Gárdátlanul-megoldatlanul

Írta: Novák Attila - Rovat: Politika

 

gárdátlanul_illusztráció.jpgA Magyar Gárda elsősorban az ún. „cigánybűnözés” ellen irányul, de egyrészt nagyon nehéz ok-okozati összefüggést találni a Gárda masírozása és a romák által elkövetett bűnesetek esetleges csökkenése között (ugyanis ilyen nem létezik), másrészt pedig a „cigánybűnözés” nagyon rossz fogalom, mert egy egész népcsoportot kivétel nélkül azonosít a bűnözés különféle formáival. Ez méltánytalan és igazságtalan. A Gárda tehát nem ad valós választ a romák problémáira, vagy az egyes romák által elkövetett bűnesetekre.

Az is világos, hogy nehezen tartható fenn a magyar baloldali és liberális értelmiségnek az álláspontja, mely minden romákat érintő sommás véleményben rasszizmust lát, ugyanakkor kizárólag a nem roma társadalmat vádolja a romákat is érintő mélyszegénységért, vagy egyes romák által elkövetett bűnesetekért. A cigányság nép, sajátos kultúrával, szociális formákkal, helyzetük sok helyen csak rájuk jellemző, a nem roma magyar átlagtól való átlagos elmaradottságuk pedig nagyon régi, már a múltban is fennállt. Ennek a helyzetnek a megértéséhez ki kell lépnünk középosztályi berkeinkből és meg kell próbálnunk empátiával nézni azokat, akiket a sorsuk máshová vetett.

A Magyar Gárda tehát rossz válasz egy valóban létező problémára, a főleg az elnéptelenedett falvakban, illetve Észak-Kelet Magyarországon elharapódzó, a roma és nem roma lakosság közti konfliktushelyzetekre. Rossz válasz arra, hogy ezekben a térségekben olyan roma lakosság nő fel, mely már többgenerációs munkanélküli és nem lát olyan mintákat/modelleket maga előtt, mely egyrészt értelmes lenne, másrészt a jövedelmet a munkához kötné, harmadrészt pedig valamilyen speciális megoldást kínálna sajátos problémáikra. A roma munkanélküliség főleg annak köszönhető, hogy összeomlott az őket felszívó szocialista nagyipar és az ún. tudás-alapú társadalomban, amilyen állítólag a magyar (leszámítva persze az „urambátyámosdit”), az ebből fakadóan megmaradó  hagyományos roma munkatevékenységek a társadalmi-munkahelyi hierarchia legaljára sorolják be őket. Ezt az óriási veszteséget és lecsúszást nem lehet a „law and order” szlogenjével önmagában orvosolni, de azzal sem, ha antidiszkriminációs kampányokat indítunk.
Ezen az egyébként nagyon rossz állapoton pedig a Magyar Gárda azért is ront, mert militarista megjelenésével a roma társadalmat is radikalizálja, ezért várhatóan roma nacionalista Black Panthers mozgalmakat provokál ki. Ez pedig senkinek nem állhat az érdekében.

Ilyen alapon persze akár üdvözölhetnénk is a bíróság döntését, mely az állami erőszakszervezeten kívüli erőszakszervezet tiltotta be. Örömünk azonban addig nem lehet teljes, amíg a mindenkori magyar kormány, illetve a vezető pártok valamilyen épkézláb, nem pusztán a roma lakosság helyzetét javító, de integrációjukat megkönnyítő koncepcióval nem állnak elő, és nem állandóan arra figyelnek, hogy hány szavazót nyernek vagy veszítenek a különféle választásokon. Olyan programmal kellene előállniuk, amely figyelembe veszi azt, hogy a romák magyar polgártársaink, de olyanok, akiknek az átlagostól eltérő speciális problémái vannak, amelyeket sem az emberjogi frazeológiával, sem az agresszív militarista és fenyegető vonulgatással nem lehet megoldani, orvosolni. Olyannal, amely a jogok és kötelességek harmonikus követelményrendszerét állítja fel a romák elé, de amely reményt is ad nekik, hogy létezhet egy tartalmasabb jövő.
 

[popup][/popup]