Madách nem forog a sírjában
Nehéz úgy írni a Gecy c. színdarab szeptember 27-i bemutatójától, hogy közben az írás ne csússzon át félig-meddig egy undorító antiszemita hecckampány majd támadás krónikájába. Ezt azonban mindenképpen szeretném elkerülni, már csak a darab és az előadás, az alkotók és a közönség iránti méltányosságból is.
(hecckampány helyett)
|
|
Részlet az előadásból
|
A Gecy csúcspontja és központi jelenete, az Ember Tragédiájából készülő pornófilm forgatása, mely eredetileg egy pályázatra íródott mint „Budapesti szín”. A Toepler-féle budapesti színben a főhős, Madáts Antal pornórendező jelenik meg Luciferként: „Mi az élet, bazmeg? Baszás. A baszás hatalom. A hatalom pénz. (…) Mondok neked valamit, kisfiam. Ezt nem nekünk kell kitalálnunk. Ezt már a jóisten kitalálta. Mi csak baszunk, szopunk, nyalunk és eladjuk a DVD-ket. (…) Verejtéket, fájdalmat, megalázást, bűnt, kínt, hallani akarom a zihálást, ahogy megszakadnak a szívek, feszülnek az erek, folynak a nedvek. Mi a picsámról beszéljünk annyit? Tettek kellenek, mozgás, energia, robbanás. Bazmeg ez az élet, nem az okoskodás. Anyag vagyunk, nem hipotézis, görcsöket akarok, nem ernyedést, szenvedélyt, nem bamba pofát.” Az Évát és Ádámot játszó pornószínészek ugyanígy a Tragédiából ismert szólamaikat viszik tovább, tragikomikussá változtatva a jelenetet. Ádám: „Éva azt akarja, hogy szakítsak a tiltott gyümölcsből. (…) De éppen ez az, hogy az élet többet ér. Nem? (…) Az, hogy oké, azt mondod, másszak rá, de akkor csináljunk egy titkárnős filmet, ami arról szól. De itt élet van, halál van, isten van, ez nem megy így…” Éva: „Tegnap rájöttem, hogy gyereket akarok. (…) Szerelmes vagyok. Ádámba.” A társadalomkritikai töltettel rendelkező darab mint részbeni Madách-újraírás, a zsidó-keresztény erkölcsiség érvényessége mellett tesz hitet, fő jelenete pedig éppen arról szól, hogy a Tragédiából egyszerűen nem lehet pornófilmet csinálni. A mértéktelennek és öncélúnak tűnő trágárság is elsősorban Madáts Antalra (Lucifer) jellemző, ez is eltávolítja, elidegeníti az ő szólamát a nézőktől. Madáts Anti bácsit eredetileg Janklovics Péter játszotta volna, végül Preiszner Miklós ugrott be a helyére: a megírt szerepet korrektül hozza, lelkes és jó színész.
(pornókritika)
Madáts Antal gazdag pornórendezőként bárkit érzéki örömökhöz tud juttatni, Luciferhez méltóan uralja a testet és az anyagot: szerepe dramaturgiailag is remekül van kitalálva, hiszen akár egy jelenetbe össze tudja gyűjteni az összes szereplőt. Hogy a produkció a pornó jelenségét teszi meg kritika tárgyának, nem csak az alkotók nyilatkozataiból volt sejthető, hanem már Madáts Antal fiktív pornóbirodalmának (Anti Porn Empire) kétértelmű elnevezéséből is. Bár a Madách-utalások sokszor túlzottan direktnek és didaktikusnak tűnnek, szerencsére a pornó jelenségét jóval komplexebben közelíti meg a darab. A flúgos, öreg pszichiáter, Dr. Lajos számára a pornóforgatás a boldogság újbóli elérését kínálja, hiszen megkaphatja, vagy legalább láthatja meztelenül paciensét, Rebekát. Rebeka azt hiszi, hogy egy pornószerepléssel ismét magára vonhatja volt férje érdeklődését. Mari, Dr. Lajos felesége pedig segít a pszichiáternek megszerezni Rebekát, ha cserébe húsz évnyi házasság után végre lehet gyerekük – és nem mellesleg titokban ő is szerepet kér a pornófilmben… Madáts Anti saját unokahúgát a pénz és a siker ígéretével veszi rá, hogy játssza el Éva szerepét. A forgatás azonban vérfürdőbe torkollik – a szereplők, akik kimaradnak a pornóból, kvázi bosszút állnak ezért. Levente, a szerencsétlen költő gyermekkori szerelme, Éva miatt, a Levente hatása alá került Pincér pedig szellemi vezetőjét követve vesz részt a „leszámolásban”. És azért, mert egy pornóoldal pénzt nyúlt le a hitelkártyájáról…
(humor és alakítás)
|
|
Mérő Vera, Pénzes Olivér
|
A Gecy a klasszikus helyzetkomikumra (a pornóforgatáson a fiú ráismer az anyjára, a páciens az álarcos pszichiáterére, a feleség a férjére) éppen úgy épül, mint a durva, altesti poénokra, a vicces rap-betétre, a klasszikus kabaréjelenetek (pincér és vendég, férj és feleség) humoros párbeszédeire, vagy a Said Tichiti által játszott Ádám tört magyarságára.
Talán ez a sokféleség is biztosítja, hogy az előadás végig szórakoztató; egyedül a túlnyújtott, túlcsavart jelenetek és a néha olcsónak tűnő poénok zavaróak. Ádám és Levente karaktere nincsen eléggé megírva, kidolgozatlan (különösen a Levente-szál, a hajléktalanok felgyújtásától a gondolatolvasásig), és a színészek sem remekelnek. Ádám esetében a színész egzotikuma aranyos és bájos, de azon túl, hogy tematizálja a magyar nyelvet és a magyarságot (mely a darab végén a Himnusz előadásában végződik), nem tesz sokat hozzá a darabhoz. Az előadás utolsó harmadában Dr. Lajosnak és feleségének, valamint Rebekának sajnos alig jut szerep, a néző hiába várja újra Vajda Róbert, Faragó Zsuzsa és Spilák Klára izgalmas alakítását. A durva humor néha túlzottan is érzelmes, szép melódiákkal megtűzdelt jelenetekben oldódik föl, a túlvilági befejezés sem az igazi valahogy. Mindezeken túl invenciózus, szórakoztató és elgondolkodtató darab a Gecy. Mielőtt bárki ítélkezne róla: előbb nézze meg!
(Toepler Zoltán: GECY, bohózat, Budapesti Zsidó Színház & Városi Színház, az előadás helyszíne: Sirály kávéház)
Szereposztás:
Anti, a pornómágus: Preiszner Miklós
Rebeka, ügyvéd: Spilák Klára
Dr. Lajos, pszichiáter: Vajda Róbert
Mari, Dr. Lajos felesége: Faragó Zsuzsa
Levente, költő: Jávor Bence
Éva: Nagy Eszter Mira
Ádám: Said Tichiti
Pincér: Toepler Zoltán
Judit, Anti asszisztense: Mérő Vera
Két lator: Pénzes Olivér, Tóth Andor
Író:
Toepler Zoltán
Rendező:
ifj. Sebő Ferenc
Zene:
Kardos Horváth-János (KAUKÁZUS), Peter Ogi
Irodalmi munkatárs:
Farkas Zsolt
Koreográfus:
Dékány Edi
Rendezőasszisztens:
Gazsi Enikő
