Több vallási és civilszervezetet megkerestünk, hogyan vélekednek a kezdeményezésről. Többen az ünnepekre hivatkozva nem tudtak válaszolni, ám még többen nem akartak megnyilatkozni az ügyben. Válaszadóink elsősorban fenntartásaikat és kételyeiket fogalmazták meg

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija úgy látja, a Mazsihisz, mely még a kommunista diktatúra terméke, görcsösen ragaszkodik feudál-szocialista kiváltságaihoz: a bírálatok és vádak kivédése érdekében, ám hogy közben mégse kényszerüljön valódi változtatásokra, egy olyan PR-fogáshoz folyamodik, amelynek célja „a mindenkit magában foglaló ernyőszervezet” látszatának erősítése. A november 16-ra összehívott „Magyar Zsidó Kongresszus” semmilyen hatáskört sem biztosít a Mazsihisztől függetlenül működő szervezeteknek, így a Kongresszus nem e probléma megoldásának, hanem magának a problémának a része. A Mazsihisz nem hajlandó a Kongresszus feltételein változtatni, az EMIH pedig nem kíván a Kongresszuson részt venni, mert nem kíván a probléma részévé válni – szögezte le Köves, és utalt Jona Metzger, Izrael nemrég Budapesten járt, askenázi főrabbijának nyilatkozatára, melyben a főrabbi is kijelentette, hogy a Mazsihisz monopóliuma nem áll a zsidóság egészének érdekében.

Köves szerint a Mazsihisz monopóliumát kell megszüntetni, melyről valószínűtlen, hogy a Kongresszuson döntés születhet. Amíg a mindenkori kormányok fenntartják a Mazsihisz monopol-helyzetét (az állam a Mazsihisszel köt szerződéseket, az új jogszabályokban a semleges „zsidó egyház” vagy „egyházak” kifejezés helyett mindenütt a Mazsihiszt nevezik meg, politikai és diplomáciai kérdésekben a Mazsihiszt tekintik a zsidóság egyetlen képviselőjének), nincs esély arra, hogy ez a helyzet megváltozzon.

Köves hangsúlyozta a magyarországi zsidóság eredendő pluralitásának, autonómiájának és demokratikusságának fontosságát: a Mazsihiszen kívül létrejött egy színes vallási és szekuláris zsidó közösségi élet, mely mégis ki van téve a Mazsihisztől való függésnek, vagy az anyagi ellehetetlenülésnek. Köves szerint le kell ülni megbeszélni, hogyan tovább: „Helyesnek tartanánk minél több olyan konferencia, kerekasztal-beszélgetés szervezését, ahol a kérdésben lényeges véleményformálók elmondhatnák véleményüket a magyar zsidóság sokszínűségének a jövőjéről és a képviselet kérdéseiről.”

Az EMIH-hez hasonlóan a Szim Salom sem vesz részt a Kongresszuson. Radvánszki Gábor, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke elmondta, álláspontjuk július óta nem változott. Akkor, a Mazsihisz elnökének kezdeményezésére létrejött találkozó után nyílt levelükben leszögezték: a kongresszusra mint pozitív gesztusra tekintenek, annak megvalósításával viszont nem értenek egyet, azon nem vesznek részt. Az általuk elvárt demokratikus, pluralisztikus szervezési elveknek a MAZSIHISZ által egyedül rendezett kongresszus nem felel meg, melynek határozatai döntéshozatali jog híján egyébként is súlytalanok.

 
A Szim Salom inkább egy új, alternatív kerekasztal létrehozását sürgeti: „A Szim Salom célja egy olyan hivatalos tanácskozás összehívása, amely túlmutat a korábbi kerekasztal-beszélgetéseken, s amelyen minden magyarországi zsidó szervezet lehetőséget kap a részvételre. E találkozó témáit és napirendjét – előzetes egyeztetéssel – a résztvevők közösen alakítanák ki, fő feladatként azoknak a területeknek a megtalálására koncentrálva, amelyek a magyar zsidó szervezetek összehangolt tevékenységét igénylik. E találkozónak lenne határozathozatali joga is, s reményeink szerint, s ha a résztvevők is úgy kívánják, ez az összejövetel egy később megvalósítandó integratív, nagy rendezvény (kongresszus?) első csírájává is válhat.”A Szim Salom különben sem látja bármiféle konkrét előrelépés esélyét, amíg a Mazsihisz önmagát mint „a honi zsidóság általános képviselője” definiálja, hiszen sem a hazai vallásos zsidóság egészét, sem a szekuláris zsidóságot nem képviseli. Radvánszki a Kongresszust a Mazsihisz külső-belső, hibrid nyitási kísérletének tekinti, mely a jelenlegi vezetőktől nem hiteles. A Mazsihisz önlegitimációs kísérleteit a Szim Salom pedig semmilyen formában nem kívánja támogatni.

Novák Attila, a Magyarországi Cionista Szövetség (lapzártánk után lemondott) elnöke kifejtette: náluk – nagy viták után – végül a részvétel mellett döntöttek. A zsidó élet megújítása és megújulása nem ennek a kongresszusnak a függvénye, sőt. Ugyanakkor az MCSZ minden olyan fórumra elmegy, ahol a véleményét elmondhatja a zsidó közéletről. Amennyiben a Mazsihisz döntéseiben nem jelennek meg a kongresszuson elhangzott civil demokratizálási igények és a Hitközség nem változik, a Szövetség ott fogja hagyni a kongresszust – nyilatkozta Novák.

Kirschner Péter, a Mazsike elnöke úgy fogalmazott: ők a részvétel mellett döntöttek, annak formájáról, a személyek kijelöléséről és legfőképpen a mandátumról – még nem. Kirschnernek is vannak aggályai, ám ők a zsidóság képviselete érdekében mindenkivel hajlandóak párbeszédet folytatni, amennyiben elveiket, céljaikat és függetlenségüket nem kell feladniuk. A Mazsike szeretné, ha a Kongresszuson a kulturális kezdeményezések összehangolásában, az igényes programok megvalósításának biztosításában történne előrelépés. Fontos, hogy a lehetséges forrásokról is közös döntés szülessen, miközben minden szervezet, közösség megőrzi autonómiáját, vallásos vagy világi jellegét. Kirschner szerint a Mazsihisz vezetői felismerték: át kell alakítani, demokratikussá, nyitottá kell tenni a zsidó közéletet és képviseletet, és az első lépést ehhez a Kongresszus összehívásában látják.

Bár kívülről kis lépésnek tűnik, a Mazsihisz felől nézve ez egy nagy elhatározás. Kirschner szerint a kiírásban meghatározott feltételek, amelyek még az utolsó pillanatig is változhatnak, legfeljebb kiindulásnak tekinthetők. A továbblépésről éppen a Kongresszusnak kell döntenie, ami nem lesz egyszerű. Nincsenek illúziói, hogy ez könnyen és gyorsan fog menni, de el kell kezdeni. A Kongresszus legnagyobb eredménye Kirschner szerint az lenne, ha nem a zsidóság belső vitái, megosztottsága, hanem a magyar társadalom számára nélkülözhetetlen és hasznos jelenléte, jövője lenne az „üzenet”. Kirschner hangsúlyozta: a zsidóság identitását az új generációk számára is elfogadható módon kell meghatározni. Ehhez sokféle szervezet, közösség együttműködése, közös cselekvése szükséges. A Mazsike elnökségének egyik korábbi ülésén felmerült, hogy más, meghatározó zsidó szervezetekkel kellene előzetesen egyeztetni: megismerni álláspontjukat, és esetleg a követendő magatartást közösen kialakítani. Egy ilyen kibővített elnökségi ülés már lezajlott, és még legalább egy hasonló beszélgetést tervez a Mazsike a Kongresszus előtt.
                               

Alternatív hangok

Bitter Brunó

Az „új generáció” hangadó képviselői jóval szkeptikusabbak a Kongresszussal szemben, melyről élénk eszmecsere és vita alakult ki a Judapest.org-on is. Bitter Brunó, a Judapest bloggere hangsúlyozta, hogy a Judapest nem jogi szervezet, nincs „közös” állásfoglalása egy kérdésben sem, és nem törekszenek konszenzusra. Mottójuk: két zsidó – három vélemény. Ez a pluralizmus, mely egyébként Bitter Brunó szerint a hazai zsidóságot is jellemzi, a Mazsihisz monopóliuma miatt egy természetellenes és hamis állapotot eredményez. Vári György (Nagy Levin) vitaindító írására a Judapesten közel száz hozzászólás érkezett. A többség egyetértett: a Mazsihisz egy mélyen antidemokratikus szerveződés, amely most egy egyszerű PR-trükk segítségével igyekszik a széleskörű legitimitás látszatát kelteni a közvéleményben. Arra vonatkozóan, hogy mi erre az okos reakció, két álláspont körvonalazódott: az egyik vélemény szerint el kell menni a találkozóra, és ott kell elmondani a kritikákat, a másik álláspont szerint nem szabad asszisztálni a Mazsihisz PR-manipulációihoz. Utóbbi álláspont követői is két táborra oszlanak: van, akik szerint a Mazsihisz irreleváns, így elég ignorálni őket, és vannak, akik szerint artikulálni kell a nyilvánosság előtt is a kritikákat, mert tétje vannak ezeknek a kérdéseknek.

Vári György

Vári György a Szombatnak elmondta, támogatná egy alternatív konferencia ötletét, de nem tud róla, alakul-e ilyen. Ha nem képes, vagy nem kívánja a zsidó közélet megszervezni magát, akkor Vári szerint be kell vallani: „Zoltaiéknak van igaza, tényleg úgy döntöttünk, hogy képviseljenek csak ők minket. Sajnos az, hogy kik a hivatalos vezetői –  különösen demokráciában – tényleg reprezentál egy közösséget, mutat valamit rólunk”. Vári szerint a Kongresszusnak akkor lenne értelme, ha fontos közös ügyekről szólna – ehelyett kizárólag hatalomért és pénzért folyik a harc.

Vári szerint a legrosszabb, ami történhet, egy pártpolitikai-hatalmi alku, ami juttat a neológiával szemben többször intoleránsan megnyilvánuló EMIH-nek (a Mazsihisz egyetlen befolyásos ellenfelének) is a Mazsihisz által monopolizált hatalomból-pénzből. „Aztán minden marad a régiben, azzal a különbséggel, hogy nemcsak MSZP-közeli zsidó szervezet lesz, hanem FIDESZ-közeli is. A Semjén-Zoltai találkozó ezt a veszélyt jelzi előre” – figyelmeztet Vári, aki szerint nagyon rosszak a kilátások: „Érdekel, érdekli-e annyira a zsidó közéletet saját maga, hogy megszervez egy alternatív konferenciát. Borúlátó vagyok.”

***

Zsidó kongresszus – látszat vagy lehetőség?

Kérdezzen Ön is élő, internetes fórumunkon!

Elmennek-e egyáltalán az összejövetelre a változást óhajtók, vagy hiteltelennek tartják a kezdeményezést, és alternatív kongresszust kezdeményeznek?

Többek között ezek a kérdések merülnek fel sokakban a Mazsihisz november 16-ra meghirdette Magyar Zsidó Kongresszus alakuló ülésének hírét hallva. Az új testület jogköréről és feladatairól a Mazsihisz alapszabályának 114./A. paragrafusa rendelkezik. Idevágó fontos pontjai:

(1) A Szövetség (ti. a Mazsihisz) konzultatív tanácskozótestülete a Kongresszus.
(3) A Kongresszus ülésének időpontjáról és a részvétel lehetőségéről a Szövetség vezetői nyilvános felhívást bocsátanak ki.
(4) A Kongresszus ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
(5) A Kongresszust a Szövetség vezetői vezetik.
(6) A Kongresszus önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, az azon résztvevő szervezetekre kötelező határozatokat nem hozhat.
(8) A Kongresszuson résztvevő szervezetek költségeiket maguk viselik.

Vajon kellően tágas keretet biztosítanak-e a fenti kritériumok az együttműködésnek, vagy ezen szükségképpen túl kell lépniük az összejövetel nyomán a szervezeteknek?
Létre kell-e hívni egy új zsidó képviseletet a szervezetek összefogásával, s közösen tárgyalni a Mazsihisszel, vagy akár a magyar állammal, hogy ismerje el a zsidó társadalom pluralitását?

 

Mit tehetnek ma azok a zsidó személyek és szervezetek, akik/amelyek demokratikusabb képviseletre vágynak? Hangsúlyozzák kívülállásukat, de nyilvánítsák ki együttműködési készségüket?
Kezdeményezniük kell-e a zsidó szervezeteknek egy közös alternatív képviselet létrejöttét, ha a Mazsihisz nem nyitott az együttműködésre?

 

Ezekre a kérdésekre – valamint olvasóink/fórumozóink kérdéseire és hozzászólásaira – válaszol november 12-én, szerdán 19.00-20.00 óra között Radnóti Zoltán rabbi, és Radvánszki Gábor, a Szim Salom, reformzsidó közösség elnöke, a www.szombat.org fórumán. A vita moderátora Gadó János, a Szombat szerkesztője.
Akik kérdezni kívánnak, azok előtt – rövid és egyszerű regisztráció után – addig is, és a fórum ideje alatt is szabad a pálya.

Radnóti Zoltán és Radvánszki Gábor