Hillary, Obama és a zsidó választók – New Hampshire után, zsidó szemmel

Hillary Clinton nyerte a New Hamphsire-i előválasztást a Demokrata Párt berkeiben, s ez az amerikai zsidók többségének kedve szerint való: köreikben az egykori first lady, jelenleg New York állam szenátora a legnépszerűbb elnökjelölt. Egy nemrég közzétett felmérés szerint Hillary Clintont támogatja 53 százalékuk, utána 41 százalékkal a republikánus Rudy Giuliani következik, s messze leszakadva harmadik a demokrata John Edwards.

 

Képünk illusztráció

Mindez nem holmi múló szeszély: first lady korszaka, s főleg hét évi szenátori (New York állam) működése során Hillary Clinton bensőséges kapcsolatot épített ki a zsidó szervezetekkel.

Nem is nagyon tehetett volna másként: New York állam (és város) az Egyesült Államok legnagyobb zsidó centruma, a 3.5 milliós zsidó népesség nem kis mértékben képes befolyásolni a választási eredményeket. (Ugyanez a helyzet Kaliforniában és Floridában, az ország második és harmadik zsidó centrumában.) Ám a zsidók országos létszámánál (ami az amerikai népesség alig két százaléka) többet nyom a latban szervezettségük, a politikai vezetőkkel kialakított jó kapcsolataik.

Aki zsidó, (már nem mindig) liberális

Úgyszintén New York-i éveinek köszönheti zsidók közötti népszerűségét Rudy Giuliani, aki a város polgármestereként sokat tett az emberibb életkörülmények kialakításáért, majd a szeptember 11-i terrortámadás napjaiban is megmutatta rátermettségét.
Az amerikai zsidók hosszú évtizedek óta két nagy ügyet támogatnak (számtalan kisebb ügy mellett) elkötelezetten: a liberális belpolitikát és Izrael biztonságát. Liberálisként sok évtizeden át a Demokrata Párt szilárd hívei voltak, hiszen ez a párt hordozta zászlaján a diszkrimináció elleni küzdelem jelszavát.

A fenti képet azonban mostanra már árnyalni kell: mióta – úgy 1968-tól kezdve – az etnikai és nemi diszkrimináció rohamos gyorsasággal szorult vissza Amerikában, immár a Republikánus Párt is magától értetődőnek tekinti mindezen értékeket, s a zsidók közül sokan okafogyottnak tartják az egyoldalú demokrata párti kiállást. A republikánusoknak immár számottevő (noha szám szerint még kisebbségi) tábora van a zsidók között, s a politikában rendkívül aktív zsidóság mindkét párttal jó kapcsolatokat ápol. Így például a jobboldali zsidó szavazókat mozgósító Republican Jewish Coalition éppoly aktív, mint demokrata megfelelője. A számtalan zsidó szervezet egyik legbefolyásosabbja, az American Jewish Committe (AJC) mindkét párt nagyágyúit meghívja szokásos éves tanácskozására.

Kicsit ijesztőek
           
A cikk elején említett vizsgálat azt is kimutatta, hogy – ami a demokrata jelölteket illeti – a kérdezettek 70 százaléka vélekedett kedvezően Hillary Clintonról, 48 százaléka John Edwardsról, míg az utóbbi napok sztárja, Barack Obama csupán 45 százalékot kapott. Ennek ellenére minden jelölt befolyásos támogatói között akadnak zsidók: így Obamát New Hampshireben maga az állam demokrata kongresszusi képviselője, Paul Hodes pártfogolta.

Rudy Giuliani, a zsidók kedvenc republikánusa ugyanakkor rosszul startolt: pártjának jelöltjei közül 9 százalékkal csak negyedik lett, s a következő, floridai választásokra sem jósolnak neki nagy sikereket a közvélemény-kutatók. A zsidóknak így alighanem meg kell barátkozniuk a két esélyes republikánussal, John McCain-nel és Mike Huckabee-vel.

Az első, Arizona állam szenátora, vietnámi veterán, kissé ijesztő színben tűnik fel – legalábbis a National Jewish Democratic Council ismertetésében: ádáz ellensége az abortusznak, hisz az „intelligens tervezésben” (ez a teremtés mítoszának korszerűsített változata) és úgy véli, hogy Amerika, ez a „keresztény nemzet”, jobban járna, ha keresztény elnököt választana. (Utóbbi utalás Barack Obamára, akiről – alaptalanul – azt állították, hogy Indonéziában töltött gyerekévei során iszlám fundamentalista iskolába járt. Obama – mint stábja leszögezte – gyakorló keresztény, egy chicagói gyülekezet tagja.). McCain véleménye nem éppen muzsika a zsidók fülének. Viszont McCain egyik fő zsidó támogatója, Fred Ziedman (Bush elnök régi híve Texasból) azt hangsúlyozza, hogy McCain evangéliumi keresztény meggyőződése Izrael melletti elkötelezettséget is jelent. (A jelenlegi elnök is egyebek közt ez okból pártolja a zsidó államot.)

Ugyanilyen ellentmondásos zsidó szempontból az Iowa-ban még első, New Hamphshire-ben már csak harmadik Mike Huckabee, korábban baptista lelkész, jelenleg Arkansas állam kormányzója. Huckabee nemcsak a pro-life (abortuszellenes) mozgalom elkötelezett híve, hanem, mint közölte, nem hisz az evolúcióban, „vissza akarja vezetni Amerikát Krisztushoz”, s aláírt egy konzervatív felhívást, melyben egyebek közt az áll, hogy az asszonyok rendeljék alá magukat férjüknek. Talán nem véletlen, hogy zsidó támogatója a szintén mélyen vallásos Jason Bedrick, New Hamphshire állam kongresszusi képviselője, egy Chabad zsinagóga elöljárója. Huckabee azonban még azzal együtt is nehezen fog utat találni a zsidó választók szívéhez, hogy nemrégiben kijelentette: a palesztin államot talán Egyiptomban vagy Szaúd Arábiában kéne létrehozni. Ugyanakkor hiba lenne őt vallási fanatikusnak tekinteni: noha ellenzi az abortuszt és a melegházasságot, pártolja a bevándorlást, érzékeny a környezeti kérdésekre, a szegénység problémájára és ellensége a faji megkülönböztetésnek.

Ami a külpolitikát illeti, számos belpolitikai kérdésben hajthatatlan republikánusok épp ilyen eltökéltek a külpolitika egyes területein, mindenekelőtt az iszlám fundamentalizmus elleni harcban. Míg a demokrata jelöltek az iraki csapatcsökkentés és az Iránnal folytatott tárgyalások hívei, Giuliani és McCain nem táplál illúziókat az iszlám fundamentalizmussal kapcsolatban. Ez pedig hosszabb távon Izraelnek is hasznára lehet: ám az amerikai zsidó választók e téren már nincsenek egy véleményen.