„Számomra a nukleáris Irán nem alternatíva”

“Nem gondolnám, hogy Európa alszik. Viszont hangsúlyozni kell, hogy a CIA jelentés, amely az iráni nukleáris fenyegetést minimalizálja, valójában egyáltalán nem ad okot megnyugvásra. A veszély épp akkora, mint volt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), főként annak vezetője, Mohamed el Baradei, viszont az iráni akta lezárására készül.
 

Gadó János beszélgetése Dani Yatommal, a Moszad volt főnökével

          

Dani Yatom

– A Moszad neve megragadja az emberek képzeletét. Ön, mint a szervezet vezetője, milyen reakciókkal találkozott, mikor bemutatták valakinek?

– Gyakran tisztelet, sőt csodálat volt a reakció mindaz iránt, ami a Moszaddal kapcsolatba hozható.

– Hogyan fogadta a magyar fél mondanivalójukat az iráni atomfegyverkezésről?

Egyértelműen pozitív volt a fogadtatás. Tárgyaltunk a külügyminisztérium államtitkárával, előadást tartottunk a Zrínyi Miklós nemzetvédelmi egyetemen és majdnem teljes volt az egyetértés magyar partnereinkkel, az Irán elleni szankciók harmadik fordulójával kapcsolatban.

– Hány országot keresnek föl üzenetükkel?

Több izraeli küldöttség is úton van ez ügyben, sok országot fogunk felkeresni. Brüsszelben tárgyalunk az Európai Unió vezetőivel és az Európai Parlament képviselőivel is.

– Ön is ébresztő szózatnak nevezné küldetésüket?

– Nem gondolnám, hogy Európa alszik. Viszont hangsúlyozni kell, hogy a CIA jelentés, amely az iráni nukleáris fenyegetést minimalizálja, valójában egyáltalán nem ad okot megnyugvásra. A veszély épp akkora, mint volt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), főként annak vezetője, Mohamed el Baradei, viszont az iráni akta lezárására készül. Ezt mi élesen ellenezzük mindaddig, amíg Irán nem teljesíti ENSZ és az IAEA határozatait. Tartunk tőle, hogy El Baradei úr szándékát valamiféle hátsó okokkal kell magyarázni.

– A szankciók harmadik fordulója mit tartalmazna?

– Az eddigi tilalmi listára iráni bankok, valamint számos személy neve kerülne föl, azzal, hogy velük nem szabad gazdasági kapcsolatot létesíteni. Le kell állítani mindenféle pénzügyi segítséget, beruházást, hitelezést, különösen, ami az energiaszektort illeti. Az osztrák OMV tervezett nagyberuházása is idetartozik.

– Az iráni olajexport elleni szankciók nincsenek napirenden?

– Ebben a körben még nincsenek.

– Pedig nyilván ez volna a leghatékonyabb nyomásgyakorló eszköz.

– Valóban, de vannak más eszközök is. Mint tudja, Irán nyersolajat exportál, és olajtermékeket vásárol, mivel nincs elég finomító kapacitása. Az olajtermékekre bevezetett szankciók érzékenyen érintenék, mert a nyersolajat nem tudja felhasználni.

– Mint önök maguk hangsúlyozták, az iráni vezetők készek további szenvedéseket zúdítani saját népükre. Vajon mennyire izgatják őket egy embargó következményei?

– Mi tudjuk, hogy a szankciók általában nem maradnak hatás nélkül. Ebben az esetben el lehet kerülni az erő alkalmazását. Ha nem ez a helyzet, az erő alkalmazásának lehetősége továbbra is fennáll.

– Kitől várható az erő alkalmazása?

– Amerikától.

– És Európa ön szerint ebben partner lenne?

– Először is remélem, hogy erő alkalmazására nem kerül sor, enélkül is sikerül Iránt eltántorítani az atomipar fejlesztésétől. Ha azonban a rosszabbik alternatíva következik be, és a szankciók nem hatékonyak, maga a katonai erő jelenléte is elrettentő hatású lehet. Számomra a nukleáris Irán nem alternatíva. Ha ez bekövetkezik, a világ többé nem lesz az, ami volt.

– Ha Iránnak sikerül is atombombát előállítania, ez valószínűleg csak kezdetleges szerkezet lesz, amit még könnyű szemmel tartani.

– Ha Iránnak sikerül elegendő uránt dúsítania és a hordozó kapacitások is rendelkezésre állnak, akkor csak idő kérdése, mikor lesz képes rakétára vagy repülőre szerelt nukleáris robbanófejet hadrendbe állítani.

– Fennáll a veszély, hogy az atombomba terroristák kezébe kerül?

– Természetesen. Ehhez elegendő az ún. „piszkos bomba” is, amely nagy területeket fertőzhet meg radioaktív sugárzással.