A hitközségi apparátus, illetve az azt teljhatalommal irányító Zoltai Gusztáv, korábban adott a demokrácia látszatára – most nem ezt tette. Korábban a bukott Mazsihisz-elnökök alelnöki sarzsit kaptak, amely ugyan semmiféle politikai hatalommal nem járt, de Zoltai ezzel mutatta ki: nem akar leszámolást.

 

A BZSH április 15-i közgyűlésén azonban kisebbfajta leszámolás zajlott le: a két potenciálisan veszélyes ex-elnököt (Heisler Andrást és Tordai Pétert) a szavazógépezet eliminálta. Mivel nem lettek küldöttek a Mazsihisz közgyűlésén, arra sincs lehetőségük, hogy ott bárki elnöknek jelölje őket. A 61 jelöltből épp ők ketten estek ki, a 69 érvényes szavazólap közül épp az ő nevük volt kihúzva több mint harmincon. Nagyjából ennyi fizetett hitközségi alkalmazott lehet a BZSH küldöttek között. Ezek az emberek tehát még titkos szavazáson sem mernek kenyéradó gazdájuk, Zoltai ellen voksolni. Jól működik a szavazógép, talán túlságosan is jól – mondta egy bennfentes – a kelleténél inkább kilógott a lóláb. (A harmadik kiejtett jelölt, Breuer Péter esetében a valódi ellenszenv játszhatott közre – vélekedett forrásunk – noha ő köztudottan közel áll Zoltai Gusztávhoz.)

Heislert és Tordait még az alelnöki tisztségtől is megfosztották. E posztra jelölték viszont Herczog Lászlót, az ortodoxia elnökét, aki közösségének évi költségvetését a Mazsihisz-apparátuson keresztül kapja; valamint Weisz Pétert, a debreceni hitközség elnökét, akit az ellene támadó (gazdasági rendellenességeket firtató) renitensektől négy éve épp Zoltai Gusztáv védett meg.  (Szombat, 2003. október).

Feldmájer Péter elnöki esélyeit tehát a most vasárnap esedékes Mazsihisz-elnökválasztáson senki és semmi nem veszélyezteti. (Ami Zoltait illeti: az ő újraválasztási esélyei nagyjából olyanok, mint Kádár Jánosé 1972-ben.)

A Síp utcában hosszan elnyúló Kádár-rendszerre kell felkészülnünk. De egyszer az is véget ért. (A szerk.)                                

 

 

Újraválasztott vezetők a Budapesti Zsidó Hitközségben

A levezető elnök, Egri Oszkár megnyitójában közölte: a Közgyűlésnek hetvenhárom, illetve a tizenhárom rabbival együtt nyolcvanhat tagja van, így a határozatképességhez negyvennégy fő szükséges. Mivel a létszámellenőrzés hetvenhét főt mutatott, a közgyűlés határozatképes volt. A jegyzőkönyvezető és -hitelesítő megválasztása után a grémium fölállással adózott a Soá áldozatainak emléke előtt.

A napirendi pontokra áttérve Egri leszögezte: a zsinagógakörzetekben a februári BZSH-küldöttválasztások rendben lezajlottak. „A budapesti vallásos zsidóság legmagasabb fóruma előtt állnak, esetleges felszólalásaik példaértékűek az egész zsidóság számára. Ennek megfelelően megkérem önöket, hogy […] tartózkodjanak olyan észrevételek és véleménynyilvánítások megtételétől, amelyek nem esnek egybe a mai közgyűlés legfőbb céljával, a tisztségviselők megválasztásával. Kérem, hogy tartózkodjanak egymás sértegetésétől” – hangsúlyozta Egri.

Először titkos szavazással (valamennyi tisztségviselőt titkosan és négy évre választották meg) megválasztották a BZSH elnökét és ügyvezető igazgatóját. Mindkét posztért egy-egy jelölt versengett: az azokat most is betöltő Streit Sándor, illetve Zoltai Gusztáv. Az elnökválasztáson hetvenhét szavazatot adtak le, mind érvényes volt, s ebből hatvanhét támogatta Streitet. Az ügyvezető igazgató-választáson szintén hetvenhét volt a leadott szavazatok száma, s hetvenhat az érvényes. Zoltait hatvanegy küldött támogatta.

Ezt követően tizenöt jelöltből megválasztották a BZSH tizenhárom tagú Elöljáróságának tizenegy tagját (a másik két tagot a Rabbitestület delegálja). Hetvenhat szavazatot adtak le, ebből hatvankilenc volt érvényes, így a megválasztottság föltétele volt a legalább harmincöt megszerzett szavazat. A tizenöt jelöltből ezt tizennégyen érték el. Harminchárom szavazatot kapott, így automatikusan kiesett – az információink szerint Zoltai Gusztávhoz igen közel álló – Breuer Péter. Bár harminchét szavazatot kapott, nem került be az Elöljáróságba a Mazsihisz egykori elnöke, Tordai Péter. Ötven szavazattal elöljáró lett viszont egy másik Mazsihisz-exelnök, Heisler András.
       
Öt jelöltből megválasztották a Számvevő és Számvizsgáló Bizottság öt tagját is. Itt is a megválasztás föltétele volt, hogy a jelölt kapja meg az érvényes szavazatok több mint a felét. Ezt mind az öt jelölt teljesítette.

Megválasztották a BZSH Választási Bizottságának kilenc tagját – e posztért tizenketten szálltak ringbe. Mindezen kívül sor került annak az ötvennyolc küldöttnek a megválasztására is – hatvanegy jelöltből –, akik a Mazsihisz Közgyűlésében a BZSH-t képviselik. A küldöttek hetvenhat szavazatot adtak le, ebből hetvenegy volt érvényes. Küldött lett többek közt Egri Oszkár, a Mazsihisz jogásza; Engländer Tibor, a Magyarországi Cionista Szövetség egykori és tiszteletbeli elnöke; Kunos Péter, az Agrobank egykori, utóbb – sokak szerint koncepciós perben – börtönbüntetésre ítélt elnök-vezérigazgatója; Streit Sándor, a BZSH elnöke, illetve Zoltai Gusztáv, a BZSH és Mazsihisz ügyvezető igazgatója. Nem lett Mazsihisz-küldött harmincnégy ellenszavazattal Breuer Péter, harminckettővel Tordai Péter és huszonhéttel Heisler András.

Zárásként a küldöttek nagy többséggel elfogadtak egy határozati javaslatot, melynek értelmében a Közgyűlés fölkérte a frissen megválasztott tisztségviselőket és bizottsági tagokat, hogy esetleges, a választott tisztséggel kapcsolatos üzleti érdekeltségüket vizsgálják fölül, azt május 15-ig szüntessék meg.

 

Szegő Péter