtelen kuratórium?

Működésképtelen kuratórium?

24 millió forintról nem dönt a Mazsök

A Mazsök kuratóriuma utoljára 2006 márciusában volt képes meg­felelő létszámban összejönni. Ak­kor nem tudtak az összes, 2005-ben beadott pályázatról dönteni, s így jelenleg 167 pályázat, valamint a tá­mogatásukra javasolt 24,2 millió fo­rint vár elbírálásra. A következő ülésre vár mintegy négyszáz rok­kantnyugdíjas is, akiknek a jára­dékkiegészítését szintén a testület­nek kell jóváhagynia.

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány a honi zsidó civil kezdeményezések leg­nagyobb támogatója. Az állami kár­pótlás keretében kapott hét ingatlan jövedelmét a sokszínű, plurális zsidó élet felvirágoztatása érdekében hiva­tott felhasználni. A döntéshozatalhoz (egyszerűbb ügyekben, mint amilyen a pályázatok elbírálása) húsz kurátorá­ból tizenegy fő jelenlétére van szük­ség. Mindez idén márciusban sikerült utoljára, azóta két döntésképtelen ülést tartott a kuratórium.

Kik hiányoznak rendszeresen az ülésekről? Korányi László (a B’nai B’rith képviselője a testületben) úgy fogalmaz: „a külföldiek, a debreceniek és a betegek”. Az ironikus kategorizálás első csoportjában a kuratórium három izraeli (Eliezer Gilad, Zvi Ramot, Eli Spanic) és egy amerikai tagja (David Moskovits) található. Ők az el­múlt két alkalommal nem voltak jelen az összejövetelen. Távolmaradásukat nem kötelesek megindokolni, több­nyire nem is teszik. Eliezer Gilad, aki (Zoltai Gusztáv mellett) a kuratórium társelnöke és az előző ügyvezető tit­kár, Sebes Gábor menesztésének fő előmozdítója, külön említésre méltó személyiség. A kuratórium felállásá­nak idején a Szochnut budapesti iro­dájának vezetője volt, ám mint a WJRO* képviselője került be a testü­letbe. A WJRO azóta visszahívta őt posztjáról (Zvi Ramottal együtt), ám Eliezer Gilad vitatta e lépés jogossá­gát, ügyvédet fogadott – és maradt tisztségében. Csak épp a kuratórium utóbbi két ülésén – úgy is mint társel­nök – nem vett részt.

A jelenlegi szabályozás szerint tehát a kurátorok be vannak betonozva tiszt­ségükbe, és csak akkor állnak föl, ha nekik úgy tetszik. Tova Pinto, aki Eli­ezer Giladot követte a Szochnut buda­pesti irodájának élén, két éven át siker­telenül próbálkozott a kuratóriumba való bekerüléssel. Ez megmagyarázza más kurátorok magabiztosságát is, akik szintén a „nem dolgozom, de nem is mondok le” gyakorlatot folytatják. Hogy miért ragaszkodnak posztjuk­hoz? A kuratórium osztja szét a ma­gyarországi zsidó civil társadalomnak szánt pénzek túlnyomó részét, tehát nem csupán kóved, hanem nagyon is valós befolyás a tét. Egy kurátor jó es­éllyel ki tud lobbizni a hozzá közelál­lók számára némi támogatást.

A kuratórium szervezeti és működé­si szabályzata kimondja, hogy ha egy kurátor háromszor egymás után nem vesz részt a testület ülésén, annak küldőjét a Mazsök felszólítja: hívja vissza képviselőjét. Ki jogosult e lé­pés megtételére? A kuratórium két társelnöke vagy két alelnöke. Noha érintett személy akad, nem is egy, ed­dig ilyen felszólításra nem került sor. (Eliezer Giladot nem a kuratórium sürgetésére hívta vissza a WJRO.)

Egy elfoglalt izraeli hivatalnok vagy üzletember részéről végül is érthető, ha nem akar bizonytalan kimenetelű kuratóriumi ülésekre iderepülni – csak akkor miért nem adja át valakinek döntési jogát, ha nem tud/nem akar él­ni vele? Nem akarja elveszíteni (in­kább csak forma szerinti) befolyását a magyar zsidó életre?

A külföldiek nélkül tizennégy fős kuratórium azonban még mindig ké­pes lenne döntést hozni. A Korányi László által a „betegek” és „debrece­niek” kategóriába sorolt tagok gyako­ri távolmaradása azonban már sok. Előbbiek valóban idősebb korú, egészségi gondokkal küzdő emberek. Esetükben érthető az akadályoztatás, csak a kuratóriumi tagsághoz való ra­gaszkodás nem. Engländer Tibor (Ci­onista Szövetség), Herczog László (ortodoxia) küzdenek ilyen problé­mákkal. A „debreceniek” kategóriába Weisz Péter, az ottani hitközség elnö­ke tartozik. Az elmúlt évben nem sok ülésen volt jelen Szabó Zoltán (jelen­leg MSZP-s parlamenti képviselő), az állam által delegált kurátor. Ennyi tá­volmaradással a kuratórium már működésképtelen.

Ám ha a kurátorok össze is kapnák magukat, és végre kellő számban meg­jelennének az ülésen, akkor sem ol­dódna meg minden probléma. Egy jog­szabály szerint ugyanis a kuratórium tagjainak érvényes vagyonnyilatkoza­tot kell benyújtaniuk. A húsz főből hat (a három izraeli, a két „beteg”, vala­mint Dov Levy) ezt nem tette meg, kettő (Kardi Judit és Sessler György) hibás nyilatkozatot adott be. A márciu­si ülésen Molnár József, az állam által delegált kurátor emlékeztetett erre.

E sorok írója a részvétel és a va­gyonnyilatkozat kérdésében e-mailben fordult két izraeli kurátorhoz: Eliezer Giladhoz és Eli Spanichoz. Előbbitől nem érkezett válasz, Eli Spanic viszont (július 18-án kelt vála­szában) jelezte, hogy ez év májusában kapta meg a vagyonnyilatkozat formanyomtatványát – magyar nyelven. Mi­vel nem tud magyarul, most keres se­gítséget a nyomtatvány kitöltéséhez. A részvétellel kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy a kellő időben tör­ténő értesítést tartja magától ér­tetődőnek.

A fentieket tekintve elég kevés esé­lye van annak, hogy a kuratórium a közeljövőben működőképes állapotba kerüljön. Aligha véletlen, hogy a kö­vetkező ülés időpontja nincs is kitűz­ve. (Utoljára június 28-ra hirdetett ülést Zoltai Gusztáv és Tordai Péter, de ezt az előre látható határozatképte­lenség miatt az utolsó percben a titkár­ság lefújta.)

Mindezt nem csupán a fent említett 167 pályázó bánja, hanem immár több mint négyszáz rokkantnyugdíjas holokauszt-túlélő, akiknek a törvény 1997-ig visszamenőleg megítélt egy járadékkiegészítést. A pénzt akkor folyó­sítja a költségvetés, ha majd a kurató­rium tizennégy fős minősített többség­gel ezt jóváhagyja. Noha az aktus csak formális, a fentiek fényében ennek, rövid távon, esélye sincs.

Miután a 2005-ös pályázatokat még nem bírálták el, a 2006-os pályázato­kat meg sem hirdették. így elsősorban azok maradnak hoppon, akik valami­lyen időhöz kötött pályázatot adtak vagy adnának be (pl. 2006-os nyári tá­bor). A pályázati bizottság egyébként előkészítette javaslatát, rajta tehát nem múlik a dolog.

Gadó János

Ui.: Lapzárta után érkezett az infor­máció: a kuratórium következő ülését szeptember 14-ére tűzték ki. (A szerk.)

* World Jewish Restitution Organization: a holokauszttal kapcsolatos jóvátételekkel foglalkozó nemzetközi zsidó szervezet.