Antiglobalizációs mozgalmak Budapesten

Magyarországon az erőszakos antiglobalizációs mozgalmak eddig még nem jelentek meg, de maga az eszme már ismert. E mozgalmak működésének egyik fő magyarországi megjelenési helye a Sirály, a Marom székhelye, egy explicite zsidó alternatív klub és kávéház.

Antiglobalizációs tüntetés

Jelen volt az egyik legjelentősebb magyarországi globalizációkritikus szervezet, a Védegylet is. A hagyományos bal-jobb skálán nehezen elhelyezhető szervezet vezetőségi tagja volt köztársasági elnökké választásáig Sólyom László, és prominensei között mind bal- mind jobboldalinak tartott értelmiségiek vannak. A szervezet alapító nyilatkozata szerint „célunk a természeti és kulturális sokféleség megőrzése, a környezetünkért viselt felelősségtudat megerősítése, egy jobb minőségű élet feltételeinek megteremtése Magyarország minden lakója számára”.

 

Schiffer András ügyvéd, a Védegylet szervezőbizottságának tagja a Szombat azon kérdésére, hogy szándékosan választották-e rendszeres helyszínül a Sirályt mint zsidó helyet, határozottan visszautasította, hogy a Sirály zsidó hely lenne. Szerinte a mezüzétől a Sirály még nem válik zsidó hellyé, mint ahogyan a galéria zsidó témájú könyveitől sem.

Ugyanezen a fórumon a Védegylet egy másik szervezőbizottsági tagja, Scheiring Gábor szociológus, közgazdász egyebek mellett a globális környezeti igazságosság fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte „az északi, iparosodott társadalmak fogyasztási szokásai aránytalanul nagy terhet rónak a földi ökoszisztémára”. Hangsúlyozta: „kizsákmányolják azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyekből a bolygó teljes népességének valahogy életben kellene maradnia”. Azt mondta: nemcsak az egyes országok között, de egy országon belül, az egyes társadalmi csoportok között is „nagyon nagy eltérések vannak a tekintetben, hogy milyen mértékben férnek hozzá bizonyos környezeti közjavakhoz és milyen mértékben vannak kitéve bizonyos környezeti kockázatoknak”.

 

Kiss Csilla nemzetközi fejlesztő, ugyancsak a Védegylet szervezőbizottságának tagja, a mostani élelmiszerár-robbanás okait elemezte. Többek közt arra hívta föl a figyelmet, hogy az Egyesült Államok igyekszik függetleníteni magát az arab olajhatalmaktól. Ennek következtében alternatív energiaforrásokat keres és elkezd áttérni a többek közt kukoricából és búzából nyert agroüzemanyagokra. Az Egyesült Államok célja, hogy 2017-ben a fölhasznált üzemanyag 24 százalékát adják a bioüzemanyagok. Ennek következtében azonban egyrészt az élelmiszer-termelő területek mérete radikálisan csökkenni fog, másrészt az erdőirtás miatt szintén csökkenni fog az Amazonas menti őserdők mérete és ott nemsokára kukoricatermesztésbe kezdenek. A Szombat kérdésére, hogy nem üdvözlendő-e, ha az Egyesült Államok szeretné kiiktatni az energiakereskedelemből az Izrael elleni terrorizmus mecénásait, főleg Szaúd-Arábiát, Kiss úgy felelt:

 

„A kérdés bizonyos vonatkozásaival nem értek egyet. Nem lehet minden létező problémára technikai megoldást találni; muszáj csökkenteni a fogyasztást. Át kell gondolni saját életformánkat, fogyasztási szokásainkat.” Arra, hogy ezt hogyan lehet elfogadtatni a nyugat-európai és az észak-amerikai, jólétben fölnőtt közvéleménnyel, Kiss nem adott konkrét választ. „Ez egy kihívás” – fogalmazott. Az általa előnyösnek vélt piacvédelemmel kapcsolatban ugyanő azt mondta: „Nagyon különböző emberek keresnek helyi termékeket.” Arra a közbevetésére, hogy jelentős részük radikális nacionalista, Schiffer reagált: „Itt az idő végre szembenézni azzal, hogy jó néhány, a posztmodern globális társadalmakban fölmerülő igazságossági problémát Magyarországon az elmúlt húsz évben szinte csak a szélsőjobboldal tematizált, sajnos.”

 

Bogár László

Az Óvás! Közhasznú Egyesület tevékenységének középpontjában az egykori zsidónegyed területe és annak közvetlen környéke áll, benne a három zsinagógával. Az Óvásnak az Éljen május 1-e alkalmából kilencnapos, időszaki fotókiállítása nyílt a Sirályban. A fényképeken megmentésre és/vagy lebontásra váró belső-erzsébetvárosi épületek, illetve már lebontott épületek helyén lévő foghíjak, esetleg megindult építkezések láthatóak.

 

Az Ökopolitikai Műhely többrészes vitasorozatot indított Lehet más a politika? címmel. A globalizációt kritikusan szemlélő, a fennálló gazdasági rendszert erősen megkérdőjelező eszmeiségben összemosódik jobb- és baloldal, mint az a vitasorozat április 23-i, a Budapesti Corvinus Egyetemen lezajlott állomásán teljesen egyértelműen kiderült. A moderátor (a már említett Scheiring Gábor) három vendégéből kettő, az erősen jobboldali beállítottságú Bogár László közgazdász, volt MDF-es országgyűlési képviselő és a magát baloldalinak valló Szalai Erzsébet szociológus-közgazdász nézetei alapvetően közeliek vagy azonosak voltak. „A kapitalizmus egy embertelen világ”– vélte Szalai. „Mára a kapitalizmus olyan szakaszba lépett, amikor önpusztító folyamatok mennek benne végbe” – hangsúlyozta.

 

Szalai Erzsébet

„Korunk a megvalósult abszurditások világa. […] Valami eszelős, perverz, aberrált dühvel roncsolja szét […] a földet, a vizet, a levegőt. Ennyit a kapitalizmus lényegéről, azt gondolom, hogy ez önmagáért beszél” – mondta Bogár. „A kapitalizmus maga a fenntarthatatlanság, maga a folytathatatlanság. […] Ontológiai értelemben a kapitalizmus nem létezik, csak fennáll” – szögezte le. A globalizáció szerinte „leváltja a lázadozó valóságot”. „Amikor a világ urai büszkén liberalizálásra, deregularizálásra és privatizálásra oktatják az időnként engedetlen lokalitásokat, ezzel a rákos burjánzás metaforáját fogalmazzák meg” – tette hozzá. Szalai szerint a nagy pénzügyi szervezetek, a multinacionális vállalatok, a globális média mellett az Egyesült Államok politikai és katonai elitje alkotja a világot irányító nemzetközi szuperstruktúrát, bár az utóbbi hatalma jelentősen meggyöngült az elmúlt évben.