Botrány a Zsidó Világkongresszusban – azaz miért kellett lemondania Israel Singernek?
Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke, egy telefonos körkapcsolás során jelentette be 2007. március 14-én, hogy megválik Israel Singertől, aki 1972 óta dolgozott a ZSVK-nak.
|
Még együtt Israel Singer és Edgar Bronfman egy korábbi képen |
Singer sokat tett a kongresszusért, politikai kampányokban is részt vett, így lobbizott a Szovjetunióban fogva tartott cionisták, Mendelovics, Edelstein és Saranszkij szabadon bocsátásért, később erősen exponálta magát a Waldheim-ügyben. Küzdött a volt ENSZ-főtitkár államfővé választása ellen (annak náci, illetve Wehrmacht-os múltja miatt), illetve a svájci alvó számlák ügyében is erős aktivitást fejtett ki sélesen támadta a helvét államot. Singer hosszú pályafutást mondhat magáénak, 1986 és 2001 között a ZSVK főtitkára, 2001 és 2006 között pedig az adminisztratív tanács elnökeként tevékenykedett, ám tavaly mindennemű pénzügyi felelősségéről lemondott.
Singer pozíciója már korábban is inogni látszott, hiszen 2004 novemberében, az SFJC, a Zsidó Hitközségek Svájci Szövetsége követelte, hogy a ZSVK genfi irodájának működését számvizsgáló céggel vizsgáltassák át. A vita akörül az 1.2 millió dollár sorsa körül forgott, melyről azt állították, hogy Singer – mielőtt továbbküldte volna Londonba és New Yorkba – egy svájci bankszámlán helyezte el. Bár a pénz eljutott rendeltetési helyére, az ügy más problémákat is felvetett. New York Állam főügyészi hivatala a múlt évben megvizsgálta a történteket, és arra a következtetésre jutott, hogy Singer megsértette a saját pénzügyi átláthatóságába vetett bizalmat, továbbá problémásnak találta a ZSVK pénzügyi ellenőrzési és fund-raising politikáját. Ugyanakkor semmilyen bűncselekményre utaló bizonyítékot nem találtak.
|
Edgar Bronfman |
Edgar Bronfman azonban éles szavakkal ítélte el Singert egy Pierre Besnainouhoz, az Európai Zsidó Kongresszus (EZSK) elnökéhez írott levelében, melyben ezt írta: „Israel (Singer – szerk.) az én pénzemből szolgálta ki magát a ZSVK irodájában.” A levél, melyet a The Jerusalem Post szerzett meg, azután érkezett Besnainouhoz, hogy utóbbi felháborodását fejezte ki Singer leváltása és annak körülményei miatt, és azzal fenyegetőzött, hogy az EZSK kivonul a ZSVK-ból.
A botrány nem jött jól az egyébként is botrányoktól hangos ZSVK-nak. Bronfman és Stephen Herbits (a ZSVK főtitkára) ugyanis leváltotta Bobby Brownt, a szervezet izraeli tagozatának elnökét és kinevezte a helyére Oded Erant, a zsidó állam EU-ba delegált diplomatáját. Erre a lépésre viszont a főleg az Ehud Olmert és Simon Peresz fémjelezte Kadima párt által uralt izraeli iroda vezetői reagáltak dühösen. Shai Hermesh, Kadima-párti Kneszet-tag, a ZSVK pénztárosa élesen bírálta a lépést és arra hívta fel a figyelmet, hogy kísérlet zajlik arra, hogy egy demokratikus szervezetet egy amerikai milliárdos uralma alá hajtsanak. A vita végén Bronfmanék visszavonultak és elhatározták, hogy új elnököt keresnek az izraeliek számára.
Az éppen ebben az ügyben stratégiai megbeszélésre, Venezuelába utazó Besnainouhoz írott levelében Bronfman azzal is megvádolta Singert, hogy nem fizetett adót azok után a pénzek után, melyet a saját céljaira használt fel, és „ugyanezt a játékot űzte”, amikor Jeruzsálembe utazott. „Készpénzt vett fel az irodából és soha sem számolt el vele”, ráadásul a jeruzsálemi irodával fizettette ki néhány szállodai számláját, így „megsértette a ZSVK politikáját és a vonatkozó számviteli szabályokat.” Majd érzelmesen azt is hozzátette, „Több hétig sírtam, míg rájöttem arra, hogy oly csúfosan használt ki az az ember, akit pedig valaha annyira kedveltem.“
Stanley Arkin, Singer ügyvédje leszögezte, hogy intelligens, konstruktív és kiegyensúlyozott dialógusra törekszenek a ZSVK illetékeseivel és vezetőivel. „Néhány korábbi, a médiában elhangzott kijelentés fülsiketítően éles és hamis volt. Israel Singer harminc esztendőt töltött a ZSVK szervezetében, ezalatt komoly teljesítményt nyújtott. A megfelelő időben minderről többet fog mondani, és be fogja bizonyítani, hogy ez a szervezet fennmarad a történelemben – és vele együtt azok is, akik vele dolgoztak.”
(Források: www.swissinfo.org, The Jerusalem Post, Haaretz)